„Horgos” változatai közötti eltérés

280 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg [[földművelés]]sel, [[állattenyésztés]]sel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. [[1837]]-ben már a [[szabó]]k, [[kádár]]ok, [[kovács]]ok, [[tímár]]ok és [[csizmadia|csizmadiák]] alakítottak céheket. [[1845]]-ben már iskola is működött.
 
Horgos művelődési, néprajzi hagyományai már a múlt században közismertek voltak. A falu embereiről írt Törött szekér címen Mikszáth Kálmán, Csaplár Benedek, Gyulai Pál és Arany László munkatársa pedig betlehemes játékot jegyzett fel. Századunkban, '''1906'''-ban pedig Bartók Béla gyűjtött itt népdalokat Balázs Béla íróval együtt. Ezt a munkát később a zombori származású jeles folklorista, Kiss Lajos is folytatta.
 
Horgos [[1919]]-ig [[Csongrád vármegye|Csongrád vármegyéhez]], a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. [[Trianoni békeszerződés|Trianonban]], egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz csatolták. A [[20. század]] elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett.
 
[[1941]]-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak mintegy 15 szerb nemzetiségű polgárt. 1944-ben a Vörös Hadsereg nyomában megjelenő jugoszláv partizánok az eddigi kutatások szerint 75 magyart lőttek agyon, köztük a falu akkori plébánosát Virág István apátot, valamit Horgos Nagyközség egykori vezetőjét Tillinkó Istvánt.
 
1941-1944 között ismét Csongrád vármegyéhez és a kiskundorozsmai járáshoz tartozott.
 
== Jelene ==
A falu társadalmi-gazdasági fejlődése [[1945]]. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A [[Paprika|fűszerpaprika]] termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek|60-as években]] indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.
 
A második világháború után mint önnálló település, a zentai járáshoz tartozott, majd 1961-ben a községek megalakulása óta tartozik Kanizsa (Magyarkanizsa) községhez.
A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 80 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.
 
A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 80 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.
Horgos művelődési, néprajzi hagyományai már a múlt században közismertek voltak. A falu embereiről írt Törött szekér címen Mikszáth Kálmán, Csaplár Benedek, Gyulai Pál és Arany László munkatársa pedig betlehemes játékot jegyzett fel. Századunkban, '''1906'''-ban pedig Bartók Béla gyűjtött itt népdalokat Balázs Béla íróval együtt. Ezt a munkát később a zombori származású jeles folklorista, Kiss Lajos is folytatta.
 
Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).
Névtelen felhasználó