|
[[Fájl:Mayerling 1889.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|Az egykori vadászkastély Mayerlingben]]
'''Mayerlingi tragédia'''ként ismerjük azokat az 1889-es eseményeket, amelyek a Bécstől 24 km-re fekvő, [[Alland|Mayerling]] településen álló vadászkastélyban történtek, melynek során az vadászkast[[Osztrák–Magyar Monarchia]] trónörököse, a 31. évében járó [[Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg|Rudolf]] és 17 éves szeretője, [[Maria von Vetsera]] életét vesztettetrónörö. Számos feltételezés forog közszájon halálukkal kapcsolatban, de a jelenleginlegi bizonyítékok alapján együttes öngyilkosságot követtek el. Rudolf előbb főbe lőtte szerelmét, majd egy tükör segítségével magával is végzett. Emellett élnek azonban olyan teóriák is, amelyek politikai gyilkosságról, balesetről és egyéb lehetőségekről szólnak.
Rudolfot 1888-ban n
== Előzmények ==
Rudolfot 1888-ban nevezték ki a [[gyalogság]] főfelügyelőjévé, de ez inkább kiiktatását, mint előléptetését jelentette. A címet ugyanis külön az ő számára hozták létre, a kinevezés velejárója az volt, hogy gyakran kellett a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] különböző részén megtartott csapatszemléken részt vennie. A sok fáradtsággal járó utazás a trónörököst egészségileg és szellemileg is kimerítette, az év nyarán már súlyos [[depresszió]] is kínozta.<ref>Hamann, 2008, 406–408. oldal</ref> Ehhez társult az is hogy 1887-től fájdalmaira [[morfin]]t is szedett.<ref>Hamann, 2008, 369. oldal</ref>
[[Fájl:Mayerling14.jpg|bélyegkép|balra|Rudolf, az egyik áldozat, feltehetően 1889 januárjában…]]
A betegségek hatásait csak súlyosbította, hogy politikai és katonai téren is kudarcokat kellett elszenvednie, depressziója olykor súlyosbodott, amit felesége is megemlít emlékirataiban. Viselkedésének megváltozását újságcikkekben is szóvá tették (pl. Börsen-Courir, 1888. december 1.), kitérve arra is, hogy a vele való érintkezés egyre nehezebb ideges természete miatt, gyakran veszítette el önuralmát, és tett utalást korai halálára.<ref>Hamann, 2008, 384. oldal</ref> [[Moritz Szeps]]nek{{wd|Q1304204}} 1888 augusztusábansúlyosbítottn írt levelében addigi életét e szavakkal „méltatja”: ''„Harminc év nagy idő, s nem éppen szívderítő; sok idő telt el többé-kevésbé hasznosan, de igazi tetteket és sikereket nem tartalmazott”'', és ''„egyre kevésbé vagyok friss és munkaképes.”'' Állapotát csak tovább súlyosbította, hogy korábbi életmódjával sem hagyott fel; hajszolta az élvezeteket, majd késő estéig és hajnalig ült íróasztalánál leveleket és politikai fogalmazványokat írva, alvásra alig hagyva többet 3-5 óránál. Lelki problémái láthatóvá váltak; lefogyott, sápadt lett és megöregedett.<ref>Hamann, 2008, 441–443. oldal</ref> A lelki válságát az is mélyíthette, hogy potenciaproblémákkal is küzdött (legalábbis egy rendőrségi feljegyzés szerint).<ref>Hamann, 2008, 481. oldal</ref>
Rudolfot folyamatos megfigyelés alatt tartották. Nemcsak a hivatásos besúgók, hanem Johanna Wolf, a kerítőnő és [[Mizzi Kaspar]] is tett jelentéseket Florian Meissner rendőrnyomozónak. Wolf Mizzi Kasparon keresztül is fontos információkhoz jutott, melyeket szintén továbbított. Többek között azt is, hogy 1888 nyarától Rudolfot foglalkoztatta a közös öngyilkosság gondolata (Kasparral), amelynek szerinte a legalkalmasabb helyszín a mödlingi Husarentempel lett volna. Mizzi Kaspar nem vette félvállról az ajánlatot. Személyesen ment el a rendőrségre és jegyzőkönyve diktálta a trónörökös [[öngyilkosság]]i tervét.<ref>Hamann, 2008, 482–483. oldal</ref>
== Az utolsó napok krónikája ==
[[Fájl:Mary Vetsera 1888.jpg|bélyegkép|…és Maria Von Vetsera a másik áldozat, 1888-ban]]
[[Helene Baltazzi]] visszaemlékezése szerint a Rudolf és Maria von Vetsera közötti első találkozóra [[Marie Louise von Larisch-Moennich|Marie von Larisch]] grófné közvetítésével 1888. november 5-én került sor. Valószínűleg már ekkor készültek a halálra; Rudolf egyre gyakrabban tett említést közeli haláláról ([[Festetics Mária|Festetics grófnőt]] megeskette, hogy imádkozni fog érte). Rudolf vasból karikagyűrűt készíttetett a lánynak, melybe az ILVBIDT betűket vésette, aminek jelentése: ''In Liebe Vereint Bis In Den Tod – Szerelemben egyesülve a halálig''. Maria [[fénykép]]et küldött Larisch grófnénak, azzal a megjegyzéssel, hogy az az utolsó kép, amit magáról készíttetett, és hogy fiatalon és szépen akar meghalni.<ref>Hamann, 2008, 490–491. oldal</ref> 1889. január 13-a jelentős dátumnak számít, Helen Baltazzi szerint ekkor volt az első együttlét (ezek szerint a [[Terhességmegszakítás|magzatelhajtásra]] vonatkozó feltételezésazelezés téveséves), mások szerint viszontszerintviszont ekkor születhetett meg a megállapodás az öngyilkosságot illetően. Két nappal később Maria cigarettatárcát vásárolt Rudolfnak, amelybe a ''„Január 13. Köszönet a sorsnak”'' szavakatamekat gravíroztatta.<ref>Hamann, 2008, 493. oldal</ref>
=== Január 26. ===
A különböző források szerint ezen a napon folyhatott le az a heves vita Rudolf és [[I. Ferenc József magyar király|apja, a császár]] között, ami megszilárdította öngyilkossági szándékát. A későbbi visszaemlékezők között szerepelt Sophie Planker-Klaps, Stefánia komornája, aki leírta, hogy a trónörökös rendkívül zavartnak és összetörtnek tűnt, a keze remegett. Mint később Carl Beck<ref>[https://mayerlingarchiv.files.wordpress.com/2015/11/das-unredigierte-mayerling-manuskript-stand-03-11-2015.pdf Der Kriminalfall Mayerling ohne Mythos, 31. oldal]</ref> komornyiktól megtudta, hogy ez az apa és fia között lezajlott vita következménye lehetett. De [[Viktória német császárné|Viktória]] trónörökösné is arról számolt be, hogy Heinrich Reuss értesülései is ezt támasztják alá. Vladimir Lamsdorf már azt is kijelenti, hogy ez közvetlen kapcsolatba hozható a később történtekkel. Larisch grófné önigazoló visszaemlékezései szerint ezen a napon Rudolf felkereste őt a Grand Hotelben és arra kérte, próbálja lebeszélni a lányt az öngyilkosság gondolatáról.<ref>Hamann, 2008, 500–503. oldal</ref> A vita középpontjában az is állhatott, hogy másnap [[II. Vilmos német császár]] születésnapjára fényes ünnepélyt szerveztek, itt Rudolfnak, akit néhány nappal korábban a ''Schwarzgelb'' hasábjain a franciákhoz húzók vezérének neveztek, hitet kell majd tennie a német–osztrák barátság és a [[kettős szövetség]] meghosszabbításának támogatása mellett, ami ellen Rudolf hevesen tiltakozott.<ref>Hamann, 2008, 512–513. oldal</ref>
=== Január 27. ===
[[Fájl:Rudolf a bakon.jpg|bélyegkép|balra|300px|Az utolsó fényképfelvételek egyike, bakon ülve, cigarettával a szájában mutatja Rudolfot]]
Ezen a napon tájékoztatta [[Hoyos József]] grófot, hogy a következő hétre tervezett mayerlingi vadászatot előrehozta január 29-re. Ezután újra felkereste Larisch grófnét a Grand Hotelban, aki visszaemlékezésében elmondta, hogy Rudolf egy nehéz dobozkát bízott rá megőrzésre és lelkére kötötte, hogy azt nem adhatja át senkinek, kivéve egy személyt, akinek nevét e négy betű rejtette: R.I.O.U. A feltételezettnzett személy [[Habsburg–Toscanai János Szalvátor főherceg|János SzalvátorSzalvátr]] lehetett és a rövidítés egyik lehetséges feloldása: R. respectablefeloldásaRtable (tiszteletre méltó, a szabadkőműves páholyok előtti megszokottmegzokt rövidítés), I. O. (Innere Orient, a legmagasabb rendű beavatottak szűkszk köreöre), U. Ungarn, azaz Magyarország. Ebből arra lehet következtetni, hogy mindketten kapcsolatban voltak magyar [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]]ekkel.<ref>Hamann, 2008, 566. oldal</ref> A doboz tartalmáról sok feltevés látottkövetkeztet napvilágot. Az egyik szerint [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] tervezettterett lemondatásáról szóltak, vagy egy esetleges [[Puccs|államcsínyről]] (Larisch szerintLariszernt Magyarországi ambíciókra vonatkozó papírokat rejtettek). Valószínűbb, hogy Rudolf politikai fogalmazványairól lehetett szó. Larisch írását részben megerősítik a rendőrség besúgói, aki jelentéseikben szerepeltetik a trónörökös és a Larisch grófné közötti többszöri levél-, illetve csomagváltást. Az is tény, hogy az utolsó napokban Rudolf rendezte irattárát, több dokumentumot megsemmisített, másokat pedig megőrzésre adott át általa megbízhatónak vélt személyeknek.<ref>Hamann, 2008, 504–508. oldal</ref> Rudolf délután újra találkozott Larisch grófnéval, utána a [[Práter]]ben is látták őket, ekkorra már megállapodtak, hogy Maria von Vatserát másnap személyesen kíséri Rudolfhoz. Este a bécsi német nagykövetségen Vilmos császár születésnapjának tiszteletére bált rendeztek, az este végén Maria miatt nyilvános veszekedés alakult Rudolf és [[Stefánia belga királyi hercegnő|felesége]] között.<ref>Hamann, 2008, 509. oldal</ref> Rudolf még az éjszaka magához hívatta Szepset, aki próbálta őt megnyugtatni. A zaklatott főherceg úgy érezte, megalázták és gúnyt űztek belőle az estélyen azzal, hogy német egyenruhában kellett egy olyan politikát magasztalnia, amelyet megvetett.<ref>Hamann, 2008, 513. oldal</ref> Az éjszakát [[Mizzi Kaspar]]ral töltötte.
=== Január 28. ===
A francia választások során [[Georges Boulanger|Boulanger]] komoly részsikereket aratott, ami tovább fokozta Rudolf szorongását egy francia–német, illetve egy osztrák–magyar–orosz háborúval kapcsolatban.<ref>Hamann, 2008, 515. oldal</ref> Az előző napi megbeszéléshez híven – miután egy kis kitérőt tettek egy fehérnemű-üzlet felé – Larisch grófné a trónörököshöz vitte Maria von Vetserát, akit a trónörökös [[Josef Bratfisch]]-sel {{wd|Q1704364}}M továbbvitetett [[Alland|Mayerling]] felé. Ezután Larisch bejelentette a lány eltűnését a Vetsera családnál, majd a rendőrkapitányságon is[[Fájl:Hoyos gróf Rudolf halálhírével a Burgba érkezik.jpg|bélyegkép|[[Hoyos József]] gróf Rudolf halálhírével a [[Hofburg|Burgba]] érkezik]]
Rudolf azután indult Maria után Mayerlingbe, hogy egy várt táviratot és levelet megkapott, ám ezek tartalmáról nem tudni semmit.<ref>Hamann, 2008, 519–521. oldal</ref>á Rudolfot a Roter Stadl vendéglőig egy kocsis kísérte, onnan Bratfisch és Maria társaságában hajtottak tovább, Rudolf azonban nem sokkal a cél előtt kiszállt a kocsiból és gyalog érkezett meg a kastélyhoz, délután fél négy körül. Bratfisch csak egy órával később ért oda. Azt, hogy egy lány is vele van, rajtuk kívül valószínűleg csak Rudolf inasa, Johann Loschek tudta.<ref>Hamann, 2008, 523. oldal</ref> ▼
Rudolf kiegészítette végrendeletét és [[Szőgyény-Marich László (jogász, 1840–1916)|Szögyénynek]] utasításokat adott négy búcsúlevelével kapcsolatban, melyet a bécsi Török-szobában található íróasztalában helyezett el. A búcsúlevelek közül egynek, amelyet feleségének írt, ismerjük a teljes szövegét:<ref>[https://larsfriedrichblog.wordpress.com/2015/12/11/als-per-kleinanzeige-der-letzte-brief-rudolfs-verkauft-wurde/ Als per Kleinanzeige der letzte Brief Rudolfs verkauft wurde…]</ref>
''„Kedves Stefánia! Megszabadulsz tőlem és az általam okozott kellemetlenségektől; légy boldog a magad módján. Légy jó a szegény kislányhoz, ő minden, ami belőlem megmarad. Add át üdvözleteimet minden ismerősnek, különösen Bombellesnek, Spindlernek, Latournak, Wowónak, Gizellának, Lipótnak stb. stb. Nyugodtan megyek a halálba, mert csak ez mentheti meg jó hírnevemet. Szívből ölel szerető Rudolfod.”''<ref>''Liebe Stephanie! Du bist von meiner Gegenwart und Plage befreit; werde glücklich auf Deine Art. Sei gut für die arme Kleine, die das einzige ist, was von mir übrig bleibt. Allen Bekannten, besonders Bombelles, Spindler, Latour, Wowo, Gisela, Leopold etc etc, sage meine letzten Grüße. Ich gehe ruhig in den Tod, der allein meinen guten Namen retten kann. Dich herzlichst umarmend, Dein Dich liebender Rudolf.''</ref>
[[Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő|Mária Valériának]] írt leveléből egy rövid részlet fennmaradt húga naplójában: ''„Ha Papa egyszer lehunyja szemét, Ausztriára nagyon szomorú idők jönnek. Sajnos nagyon is jól tudom, mi következik, ezért azt tanácsolom, akkor menjetek el.”'' Barátjának [[Moritz Hirsch]]{{wd|Q45214}} bárónak és Mizzi Kasparnak írott levelek tartalma nem ismert.
[[Fájl:Hoyos gróf Rudolf halálhírével a Burgba érkezik.jpg|bélyegkép|[[Hoyos József]] gróf Rudolf halálhírével a [[Hofburg|Burgba]] érkezik]]
▲Rudolf azután indult Maria után Mayerlingbe, hogy egy várt táviratot és levelet megkapott, ám ezek tartalmáról nem tudni semmit.<ref>Hamann, 2008, 519–521. oldal</ref> Rudolfot a Roter Stadl vendéglőig egy kocsis kísérte, onnan Bratfisch és Maria társaságában hajtottak tovább, Rudolf azonban nem sokkal a cél előtt kiszállt a kocsiból és gyalog érkezett meg a kastélyhoz, délután fél négy körül. Bratfisch csak egy órával később ért oda. Azt, hogy egy lány is vele van, rajtuk kívül valószínűleg csak Rudolf inasa, Johann Loschek tudta.<ref>Hamann, 2008, 523. oldal</ref>
=== Január 29. ===
|
