„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A számbeli ellentét (egy és egynél több tárgy között) a [[Megszámlálhatóság|megszámlálható]] főneveket jellemzi. Ezek olyan entitásokat neveznek meg, amelyeket el lehet szigetelni egymástól, darabra meg lehet számolni és csoportosítani. Az ilyen főnév külöbözik a megszámlálhatatlantól, amely olyan tömeget nevez meg, amelyet nem lehet darabokra osztani. A számbeli ellentétet a [[névmás]]ok is kifejezik, a harmadik [[Személy (nyelvészet)|személyűek]] a főnevet helyettesítő minőségük révén, úgy természetes különbségként, mint [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyeztetés]] kifejezéseként azzal a főnévvel, amelyet képviselnek. A [[melléknév]] és az [[ige]] is kifejezi a számot, de csak egyeztetési jelenségként a főnévvel vagy a névmással.<ref name="bussmann_819"/><ref name="bidu_177"/><ref name="dobridor"/>
A [[nyelv]]eket elsősorban olyanokra lehet osztani, amelyekben megvan a szám kategóriája, és olyanokra, amelyekben nincs meg olyan értelemben, hogy nem fejezi ki grammatikai eszköz. Ilyen például a [[kínai nyelv]] vagy a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]], amelyekben a főnév változatlan alakú, és a számot csak [[Szókincs|lexikai]] eszközök fejezik ki, azaz a főnévvel társított [[Számnév|számnevek]] vagy egyéb olyan szavak, amelyek jelentése magában foglalja az „egy” és az „egynél több” fogalmakat.<ref name="bidu_177"/> Másodsorban azokat a nyelveket, amelyek rendelkeznek a szám kategóriájával, aszerint lehet csoportosítani, hogy milyen számbeli ellentétek típusaival rendelkeznek. Harmadsorban abban is különböznek nyelvcsoportok, hogy milyen típusú grammatikai eszközökkel jelzik a számokat, végül pedig abban, hogy milyen mértékben van meg a számok jelzése.
== Számbeli ellentétek ==
Egyes nyelvekben, mint amilyen a [[Magyar nyelv|magyar]], a [[Latin nyelv|latin]], az [[újlatin nyelvek]] stb. csak egyetlen ellentétet fejez ki grammatikai eszköz, az egy és az egynél több közöttit, az egyes számmal (latinul ''singularis''), illetve a többes számmal (lat. ''pluralis'').
Más nyelvekben az egyetlen példány kifejezése (egyes szám) ellentétban áll a két példányéval (kettős szám, lat. ''dualis''), és ezek a kettőnél több példány kifejezésével (többes szám). A kettős szám megvolt az olyan régi [[indoeurópai nyelvek]]ben, mint a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]], az [[ógörög nyelv|ógörög]] vagy az [[ószláv nyelv|ószláv]], valamint nyomai voltak a [[gót nyelv]]ben is a [[személyes névmás]] terén (pl. ''weis'' ’mi’ vs. ''wit'' ’mi ketten’). A mai indoeurópai nyelvek között egyes [[szláv nyelvek]]ben maradt meg.<ref>Bussmann 1998, 341. o.</ref>
Jól megtartotta a kettős számot a [[szlovén nyelv]]. Olyan főnevek fejezik ki több [[nyelvtani eset]] [[rag]]jával, amelyek [[jelző]]je a ’kettő’-nek vagy a ’mindkettő’-nek megfelelő [[szó]]. Például az [[alanyeset]]nek [[Nem (nyelvészet)|nőnemben]] három különböző ragja van: ''ena miz'''a''''' ’egy asztal’, ''dve miz'''i''''' ’két asztal’, ''šest miz'''e''''' ’hat asztal’.<ref>Greenberg 2006, 31. o.</ref> A melléknévnek is van kettős számú ragja, amellyel egyezik a főnévvel, valamint kettős számú igealak is van. Például a ''biti'' létige [[kijelentő mód]] [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen idő]] harmadik személyű alakjai ''je'' ’(egy) van’, ''sta'' ’(ketten) vannak’ és ''so'' ’(kettőnél többen) vannak’.<ref>Greenberg 2006, 62. o.</ref> Példa [[Mondat (nyelvészet)|mondatban]] ''Živela sta dva psa'' (kijelentő mód [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt idő]] a ''biti'' [[Segédige|segédigével]]) ’Volt egyszer két kutya’.<ref>Greenberg 2006, 122. o.</ref>
A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]) csak nyomai vannak meg a kettős számnak. Például a ’kettő’-nek vagy a ’mindkettő’-nek megfelelő jelzős főnév kettős számban áll, bár alakja azonos az egyes szám [[birtokos eset]] alakjával, miközben az ’öt’, ’hat’ stb. jelzőkkel többes szám birtokos esetű a főnév, pl. {{sr}} ''dva lonca'' ’két lánc’ vs. ''pet lonaca'' ’öt lánc’. Azonban olyan esetű a főnév a ''tri'' ’három’-mal és a ''četiri'' ’négy’-gyel is, mint a ''dva, dve''-vel, ezért Klajn 2005 szerint ez az alak ezekkel a számnevekkel a ''paucalis'' (a latin ''paucus'' szóból) alakja,<ref>Klajn 2005, 49. o.</ref> amelyben kis számú tárgyakat megnevező főnevek állnak egyes nyelvekben. Egyes szavaknak az [[arab nyelv]]ben is van ''paucalis'' számú alakja.<ref name="bussmann_819"/>
Olyan nyelvek is vannak, például a [[Csendes-óceán]] déli részén, amelyek a hármas számot is jelzik (lat. ''trialis''). Ez ellentétben áll az egyes, a kettős és a többes számmal, tehát ezekben a nyelvekben az utóbbi a háromnál többet jelzi.<ref name="bussmann_819"/><ref name="bidu_177"/>
== A szám kifejezése ==
Nyelvek között vannak különbségek a szám grammatikai eszközökkel való kifejezését illetően. Általában az egyes számot jelöletlennek tekintik a többivel szemben, amelyek jelöltek, azaz egy vonással több van nekik, mint az egyes számnak.<ref name="dubois_325"/><ref name="bidu_177"/>
Elsősorban különbözik a szám kifejezése a szó alakjával, szemben más grammatikai eszközzel.
Az előbbi módszer jellemző az [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] és a [[flektáló nyelv]]ekre.
Olyan agglutináló nyelvekben, mint a magyar vagy a [[Török nyelv|török]] a [[névszó]]k többes számát egyetlen [[Toldalék#Egyéb grammatikai szuffixumok|jelnek]] nevezett [[Toldalék#A szuffixum|szuffixum]] típusú [[toldalék]] fejezi ki, amely tisztán elkülönül más szuffixum-típustól, a ragtól, amely esetet fejez ki, és a többes jel után helyezkedik el utolsó toldalékként:
* {{hu}} ''ház'' vs. ''ház'''ak''''', ''ház'''ak'''at'' (tárgyeset);<ref>Rounds 2001, 296. o.</ref>
* {{tk}} ''ev'' ’ház’ vs. ''ev'''ler''''' ’házak’, ''ev'''ler'''i'' ’házakat’.<ref>Eifring – Theil 2005, 2. fej., 28. o.</ref>
Olyan flektáló nyelvekben is, mint például az indoeurópaiak, a névszók számát szuffixum fejezi ki, de ez egyben jelnek és ragnak felel meg, ugyanis kifejezi ugyanakkor a nemet és, a [[névszóragozás]]sal rendelkezőkben az esetet is. Az utóbbiakban az egyes számnak is vannak szuffixumai, egyesekben testesek minden nyelvtani esetben, másokban zéró [[morféma]] főleg hímnem alanyesetben. Egyes nyelvekben, mint a [[Román nyelv|román]], a határozottság is kifejeződik a számmal és a nemmel együtt, mivel határozott [[Névelő|végartikulussal]] rendelkezik. Példák:
* a [[szerb nyelv]]ben:<ref>Klajn 2005, 72. o.</ref>
** ''nov'' ’új’ – zéró toldalék: hímnem egyes szám alanyeset;
** ''nov'''og(a)''''' – ''-og(a)'' toldalék: hímnem egyes szám birtokos eset;
** ''nov'''i''''' – ''-i'' toldalék: a hímnem többes szám alanyeset;
** ''nov'''a''''' – ''-a'' toldalék: nőnem egyes szám alanyeset.
* a román nyelvben:<ref name="avram_117">Avram 1997, 117. o.</ref>
** ''prieten'' ’barát’ – zéró toldalék: határozatlan, hímnem egyes szám alany és [[tárgyeset]];
** ''prieten'''i''''' ’barátok’ – ''-i'' toldalék: határozatlan, hímnem többes szám alany és tárgyeset;
** ''prieten'''ă''''' ’barátnő’ – ''-ă'' toldalék: határozatlan, nőnem egyes szám alany és tárgyeset;
** ''prieten'''a''' ’a barátnő’ – ''-a'' toldalék és egyben határozott végartikulus: nőnem egyes szám alany és tárgyeset;
** ''prieten'''e''''' barátnők’ – ''-e'' toldalék: határozatlan, nőnem többes szám alany és tárgyeset.
Egyes nyelvekben toldalékkal együtt [[tőhangváltás]] is kifejezi a többes számot. Ilyennek sok esete van például a románban: ''carte'' ’könyv’ vs. ''cărți'' ’könyvek’ ([[magánhangzó]]- és [[mássalhangzó]]-váltás)<ref name="bidu_177"/>
[[Szótő]]beli változás toldalék nélkül is kifejezheti a többes számot. Ez a belső [[flexió]]nak nevezett jelenség jellemző olyan flektáló nyelvekre, mint például az arab: ''kitab'' ’könyv’ vs. ''kutub'' ’könyvek’.<ref name="eifring_31">Eifring – Theil 2005, 2. fej., 31. o.</ref> Néhány szó esetében ez a módszer megvan az [[angol nyelv]]ben is, pl. ''man'' ’férfi’ vs. ''men'' ’férfiak’.<ref name="eifring_5">Eifring – Theil 2005, 4. fej., 5. o.</ref>
A szám jelzésének mértékében különbség van a [[Francia nyelv|francia]] és a többi újlatin nyelv között, ugyanis a franciának az a sajátossága, hogy már csak kivetelesen fejezi ki a főnevek és a melléknevek többes számát ezek alakjával a beszédben, bár a [[helyesírás]] megköveteli a valamikor kiejtett toldalékot. Ezért a számok kifejezését többnyire a [[névelő]]k alakja fejezi ki, pl. '''''l’'''enfant'' ’a gyerek’ vs. '''''les''' enfants'' ’a gyerekek’.<ref name="dubois_325"/>
Az ige is nyelvtől függően többé-kevésbe kifejezi azt a számot, amely az [[Alany (nyelvészet)|alanyéval]] egyezik, nagy mértékben pl. a magyarban vagy a szláv nyelvekben, valamivel kisebb mértékben pl. a franciában, és kis mértékben pl. az angolban. Az ige terén a magyar és a flektáló nyelvek között hasonlóság van abban az értelemben, hogy nem csak a számot fejezik ki az ige ragjai:
* {{hu}} ''látom'' – egyes szám, az alany első személye, a határozott tárgy harmadik személye vs. ''látjuk'' – többes szám, az alany első személye, a határozott tárgy harmadik személye;<ref>Bokor 2007, 257. o.</ref>
* {{cnr}} ''čitaćeš'' ’olvasni fogsz’ vs. ''čitaćete'' ’olvasni fogtok’;<ref>Čirgić 2010, 126. o.</ref>
* {{ro}} ''porț'''i''''' ’viselsz’ vs. ''purta'''ți''''' ’viseltek’ (tőhangváltások is);<ref name="bidu_177"/>
* {{fr}} ''tu chantes'' [ʃɑ̃t] ’énekelsz’ vs. ''vous chantez'' [ʃɑ̃'te] ’(ti) énekeltek’, de ''il chante'' [il'ʃɑ̃t] ’énekel’ – ''ils chantent'' [il'ʃɑ̃t] ’énekelnek’;<ref>Delatour 2004, 120. o.</ref>
* {{en}} ''he/she plays'' ’játszik’ vs. ''they play'' ’játszanak’, de ''I play'' ’játszom’ – ''we play'' ’játszunk’, és ugyanaz a [[Jelen idő#Az angol nyelvben|''present simple'']] alak az összes többi egyes és többes számú személyben.<ref>Eastwood 1994, 76. o.</ref>
Egyes nyelvekben, amelyekben toldalék fejezi ki a számot, ez nem szuffixum, hanem [[Toldalék#A prefixum|prefixum]]. Például a [[swahili nyelv]]ben az egyes és a többes számot különböző prefixumok jelzik: '''''m'''toto'' ’gyerek’ vs. '''''wa'''toto'' ’gyerekek’.<ref name="eifring_31"/>
Olyan nyelv is van, amelyben az többes számot úgy fejezik ki, hogy elvonják az egyes számú alak utolsó mássalhangzóját. Ilyen a [[dél-szudán]]i [[nílus-szaharai nyelvcsalád]]ba tartozó ''murle'' nyelv: ''nyoon'' ’bárány’ vs. ''nyoo'' ’bárányok’.<ref name="eifring_31"/>.
A többes szám egyik, a szó alakjának a változtatása nélkül történő jelzése például a [[tagalog nyelv]]ben található, a szó elé tett [[Partikula|partikulával]]: ''bato'' ’kő’ vs. ''mga bato'' ’kövek’.<ref name="eifring_5"/>
Egy másik ilyen eszköz a szó megkétszerezése, mint a [[maláj nyelv]]ben: ''anak'' ’gyerek’ vs. ''anak-anak'' ’gyerekek’.<ref name="eifring_5"/>
Nyelvtől függően a szám jelzése többé-kevésbé redundáns lehet, azaz ugyanannak a tartalmi egységnek a száma egynél többször van kifejezve. Ez például arra vonatkozik, hogy egy főnév száma egyszer a főnéven van kifejezve (esetleg kétszer, toldalékkal és tőhangváltással), és esetleg még egyszer vagy többször egyeztetés útján a [[Determináns (nyelvészet)|determinánsán]] (esetleg egynél több determinánsán) és/vagy melléknévi jelzőjén/jelzőin. Ebben a román mondatban például nyolcszor jelzett ugyanannak a tartalmi egységnek a többes száma: ''Cărțile cele noi ale profesorului sunt primele cu acest subiect'' ’A tanár új könyvei az elsők ebben a témában’ (tőhangváltások az alanyban, az alany toldaléka, az alany határozott artikulusa, az alany melléknévi jelzője, a jelző [[Névelők és névszók a román nyelvben#A mutató névelő|mutató névelő]] alakja (''cele''), a birtokost megnevező szó előtti [[Névelők és névszók a román nyelvben#A birtokos névelőbirtokos névelő]] alakja (''ale''), a [[kopula]] alakja, az [[állítmány]] névszói részének az alakja)<ref name="bidu_177"/>. Ugyanakkor a magyar megfelelőjében kétszer van jelezve ugyanaz a többes szám.
Redundancia abból is eredhet egyes nyelvekben, hogy ugyanazt a mondatrészt kétszer fejezik ki, ugyanakkor főnévvel vagy [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyos]] névmással, és neki megfelelő rá utaló hangsúlytalan személyes névmással. Francia példa: '''''Ces filles, elles''' croient au père Noël'' ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’ (szó szerint ’Ezek a lányok, ők hisznek…’).<ref name="dubois_325"/>
A magyarban egyéb szempontokból is kisebb mértékű a többes szám kifejezése, az egyes számú alak használata miatt olyan esetekben is, amelyekben a szó jelentése többes számú:
* páros vagy többes testrészeket megnevező [[birtokos személyjel]]es főnév: ''Piszkos a '''kezed''''';<ref>Szende – Kassai 2001, 37. o.</ref>
* több mint egy darabot kifejező jelzős főnév: ''három füzet'', ''Hány '''könyvet''' vettél?'';<ref>Szende – Kassai 2001, 59–60. o.</ref>
* melléknévi jelző: '''''híres''' írók'';<ref>Szende – Kassai 2001, 408. o.</ref>
* egyes [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusokban]] megszámlálhatatlanokként felfogott főnevek: '''''Virággal''' díszítjük a termet''.<ref>H. Varga 2012, 89. o.</ref>
== Csak egyes számú és csak többes számú főnevek ==
A szám kategóriájával rendelkező nyelvekben a megszámlálhatatlan főneveknek is van szokásosan vagy egyes számú, vagy többes számú alakjuk. Egyeseknek mindkét alak megvan, de nem azonos kontextusokban.
Az anyagnevek általában, egyes elvont főnevek és egyes tulajdonnevek csak egyes számúak:
* {{hu}} ''homok'', ''víz''<ref name="varga_90">H. Varga 2012, 90. o.</ref>.
* {{fr}} ''le vin'' ’a bor’;<ref name="dubois_325"/>
* {{ro}} ''făină'' ’liszt’, ''lapte'' ’tej’, ''curaj'' ’bátorság’;<ref name="bidu_177"/>
* {{en}} ''wood'' ’fa’ (anyagnév), ''air'' ’levegő’, ''anger'' ’düh’;<ref>Bussmann 1998, 1080. o.</ref>
* {{bs}} ''duhan'' ’dohány’, ''šećer'' ’cukor’, ''Bosna'' ’[[Bosznia]]’.<ref name="jahic">Jahić 2000, 192–193. o.</ref>
A csak többes számú főnevek többnyire konkrétak:
* {{hu}} ''javak'', ''gázművek'', ''Amerikai Egyesült Államok'';<ref>H. Varga 2012, 91. o.</ref>
* {{fr}} ''les ciseaux'' ’az olló’, ''les obsèques'' ’temetési szertartás’;<ref name="dubois_325"/>
* {{ro}} ''moaște'' ’ereklye’, ''zori'' ’virradat’, ''tăieței'' ’metélt tészta’;<ref name="bidu_177"/>
* {{en}} ''scissors'' ’olló’, ''measles'' ’kanyaró’, ''the Alps'' ’az Alpok’;<ref>Bussmann 1998, 914. o.</ref>
* {{bs}} ''naočari'' ’szemüveg’, ''vrata'' ’ajtó’, ''Karpati'' ’Kárpátok’.<ref name="jahic"/>
Megszámlálható és megszámlálhatatlan között nincs éles határ. Egyik vagy másik ilyen főnév nyelvtől függően tartozhat az előbbi osztályhoz vagy az utóbbihoz. Például az [[orosz nyelv]]ben a ’borsó’-nak megfelelő ''горох (goroh)'' szó csak egyes számú, mint a magyarban, de az angolban nem az, lehet azt mondani, hogy ''a pea'' ’egy borsószem’<ref>[http://www.smg.surrey.ac.uk/features/morphosyntactic/number Kibort – Corbett 2008]. o.</ref>. Az előző példák között is vannak ilyenek, mint az angol ''scissors'' és a francia ''ciseaux'' ’olló’ vagy a közép-délszláv ''vrata'' ’ajtó’.
Egyazon nyelvben egyes főneveket bizonyos kontextusokban megszámlálhatatlanokként fognak fel, másokban megszámlálhatókként:
* {{hu}} ''homok'' „nisip” – szokásosan megszámlálhatatlan vs. ''murvás homokok'' – [[szaknyelv]]ben megszámlálható;<ref name="varga_90"/>
* {{en}} ''much cake'' ’sok sütemény’ – anyagként felfogottan megszámlálhatatlan vs. ''a cake, many cakes'' ’egy sütemény, sok sutemény’ – darab(ok)ként felfogottan megszámlálható;<ref>Crystal 2008, 120. o.</ref>
* {{ro}} ''bunătate'' ’jóság’ – elvont főnévként megszámlálhatatlan vs. ''bunătăți'' ’finomságok’ – konkrét főnévként megszámlálható;<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 331. o.</ref>
* {{hr}} ''brašno'' ’liszt’ – szokásosan megszámlálhatatlan vs. ''Sva pšenična '''brašna''' nisu ista'' ’A búzalisztek nem mind egyformák’ – szaknyelvben megszámlálható.<ref name="baric_100">Barić 1997, 100. o.</ref>
== Gyűjtőnevek ==
A gyűjtőnevek egyes számú alakúak, de egyforma tárgyak [[halmaz]]át nevezik meg. Egyes nyelvekben, mint a magyar, többes számú alakjuk is van, amellyel több azonos halmazt neveznek meg. Olykor a szó pontosítja a halmazhoz tartozó tárgyak számát (pl. ''kvartett, évtized, évszázad''), máskor ez határozatlan. Az utóbbi esetben vannak tőszók is, és egyetlen tárgyat megnevező tőszavakból képzett szavak.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 109–110. o.</ref>
* {{hu}} ''csapat''; képzettek: ''fenyves'', ''lakosság'';<ref>Bokor 2007, 222. o.</ref>
* {{fr}} ''meute'' ’falka’ (pl. farkasoké), ''essaim'' ’raj’ (rovaroké); képzettek: ''chênaie'' ’tölgyes’, ''cerisaie'' ’cseresznyéskert’;<ref>Dubois 2002, 91. o.</ref>
* {{ro}} ''grup'' ’csoport’, ''stol'' ’madárraj’; képzettek: ''aluniș'' ’mogyorós’, ''țărănime'' ’parasztság’;<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 109–110. o.</ref>
* {{en}} ''herd'' ’csorda’, ''cattle'' ’szarvasmarhák, jószág’, ''people'' ’nép, emberek’;<ref>Bussmann 1998, 200. o.</ref>
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben vannak a fentiekhez hasonló gyűjtőnevek, amelyeket többes számba lehet tenni (pl. {{hr}} ''momčad'' ’legénység’, ''momčadi'' ’legénységek’), és olyanok is, amelyeket nem lehet, és más nyelvekben többes számű főneveknek felelnek meg, ''cvijeće'' ’virágok’, ''perje'' ’tollak, tollazat’.<ref name="baric_100"/>
Közel áll a gyűtőnév fogalmához az általános jelentésű főnév fogalma. Az ilyen szokásosan egyes számban tárgynak egyetlen példányát nevezi meg, de egyes kontextusokban halmazt képvisel egyes számban. Többes számba is tehető a mondat jelentésének változása nélkül:
* {{fr}} ''L’homme est mortel'' ’Az ember halandó’;<ref>Dubois 2002, 434. o.</ref>
* {{ro}} ''Pompierul nu lasă focul nestins'' ’A tűzoltó nem hagyja eloltatlanul a tüzet’;<ref>Avram 1997, 110. o.</ref>
* {{en}} ''The bat is an interesting creature'' ’A denevér érdekes lény’.<ref>Crystal 2008, 209. o.</ref>
== Egyeztetési kérdések ==
A számbeli egyeztetés alaki, értelmi vagy közelségi. Olykor lehetséges az alaki is, és az értelmi vagy közelségi is.
=== Az állítmány egyeztetése ===
Az állítmány és a halmozott alany közötti egyeztetésre is érvényes a fenti megállapítás:
* {{hu}} ''A füzetek, a ceruzák, a könyv a helyén van/vannak?'';<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 377. o.</ref>
* {{fr}} ''Leur condition et l’état du monde les '''força''' d’être toujours en armes'' – ’Mivoltuk és a világ állapota arra kényszerítette őket, hogy mindig fegyverben legyenek’ ([[Anatole France]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 556. o.</ref>
* {{ro}} ''Nici mama, nici tata n-'''a(u)''' venit'' (egyes vagy többes számú állítmány) ’Se édesanyám, se édesapám nem jött el’;<ref>Bărbuță 2000, 248. o.</ref>
* {{en}} ''Bread and butter '''was''' all we had'' ’Csak kenyerünk és vajunk volt’;<ref>Eastwood 1994, 192. o.</ref>
* {{hr}} ''Ove godine '''poharala je''' tuča i suša silno vinograde'' ’Az idén a jégverés és az aszály erősen tönkretette a szőlőültetvényeket’.<ref>Barić 1997, 426. o.</ref>
A csak többes számú főnévvel az egyeztetés szokásosan alaki, tehát többes számú, de azokkal a főnevekkel, amelyek egyetlen egységes fogalmat neveznek meg, az egyeztetés egyes nyelvekben alaki, másokban értelmi:
* {{hu}} ''Az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztásra '''készül''''' (értelmi egyeztetés);<ref>H. Varga 2012, 95. o.</ref>
* {{en}} ''The United States '''has''' reacted angrily'' (értelmi egyeztetés) ’Az Egyesült Államok haragosan reagált’;<ref name="eastwood_197">Eastwood 1994, 197. o.</ref>
* {{fr}} ''Les États-Unis '''ont accueilli''' 50 millions de touristes étrangers en 2005'' (alaki egyeztetés) ’Az Egyesült Államok 50 millió külföldi turistát fogadott [[2005]]-ben’.<ref>Karakai 2013, 20. o.</ref>
Az egyes számú gyűjtőnévvel is az egyeztetés lehet alaki vagy értelmi. Például a román ''stol'' ’madárraj’ szóval olykor alaki az egyeztetés, pl. ''Un stol de ciori '''trecu''' [...] deasupra noastră'' ’Varjúraj haladt el […] felettünk’ ([[Alexandru Vlahuță]]), máskor értelmi: ''Un stol de păsări se '''roteau''' deasupra nucului'' ’Madárraj körözött a diófa felett’ ([[Dumitru Matcovschi]])<ref>Bărbuță 2000, 246. o.</ref>. Az angolban egyes gyűjtőnevekkel kötelező az értelmi egyeztetés: ''Some cattle have got out into the road'' ’Néhány marha kiment az útra’.<ref name="eastwood_197"/>
Olyan nyelvekben, amelyekben egyetlen személy udvarias megszólítása is többes szám második személyben történik, az állítmány egyeztetése az alannyal alaki, azak többes számban történik. {{fr}} '''''Entrez''', Madame'' ’Jöjjön be, asszonyom!’<ref>Grevisse – Goosse 2007, 512. o.</ref> A névszói állítmány kopulája is többes számban egyezik, de a névszói rész egyes számban, ha az alany egyetlen személy:
* {{fr}} ''Êtes-vous '''content''', Monsieur ?'' ’Elégedett-e Ön, uram?’, ''Madame, vous êtes '''la patronne''''' ’Asszonyom, Ön a főnök’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 544. o.</ref>
* {{hr}} ''Vi ste već odavna '''lovac'''?'' ’Ön már régóta vadász?’<ref>Barić 1997, 447. o.</ref>
A románban kétszeres az egyeztetés hiánya, mivel a ''dumneavoastră'' ’ön(ök)’ névmás alakilag egyes számú, de több személyt is képvisel. Vele a kopula mindig többes számú, a névszói rész pedig szám és nem szerint értelmileg egyezik: ''Dumneavoastră sunteți '''mulțumit''''' (hn.) / '''''mulțumită''''' (nn.) / '''''inginer''''' / '''''ingineră''''' ’Ön elégedett / mérnök’, ''Dumneavoastră sunteți '''mulțumiți''' / '''mulțumite''' / '''ingineri''' / '''inginere''''' ’Önök elégedettek / mérnökök’.<ref>Avram 1997, 166. o.</ref>
=== A jelző és a determinánsok egyeztetése ===
A magyar nyelvben kevesebbek ezek egyeztetésének az esetei, mint a többi itt említett nyelvben. A melléknévi jelző nem egyezik alaptagjával, de a melléknévi [[értelmező]] igen: ''A ceruzá'''k''', a piros'''ak''' már elfogytak''.<ref>Balogh [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123205.htm Balogh 1999]. o.</ref>A determinánsok közül csak az ''ez'' és az ''az'' mutató determinánsok egyeznek a [[szószerkezet}}ükbeli főnévvel, pl. ''Az'''ok'''ról a könyv'''ek'''ről beszélünk''<ref>Szende – Kassai 2007, 88. o.</ref>
Az angolban sem érinti az egyeztetés a melléknévi jelzőt és a névelőket: '''''small''' bottles'' ’kis palackok’, '''''stolen''' bottles of whisky'' ’lopott viszkisüvegek’.<ref name="eastwood_178">Eastwood 1994, 178. o.</ref> Csupán az azonosító értelmező egyezik számban: ''The man is a fool, '''a complete idiot''''' ’Az az ember bolond, teljesen idióta’.<ref>Eastwood 1994, 14. o.</ref>
A többi itt említett nyelvben a melléknévi jelző és a determinánsok, beleértve a névelőket (azokban a nyelvekben, amelyekben vannak) egyeznek az alaptagjukkal:
* {{fr}} '''''des''' enfants '''blonds''''' ’szőke gyerekek’ – a ''des'' határozatlan névelő és a jelző (az utóbbi csak írásban);<ref>Delatour 2004, 29. o.</ref>
* {{ro}} ''prietenii (cei) scumpi'' ’a drága barátok’– az ''-i'' határozott artikulus, a ''cei'' fakultatív mutató névelő és a melléknévi jelző;<ref name="avram_117"/>
* {{cnr}} ''Komšija je prodao '''dvije''' kuće'' ’A szomszéd két házat adott el’ – a ''dvije'' ’két’ melléknévként használt [[tőszámnév]].<ref>Čirgić 2010, 281. o.</ref>
=== Az állapothatározó egyeztetése ===
A magyarban a melléknévvel kifejezett állapot[[határozó]] fakultatívan egyezhet számban a [[Tárgy (nyelvészet)|tárggyal]]: ''Őket vidámaknak/vidámnak látom''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 355. o.</ref>
Az itt említett indoeurópai nyelvekben is vannak az ilyen állapothatározónak megfelelő [[mondatrész]]ek, amelyek egyeznek más mondatrésszel:
* {{fr}} :''Elle est considérée comme '''incapable''' d’une telle action'' ’Képtelennek tartják őt ilyen cselekedetre’ (szó szerint ’Ő van tartott mint képtelen…’) – Az ''incapable'' melléknév az ''elle'' ’ő’ alannyal egyezik.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 265. o.</ref>
* {{ro}} ''Ea trece '''indiferentă''' prin mulțime'' ’(A nő) közönyösen szeli át a tömeget’ – Az ''indiferentă'' ’közönyös’ melléknév az ''ea'' alannyal egyezik.<ref>Avram 1997, 346. o.</ref>
* {{sr}} ''Naši su '''prvi''' stigli na cilj'' ’A mieink elsőkként értek célba’ – A '''prvi''' ’elsők’ [[sorszámnév]] a ''naši'' alannyal egyezik.<ref>Klajn 2005, 233. o.</ref>
=== A forikus elemek egyeztetése ===
A nyelvben vannak ún. anaforikus (visszautaló) és kataforikus (előreutaló) elemek, amelyek megkétszereznek egyes főnévvel vagy névmással kifejezett mondatrészeket, egyúttal egyezve ezekkel. Ilyen például a személyes névmás:
* {{fr}} '''''Moi''', je le ferai'' ’Én majd megteszem’ vagy ''Je le ferai, '''moi''''' ’Majd megteszem én’ – előreutalás, illetve visszautalás az alanyra;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 847. o.</ref>
* {{ro}} ''La câți '''le''' dai premii?'' ’Hánynak adsz díjat?’ – visszautalás a részeshatározóra.<ref>Avram 1997, 376. o.</ref>
== Jegyzetek ==
75 ⟶ 171 sor:
== Források ==
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
* Balogh Judit. [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123205.htm A jelző és az értelmező. ''Magyar Nyelvőr''. 1999. 2 sz. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {
* {
* {{ro}}
*
* Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 197–253. o. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Cojocaru, Dana. [http://seelrc.org:8080/grammar/mainframe.jsp?nLanguageID=5 ''Romanian Grammar''] (Román grammatika). SEELRC. 2003 (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Crystal, David. [https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
*
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Greenberg, Marc L. [http://www.seelrc.org:8080/grammar/pdf/compgrammar_slovene.pdf ''A Short Reference Grammar of Standard Slovene''] (A sztenderd szlovén nyelv rövid grammatikája). Kansasi Egyetem. 2006 (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* H. Varga Márta. [http://epa.oszk.hu/00100/00188/00066/pdf/136107.pdf A magyar szókészlet hiányos paradigmájú főnevei: a plurale tantumok]. ''Magyar nyelvőr''. 2012. 1. sz. 88–96. o. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{
*
*
* {{
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Rounds, Carol. [http://www.readersstuffz.com/downloads/ebooks/Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian: an Essential Grammar''] (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Szende, Thomas – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
| |||