Wikipédia

„Szabolcsi Bence” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a formázás, linkek, nagykötőjelek stb.
19. sor:
| honlap =
}}
 
[[File:Szabolcsi Bence A zene története.jpg|bélyegkép|250px]]
[[Fájl:SzabolcsiBence Pozsonyi40.jpg|bélyegkép|250px| Szabolcsi Bence emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt]]
28 ⟶ 27 sor:
== Életpályája ==
 
[[Budapest]]en tanult jogot, [[irodalomtörténet]]et és [[filozófia|filozófiát]] (1917-201917–20) és, [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] pedig [[zene]]tudományt, [[művészettörténet]]et és [[történettudomány|történelmet]] (1921-231921–23).
 
Társszerkesztője volt a ''"Zenei Szemlének"'' (1926–29), [[Tóth Aladár (zenetudós)|Tóth Aladár]]ral a ''[[Zenei lexikon]]''nak (1930–31). Tagjává választotta őt [[1936]]-ban a [[london]]i ''Royal Asiatic Society,'', [[1938]]-ban a ''Nemzetközi Zenetudományi Társaság,'', [[1940]]-ben a ''Nemzetközi Népzenei Tanács,'', [[1960]]-ban a [[Finnország|finn]] ''[[Kalevala]] Társaság,'', továbbá a [[Magyarország és Lengyelország kapcsolatai|lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző [[Magyar Mickiewicz Társaság]].<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref>
 
[[1945]]-től a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] [[zenetörténet]]-tanára. [[1951]]-ben megalapította és haláláig irányította a [[zenetörténet|zenetörténész]]-képzés legelső [[magyarország]]i műhelyét, a [[zenetudomány]]i tanszakot. 1950–1956 között az ''"[[Zenei Szemle|Új Zenei Szemle]]",'', 1960-tól 1973-ig a ''"Magyar Zene",'', haláláig a ''"Studia musicologica"'' c. folyóiratok szerkesztő bizottságánakszerkesztőbizottságának tagja volt. Ez utóbbinak ([[Kodály Zoltán]] [[1967]]-ben bekövetkezett halála után) szerkesztője lett. 1951–1956, valamint 1959–1961 között elnöke volt a [[Magyar Zeneművészek Szövetsége|Magyar Zeneművészek Szövetségének]]. [[Bartha Dénes (zenetörténész)|Bartha Dénessel]] együtt szerkesztették a ''"Zenetudományi tanulmányok"'' tízkötetes könyvsorozatát (1953–62).
 
1961-ben megalapította és 1973-ig igazgatóként irányította az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] [[Bartók Archívum]]át, amely [[1969]] (más forrás szerint [[1974]]) óta az [[MTA Zenetudományi Intézete]]ként működik. A [[budapest]]i [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|ZenemûvészetiZeneművészeti Főiskolán]] ő alapította meg a Zenetudományi Tanszéket.
 
Az [[1920-as évek|1920-as]], [[1930-as évek|30-as években]] bejárta a [[Duna]] menti országokat, hogy összegyűjtse, majd közzétegye a régi magyar zene történeti emlékeit. Útjainak eredményeképpen 1928–1954 között tíz alapvető tanulmányt írt a magyar zene történetéről, a [[középkor]]tól kezdve a [[19. század]]ig. E tanulmányok ''"A magyar zene évszázadai"'' c. gyűjteményes kötetekben jelentek meg [[1959]] és [[1961]] között. Ugyanennek az anyagnak más elvű, antológia-szerű összefoglalása ''"A magyar zenetörténet kézikönyve"'' ([[1947]]).
 
Az [[1930-as évek]] közepétől terjesztette ki kutatásait az egyetemes zenetörténet jelenségeinek és összefüggéseinek vizsgálatára. Ekkor megjelent művei: ''"Bevezetés a zenetörténetbe"'' (Budapest, 1936); ''"A zene története"'' (Budapest, 1940); ''"Beethoven"'' (Budapest, 1947); ''"Európai virradat. A [[klasszikus zene]] kialakulása [[Antonio Vivaldi|Vivaldi]]tól [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]ig"'' (Budapest, 1948).
 
Kétirányú – „keleti” és „nyugati” – kutatásainak eredményeit monumentális szintézisbe foglalta fő művében: ''"A melódia történeté"''-ben (Budapest, 1950). Szabolcsi írta az első, tudományos hitelű magyar [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]]-életrajzot (1955).
 
Új kutatási területet nyitott meg a [[Liszt Ferenc|Liszt]] kései alkotói korszakát vizsgáló tanulmánya is: ''"Liszt Ferenc estéje"'' (Budapest, 1956). Élete utolsó hónapjaiban adta közre válogatott [[Kodály Zoltán|Kodály]]-tanulmányait: ''"Úton Kodályhoz",'', (Budapest, 1972).
 
Kutatásainak két fő területét egy-egy hanglemez-antológia formájában is közreadta: ''"Musica Hungarica"'' (Budapest, 1965); ''"Musica mundana"'' (Budapest, 1975), ''"Zsidó kultúra és zenetörténet"'' (szerkesztette [[Komoróczy Géza]], Tankönyvkiadó, 1999).
 
A Szabolcsi-életmű kiadása [[Bónis Ferenc (zenetörténész)|Bónis Ferenc]] szerkesztésében [[1977]]-ben indult meg, de az 5. &nbsp;kötet után ([[1987]]) megszakadt. Herder-díjjal (1971) tüntették ki.
 
A [[Farkasréti temető]]ben nyugszik. Nevét viseli a kiemelkedő zenetudományi és zenei ismeretterjesztő tevékenységért évente odaítélt állami kitüntetés, a [[Szabolcsi Bence-díj]].
60 ⟶ 59 sor:
* ''Tinódi zenéje. Tinódi dallamok hasonmásával és átirataival''; Tipográfiai Műintézet Nyomdája, Bp., 1929 ''(Magyar zenei dolgozatok)''
* ''A 18. század magyar kollégiumi zenéje''; Bp., 1930 ''(Magyar zenei dolgozatok)''
* ''Zenei lexikon 1-21–2.''; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1930-1931
* ''A XVI. század magyar históriás zenéje. A Hofgreff-énekeskönyv dallamainak kritikai kiadásával''; Pallas, Bp., 1931 ''(Magyar zenei dolgozatok)''
* ''A magyar zene története rövid összefoglalásban a magyar zenetörténet irodalmának áttekintésével''; Somló Béla, Bp., 1934 ''(Népszerű zenefüzetek)''
66 ⟶ 65 sor:
* ''Pótlás a zenei lexikonhoz''; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Bp., 1935
* ''Bevezetés a zenetörténetbe''; Franklin, Bp., 1937 ''(Kultúra és tudomány)''
* ''Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok''; Magyar Néprajzi Társaság, Karcag, 1937 ''(Az "Ethnographia"„Ethnographia” füzetei)''
* ''A zene története''; Rózsavölgyi, Bp., 1940
* Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: ''Mozart élete és művei''; Győző Andor, Bp., 1941
75 ⟶ 74 sor:
* ''Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán. Hangjegypéldákkal''; Új idők, Bp., 1947
* ''A magyar zenetörténet kézikönyve''; szerk. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Bp., 1947 ''(A zenetörténet kézikönyvei)''
* ''A régi nagykultúrák dallamosság. <!-- dallamosság*a*? --> Az ötfokúságtól a diatonáig''; szerzői, Bp., 1947
* ''Dolgozók hangversenykalauza''; írta a Bartók Béla Szöv. munkásMunkás-karnagykézpőkarnagyképző Iskolájának Munkaközössége; szerk. Szabolcsi Bence; Népszava, Bp., 1949
* ''Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig''; Új Idők, Bp., 1949
* ''A melódia története. Vázlatok a zenei stílus múltjából''; Cserépfalvi, Bp., 1950
94 ⟶ 93 sor:
* ''Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára''; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1957 ''(Zenetudományi tanulmányok)''
* Szabolcsi Bence: ''Bartók Béla élete''; Bónis Ferenc: ''Bartók élete képekben''; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1958
* ''Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben. 1914-19261914–1926. Liszt Ferenc hagyatéka''; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1959 (''Zenetudományi tanulmányok''
* ''Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből''; Akadémiai, Bp., 1959
* ''A magyar zene évszázadai 1-21–2.''; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1959-19611959–1961
* ''Haydn emlékére''; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1960 ''(Zenetudományi tanulmányok)''
* ''Az opera történetéből''; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Bp., 1961 ''(Zenetudományi tanulmányok)''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabolcsi_Bence”