„Szerkesztő:Beroesz/KÁSZ” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
47. sor:
A tározó építése az [[1990-es évek]] közepén került újra napirendre. A [[Fehér-Körös]]ön 1996-ban a korábbiakat meghaladó szintű árvíz vonult le, így a Kisdelta tározó megépítése is egyre sürgetőbbnek mutatkozott. Ekkor már nem tervezték a mezőgazdasági célú víztározást, a Kisdelta megvalósítását az árvizek csúcsszintjének csökkentésének szándékával kezdeményezték. Az új szerepkör érdekében a tározó terveit jelentősen módosították. A tározó három határát továbbra is a [[Fehér-Körös|Fehér-]] és [[[[Fekete-Körös|Fekete-Körös]] mellett húzódó árvízvédelmi töltés jelentette, amelyeket a Gyula-Sarkad országút mentén kiépített töltéssel kötöttek össze, így zárván körbe a tározóteret.
A tározótér feltöltését a korábban tervezettel szemben a [[Fehér-Körös]]ön kissé feljebb, a 2+530 és 2+600 folyamkilométerben elhelyezett megnyitó műtárgy tette lehetővé. Az árvízvédelmi töltéstől egy szád pallósorral elhatárolt megnyitási hely az [[árvízvédelmi töltés]]hez hasonló földmű volt. A földmű belsejében egy vasbeton küszöb foglalt helyet,
További problémát jelentett a tározó leürítése. A robbantási helyen a víz csak a küszöbszint fölötti vízállás esetén tudott visszaáramolni a Fehér-Körösbe. A betározható 25,6 millió m³ vízmennyiség nagyobb része (legalább 56%-a) azonban a küszöbbszint alatti volt. A küszöbszint alatti vízállás esetén a még tározóban lévő vizet az Itce-éri-csatornába vezetve lehetett levezetni a Gyulai II. szivattyútelepig, ahol megtörténhetett a víz átszivattyúzása a Fehér-Körösbe. A leürítés körülményességét mutatja, hogy az 43 napot vett igénybe, az átszivattyúzás pedig szintén jelentős költségekkel járt.<ref name="BV20100709">Bunyevácz Viktor: A Kisdelta árvízi szükségtározó vízbeeresztő műtárgyának tervezése. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.); 6. szekció; </ref>
|