„Jogerő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2017-es AB határozat idézete be |
A büntető eljárásban |
||
25. sor:
A J. további, második hatálya, hogy az ítéletileg eldöntött igényt többé bíróilag érvényesíteni nem lehet; ez az u. n. «Ne bis in idem». A birói tévedések lehetőségére való tekintettel azonban a törvény úgy a polgári mint a büntető ügyekben bizonyos feltételek alatt a pernek megújítását megengedi. Ezt nálunk polgári perekben perújításnak, bűnügyekben újrafelvételnek nevezik. A J.-nek ezt a két hatályát alaki J.-nek nevezik. A J.-nek harmadik hatálya, melyet az alaki J.-vel szemben az ítélet anyagi jogerejének neveznek az, hogy a jogerős ítélet a való igazság, a peres jogviszony valódi kifejezésének tekintendő, vagyis azt, amit a jogerős ítélet kimondott, valónak kell tartani, «Res judicata pro veritate habetur», vagy «Res judicata jus facit». Arra nézve, hogy mi emelkedik az ítéletben ily anyagi J.-re, eltérők a nézetek. Minthogy azonban tényleg a dolog úgy állhat, hogy a birói ítélet a valóságnak meg nem felel, tehát csak alaki igazságot tartalmaz, de az anyagi igazságnak meg nem felel; minthogy a polgári bírónak sokszor az alaki igazsággal meg kell elégednie, a büntető bírónak ellenben mindig az anyagi igazság kiderítése képezi feladatot, általánosan elfogadott elv az, hogy a büntető bírót a polgári bírónak ítélete nem köti; azokban a magánjogi kérdésekben, amelyektől függ, hogy létezik-e valamely és mily bűncselekmény, a büntető bíró önállóan határoz, akkor is, ha ugyanabban a kérdésben a polgári bíró már jogerősen határozott. Az ítélt dolog (res judicata) továbbá csak az illető peres felek s [[jogutód]]aik között alkot jogot vagyis «jus facit inter partes»."<ref>http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/053/pc005348.html#4</ref>}}
== A büntető eljárásban ==
A büntető eljárásban a jogerő azt jelenti, hogy az ezzel rendelkező döntés végleges, vagyis megváltozhatatlan, mindenkire kiterjed, és rendes jogorvoslattal nem megtámadható. A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új Be. 456-462. §-ai rendelkeznek.
=== Az anyagi és az alaki jogerő ===
Jogerős határozatról a vádról való kötelező döntés esetében beszélhetünk. Ez a döntés, amely ítélt dolgot jelent, A büntetőjogi főkérdések tekintetében születik meg; azt eredményezi, hogy a benne foglaltak végrehajthatóakká válnak. A jogerő egységes, törvényi fogalma tehát az új Be.-ben csak az anyagi jogerőre vonatkozik, erről csak a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk.
Ugyanakkor a bíróság nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak. Az ilyen határozatok egy része fellebbezéssel megtámadható és csak ezt követően áll be az alaki jogerő, és válik a határozat végrehajthatóvá. A nem ügydöntő határozatok másik része rendes jogorvoslattal nem megtámadható: az ilyen határozat megszületésekor már beáll az alaki jogerő, és azonnal végrehajthatóvá válik.<ref>https://jogaszvilag.hu/szakma/a-hatarozatok-jogereje-az-uj-be-ben/</ref>
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/053/pc005348.html#4 Pallas nagy lexikona]
* [https://www.mokk.hu/regioldal/pdf/linkgyujto/Gazdasag_Jog/2017-05_Gazdasag_es_Jog.pdf Novk Zoltán Sebestyén: Kétélű kard? A res iudicata hatása részkövetelés esetén]
* [https://jogaszvilag.hu/szakma/a-hatarozatok-jogereje-az-uj-be-ben/ jogaszvilag.hu]
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Jogorvoslat]]
| |||