„Báthory István erdélyi fejedelem” változatai közötti eltérés

Izabella egykori tiszántúli főkapitánya, [[Balassa Menyhért]] [[1561]]-ben átpártolt [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinándhoz]], ami a [[Habsburg-ház|Habsburg]]-[[Szapolyai]] küzdelmek újabb felvonásához vezetett. Báthory [[1562]]-ben vereséget szenvedett [[Hadad (település)|Hadadnál]] [[hadadi csata|vívott csatában]] Balassa seregétől, [[1563]]-bhahahaahahaaaaaaaaaaaaaaaaaarfgcvbban kurvapedig követként járt Ferdinándnál (eredménytelenül), hogy feleségül kérje annak egyik lányát János Zsigmond számára. [[1564]]-ben Balassa hibáját kihasználva előbb egykori családi birtokát, [[Szatmárnémeti|Szatmárt]], majd [[Nagybánya|Nagybányát]] foglalta el, amit a hadjáratot tovább folytató János Zsigmond fejedelem sikerei követtek. Az új császár és király, [[Miksa magyar király|Miksa]] azonban [[1565]]-ben a [[Németalföld]]ről hazahívott [[Schwendi Lázár]]t, újdonsült magyarországi fővezérét küldte Erdély ellen. Schwendi és Balassa sikerei miatt János Zsigmond Báthoryt bízta meg, hogy tárgyaljon a békefeltételekről. A Szatmárban kötött ideiglenes megállapodást azonban a fejedelem a vele szövetséges törökök támadása miatt nem tartotta be, aminek következtében az erdélyi követként éppen [[Bécs]]ben tárgyaló Báthoryt Miksa két és fél évre fogságba vetette. Távollétében János Zsigmond [[Bekes Gáspár]] befolyása alá került, így a hazatérő Báthory kiszorult a fejedelmi udvarból. A Bekes által letárgyalt [[1570]]-es [[speyer]]i egyezmény úgy rendezte a két uralkodó viszonyát, hogy János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, Miksa pedig elismerte őt erdélyi fejedelemnek, azzal a feltétellel, hogy magvaszakadtával Erdély is a Habsburgoké lesz.