|
A [[nyelvészet]]ben az '''élőség''' és ellentéte, az '''élettelenség''' elsősorban azon a [[természet]]es különbségen alapszik, amely [[élőlény]]ek és nem élőnyények között van. Mindegyik [[nyelv]] tükrözi ezt a [[Fogalom|fogalmi]] tartalommal rendelkező [[Szó|szavak]], mindenekelőtt a [[Főnév|főnevek]] [[Szókincs|lexikai]] jelentésével. Olyan [[grammatika]]i vonások is vannak, amelyek kifejezik az élőséget és az élettelenséget, de nyelvek között lehetnek több típusú különbségek ebből a szempontból. Egyrészt a nyelvekben vannak olyan élők is, amelyeket úgy kezelnek, mint az életteleneket, és fordítva, élőkként kezelt élettelenek, de nyelvek abban különbözhetnek, hogy melyek azok az entitások, amelyeket nem jellegzetesen kezelnek. Általában élőkként kezelik a [[Személy (jog)|személy]]- és az [[állat]]neveket, de ugyanúgy kezelhetnek bizonyos olyan entitásokat is, amelyeket egyes emberek valós lényeknek, mások képzeletbelieknek tekintenek. Életteleneknek számítanak általában a természetes vagy a mesterséges tárgyak, az anyagok, a jelenségek és az elvont fogalmak, de a [[növény]]ek és a viszonylag nem komplex állatok is. Ugyanakkor egyes életteleneket [[Megszemélyesítés|megszemélyesíthetnek]], és így mint élőket kezelhetnek. Másrészt vannak az élő kategóriával szemben közömbös nyelvek, de olyanok is, amelyek nagyon érzékenyek az élőn belüli különbségeket illetőn, azaz embernév ~ állatnév, emberi [[tulajdonnév]] ~ köznév, [[rokonság]]nevek, nagy állat ~ kis állat nevei stb. között. Végül a nyelvek különböznek azon grammatikai eszközök típusait illettően, amelyekkel kifejezik az élőséget és az élettelenséget.<ref>H. Varga 2017, 33. o.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 52–53. és 246. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 63. o.</ref><ref>Dubois 2002, 36–37. o.</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 26. o.</ref>
A '''szám''' egyike az [[Morfológia (nyelvészet)|alaktani]] [[Nyelvtani kategória|nyelvtani kategóriáknak]]. [[Grammatika]]i eszközzel jelzi azt a természetes különbséget, amely egy és egynél több példány között van egy adott tárgyból. Ez tág értelemben [[főnév]]vel megnevezett élettelen vagy élő ([[Személy (jog)|személy]], [[állat]], [[növény]]).<ref name="bussmann_819">Bussmann 1998, 819. o.</ref><ref name="dubois_325">Dubois 2002, 325–327. o.</ref><ref name="bidu_177">Bidu-Vrănceanu 1997, 177. o.</ref><ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/num%C4%83r '''număr'''] ’szám’ szócikk. o.</ref>
A [[névmás]]ok is, grammatikai entitások helyettesítőiként szintén tükrözik nyelvek közötti különbségekkel az élőséget és az élettelenséget. [[Michael Silverstein]] [[Ausztrália (ország)|ausztrál]] nyelvész [[Hierarchia|hierarchikus]] skálát állított fel, amely a létezőket cselekvőképességük foka szerint különbözteti meg. Ezen a névmások az első szinteken helyezkednek el:<ref>Silverstein 1976, idézi H. Varga 2017, 34. o.</ref>
A számbeli ellentét (egy és egynél több tárgy között) a [[Megszámlálhatóság|megszámlálható]] főneveket jellemzi. Ezek olyan entitásokat neveznek meg, amelyeket el lehet szigetelni egymástól, darabra meg lehet számolni és csoportosítani. Az ilyen főnév külöbözik a megszámlálhatatlantól, amely olyan tömeget nevez meg, amelyet nem lehet darabokra osztani. A számbeli ellentétet a [[névmás]]ok is kifejezik, a harmadik [[Személy (nyelvészet)|személyűek]] a főnevet helyettesítő minőségük révén, úgy természetes különbségként, mint [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyeztetés]] kifejezéseként azzal a főnévvel, amelyet képviselnek. A [[melléknév]] és az [[ige]] is kifejezi a számot, de csak egyeztetési jelenségként a főnévvel vagy a névmással.<ref name="bussmann_819"/><ref name="bidu_177"/><ref name="dobridor"/>
{| align="center" style="text-align: center;"
A [[nyelv]]eket elsősorban olyanokra lehet osztani, amelyekben megvan a szám kategóriája, és olyanokra, amelyekben nincs meg olyan értelemben, hogy nem fejezi ki grammatikai eszköz. Ilyen például a [[kínai nyelv]] vagy a [[Vietnámi nyelv|vietnámi]], amelyekben a főnév változatlan alakú, és a számot csak [[Szókincs|lexikai]] eszközök fejezik ki, azaz a főnévvel társított [[Számnév|számnevek]] vagy egyéb olyan szavak, amelyek jelentése magában foglalja az „egy” és az „egynél több” fogalmakat.<ref name="bidu_177"/> Másodsorban azokat a nyelveket, amelyek rendelkeznek a szám kategóriájával, aszerint lehet csoportosítani, hogy milyen számbeli ellentétek típusaival rendelkeznek. Harmadsorban abban is különböznek nyelvcsoportok, hogy milyen típusú grammatikai eszközökkel jelzik a számokat, végül pedig nyelvek között lehet különbség abban si, hogy milyen mértékben van meg a számok jelzése.
|-
| első személyű névmások
|-
| ↓
|-
| második személyű névmások
|-
| ↓
|-
| harmadik személyű névmások
↓
|-
| tulajdonnevek
|-
| ↓
|-
| rokonsági elnevezések
|-
| ↓
|-
| személyt jelölő főnevek
|-
| ↓
|-
| állatot jelölő főnevek
|-
| ↓
|-
| élettelen dolgokat jelölő főnevek
|}
A főnevek és a névmások általános tulajdonsága az, hogy bizonyos [[Ige|igékkel]] és [[Melléknév|melléknevekkel]] társíthatók, miközben bizonyos más ilyen szavakkal nem, aszerint, hogy élettelenek, vagy hogy az élők egyik vagy másik alosztályához tartoznak. Például olyan igék, mint ''ugat'', ''nyerít'', ''hazudik'', ''gondolkodik'', és olyan melléknevek, mint ''gőgös'', ''fösvény'', ''körültekintő'', ''nemtörődöm'' csak élőkkel társíthatók.<ref name="bidu_246">Bidu-Vrănceanu 1997, 246. o.</ref>
== Számbeli ellentétek ==
== Az élőség ~ élettelenség grammatikai kifejezése ==
Egyes nyelvekben, mint amilyen a [[Magyar nyelv|magyar]], a [[Latin nyelv|latin]], az [[újlatin nyelvek]] stb. csak egyetlen ellentétet fejez ki grammatikai eszköz, az egy és az egynél több közöttit, az egyes számú alakkal (latinul ''singularis''), illetve a többes számúval (lat. ''pluralis'').
=== A magyar nyelvben ===
Más nyelvekben az egyetlen példány kifejezése (egyes szám) ellentétban áll a két példányéval (kettős szám, lat. ''dualis''), és ezek a kettőnél több példány kifejezésével (többes szám). A kettős szám megvolt az olyan régi [[indoeurópai nyelvek]]ben, mint a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]], az [[ógörög nyelv|ógörög]] vagy az [[ószláv nyelv|ószláv]], valamint nyomai voltak a [[gót nyelv]]ben is a [[személyes névmás]] terén (pl. ''weis'' ’mi’ vs. ''wit'' ’mi ketten’). A mai indoeurópai nyelvek között egyes [[szláv nyelvek]]ben maradt meg.<ref>Bussmann 1998, 341. o.</ref>
A [[Magyar nyelv|magyar]] nem rendelkezik a grammatikai [[Nem (nyelvészet)|nem]] kategóriájával, tehát a semlegesnemmel sem, amely más nyelvekben [[Morfológia (nyelvészet)|alaktanilag]] fejezi ki a legtöbb élettelent. Mégis egyes névmások jelölik az élőséget az élettelenséggel szemben. Megteszik ezt az első és a második személyű névmások, amelyek akárcsak a többi nyelvben csak személyekre vonatkoznak. Ezen kívül az igék ''-lak/-lek'' [[rag]]ja is jelzi a második személyű személynévvel kifejezett tárgyat: ''Vár'''lak''' (téged/titeket)'', ''Szeret'''lek''' (téged/titeket)''.<ref>Szende și Kassai 2007, 210. o.</ref>
Jól megtartotta a kettős számot a [[szlovén nyelv]]. Olyan főnevek fejezik ki több [[nyelvtani eset]] [[rag]]jával, amelyek [[jelző]]je a ’kettő’-nek vagy a ’mindkettő’-nek megfelelő [[szó]]. Például az [[alanyeset]]nek [[Nem (nyelvészet)|nőnemben]] három különböző ragja van: ''ena miz'''a''''' ’egy asztal’, ''dve miz'''i''''' ’két asztal’, ''šest miz'''e''''' ’hat asztal’.<ref>Greenberg 2006, 31. o.</ref> A melléknévnek is van kettős számú ragja, amellyel egyezik a főnévvel, valamint kettős számú igealak is van. Például a ''biti'' létige [[kijelentő mód]] [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen idő]] harmadik személyű alakjai ''je'' ’(egy) van’, ''sta'' ’(ketten) vannak’ és ''so'' ’(kettőnél többen) vannak’.<ref>Greenberg 2006, 62. o.</ref> Példa [[Mondat (nyelvészet)|mondatban]] ''Živela sta dva psa'' (kijelentő mód [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt idő]] a ''biti'' [[Segédige|segédigével]]) ’Volt egyszer két kutya’.<ref>Greenberg 2006, 122. o.</ref>
A ''ki(k)'' és a ''mi(k)'' [[kérdő névmás]]ok is élőkre, illetve élettelenekre utalnak:
A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]) csak nyomai vannak meg a kettős számnak. Például a ’kettő’-nek vagy a ’mindkettő’-nek megfelelő jelzős főnév kettős számban áll, bár a mai nyelvben ennek alakja azonos az egyes szám [[birtokos eset]] alakjával, miközben az ’öt’, ’hat’ stb. jelzőkkel többes szám birtokos esetű a főnév, pl. {{sr}} ''dva lonca'' ’két lánc’ vs. ''pet lonaca'' ’öt lánc’. Azonban olyan esetű a főnév a ''tri'' ’három’-mal és a ''četiri'' ’négy’-gyel is, mint a ''dva, dve''-vel, ezért Klajn 2005 szerint ez az alak ezekkel a számnevekkel a ''paucalis'' (a latin ''paucus'' szóból) alakja,<ref>Klajn 2005, 49. o.</ref> amelyben kis számú tárgyakat megnevező főnevek állnak egyes nyelvekben. Egyes szavaknak az [[arab nyelv]]ben is van ''paucalis'' számú alakja.<ref name="bussmann_819"/>
:'''''Ki''' mellett ülsz?'', '''''Kik''' a kedvenc zeneszerzőid?'';<ref>Szende și Kassai 2007, 93–94. o.</ref>
:'''''Mi'''ről szól a film?'', '''''Mik''' azok a kezedben?''<ref>Rounds 2001, 134. o.</ref>
A [[vonatkozó névmás]]ok közül is elvben az egyik csak élőre, másik kettő csak élettelenre utal:<ref>Rounds 2001, 137. o.</ref>
Olyan nyelvek is vannak, például a [[Csendes-óceán]] déli részén, amelyek a hármas számot is jelzik (lat. ''trialis''). Ez ellentétben áll az egyes, a kettős és a többes számmal, tehát ezekben a nyelvekben az utóbbi a háromnál többet jelzi.<ref name="bussmann_819"/><ref name="bidu_177"/>
:''Ismered a lányt, '''aki'''ről beszélek?'';
:''Elolvastam a könyvet, '''ami'''t küldtél nekem'';
:''A kedvenc szobrom, '''amely'''et [[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] alkotott, [[Óbuda (városrész)|Óbudán]] áll'';
:''Nem ismered a színdarabot, '''amelyik'''ről beszélek?''
=== A számközép-délszláv kifejezésediarendszerben ===
A [[közép-délszláv diarendszer]] nyelveiben ([[Bosnyák nyelv|bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]], [[Szerb nyelv|szerb]]), a többi [[Szláv nyelvek|szláv nyelvhez]] hasonlóan a hím- és nőnem mellett megvan a semlegesnem, amely csak életteleneké, bár vannak a többi nemhez tartozó ilyen szavak is. Elsősorban az egyes [[Szám (nyelvészet)|szám]] [[alanyeset]] [[rag]]jai különböztetik meg a semleges nemet a többitől. Két ilyen rag van, attól függően, hogy milyen típusú [[mássalhangzó]] van előttük, ''-o'' (nem palatális mássalhangzó után) és ''-e'' ([[palatális mássalhangzó]] után). Megvan a főneveknek és minden velük [[Egyeztetés (nyelvészet)|egyeztetett]] szónak is:
Nyelvek között vannak különbségek a szám grammatikai eszközökkel való kifejezését illetően. Általában az egyes számot jelöletlennek tekintik a többivel szemben, amelyek jelöltek, azaz egy vonással több van nekik, mint az egyes számnak.<ref name="dubois_325"/><ref name="bidu_177"/>
* főnevek: {{sr}} ''sel'''o''''' ’falu’, ''polj'''e''''' ’mező’;<ref>Klajn 2005, 58. o.</ref>
* melléknevek: {{hr}} ''velik'''o''''' ’nagy’, ''tuđ'''e''''' ’idegen’;<ref>Barić 1997, 177. o.</ref>
* [[Determináns (nyelvészet)|determinánsok]] és névmások: {{cnr}} ''moj'''e''''' ([[Birtokos névmás|birtokos determináns és névmás]]) – az ''-m'' [[birtokos személyjel]] és ’az enyém’ megfelelője; ''ov'''o''''' ([[Mutató névmás|mutató determináns és névmás]]) ’ez’; ''čij'''e…?''''' (kérdő determináns és névmás) ’ki (vmije/vkije)? ’kié?’;<ref>Čirgić 2010, 85–90. o.</ref>
* ún. [[Szerb nyelv#Igeragozás|cselekvő melléknévi igenév]]: {{sr}} ''Počel'''o''' je svetsk'''o''' prvenstv'''o''' u fudbalu'' ’Megkezdődött a labdarúgó-világbajnokság’;<ref>Klajn 2005, 123. o.</ref>
* ún. [[Szerb nyelv#Igeragozás|szevedő melléknévi igenév]]: {{sr}} ''kuvan'''o''' mes'''o''''' ’főtt hús’.<ref>Klajn 2005, 130. o.</ref>
Egy másik alaktani megkülönböztetés ezekben a nyelvekben egyrészt a hímnemű élők, másrészt a hím- és semlegesnemű élettelenek egyes szám [[tárgyeset]]ű alakja között van: az előbbieké az egyes szám [[birtokos eset]]ű alakjukkal azonos, az utóbbiaké pedig az egyes szám alanyesetű alakjukkal: {{sr}} ''doktora'' ’(egy/a) doktort’, ’(egy/a) doktor vmije/vkije’ ~ ''zavod'' ’(egy/az) üzemet, (egy/az) üzem’;<ref>Klajn 2005, 51. o. Ezekben a nyelvekben nincsenek [[névelő]]k, ezért a főnév határozottsága vagy határozotlansága csak erre elegendő [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusból]] derül ki.</ref>
Elsősorban különbözik a szám kifejezése a szó alakjával, szemben más grammatikai eszközzel.
Ezekben a nyelvekben is megvan a megkülönböztetés a ''ki?'' és a ''mi?'' névmások megfelelői között, amelyeknek csak egyes számú alakjaik vannak:
Az előbbi módszer jellemző az [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] és a [[flektáló nyelv]]ekre.
* {{sr}} '''''Ko''' je došao?'' ’Ki jött el?’ ~ '''''Šta''' se desilo?'' ’Mi történt?’;<ref name="klajn_86">Klajn 2005, 86. o.</ref>
* {{hr}} '''''Tko''' stoji pred vratima?'' ’Ki áll az ajtó előtt?’ ~ '''''Što''' je pred vratima?'' ’Mi van az ajtó előtt?’<ref name="baric_205">Barić 1997, 205. o.</ref>
A mutató névmások a semlegesnemű alakjukkal cselekvésre, történésre, állapotra stb., és egész [[Megnyilatkozás (nyelvészet)|megnyilatkozásra]] is utalnak: ''Kad se sve '''to''' uzme u obzir, možemo zaključiti '''ovo''': …'' ’Ha mindezt számitásba vesszük, ezt a következtetést vonhatjuk le: …’<ref name="baric_205"/>
Olyan agglutináló nyelvekben, mint a magyar vagy a [[Török nyelv|török]] a [[névszó]]k többes számát egyetlen [[Toldalék#Egyéb grammatikai szuffixumok|jelnek]] nevezett [[Toldalék#A szuffixum|szuffixum]] típusú [[toldalék]] fejezi ki, amely tisztán elkülönül más szuffixum-típustól, a ragtól, amely esetet fejez ki, és a többes jel után helyezkedik el utolsó toldalékként:
* {{hu}} ''ház'' vs. ''ház'''ak''''', ''ház'''ak'''at'' (tárgyeset);<ref>Rounds 2001, 296. o.</ref>
* {{tk}} ''ev'' ’ház’ vs. ''ev'''ler''''' ’házak’, ''ev'''ler'''i'' ’házakat’.<ref>Eifring – Theil 2005, 2. fej., 28. o.</ref>
=== A román nyelvben ===
Olyan flektáló nyelvekben is, mint például az indoeurópaiak, a névszók számát szuffixum fejezi ki, de ez egyben jelnek és ragnak felel meg, ugyanis kifejezi ugyanakkor a nemet és, a [[névszóragozás]]sal rendelkezőkben az esetet is. Az utóbbiakban az egyes számnak is vannak szuffixumai, egyesekben testesek minden nyelvtani esetben, másokban zéró [[morféma]] főleg hímnem alanyesetben. Egyes nyelvekben, mint a [[Román nyelv|román]], a határozottság is kifejeződik a számmal és a nemmel együtt, mivel határozott [[Névelő|végartikulussal]] rendelkezik. Példák:
* a [[szerb nyelv]]ben:<ref>Klajn 2005, 72. o.</ref>
** ''nov'' ’új’ – zéró toldalék: hímnem egyes szám alanyeset;
** ''nov'''og(a)''''' – ''-og(a)'' toldalék: hímnem egyes szám birtokos eset;
** ''nov'''i''''' – ''-i'' toldalék: hímnem többes szám alanyeset;
** ''nov'''a''''' – ''-a'' toldalék: nőnem egyes szám alanyeset.
* a román nyelvben:<ref name="avram_117">Avram 1997, 117. o.</ref>
** ''prieten'' ’barát’ – zéró toldalék: határozatlan, hímnem egyes szám alany és [[tárgyeset]];
** ''prieten'''i''''' ’barátok’ – ''-i'' toldalék: határozatlan, hímnem többes szám alany és tárgyeset;
** ''prieten'''ă''''' ’barátnő’ – ''-ă'' toldalék: határozatlan, nőnem egyes szám alany és tárgyeset;
** ''prieten'''a''''' ’a barátnő’ – ''-a'' toldalék és egyben határozott végartikulus: nőnem egyes szám alany és tárgyeset;
** ''prieten'''e''''' barátnők’ – ''-e'' toldalék: határozatlan, nőnem többes szám alany és tárgyeset.
A [[román nyelv]] érzékenyebb az élő ~ élettelen ellentétre, mint a magyar, de kevésbé érzékeny, mint a szláv nyelvek, ugyanis megvan neki a semleges nem a hím- és a nőnem mellett, de nem olyan szabatosan kifejezve, mint az utóbbiakban. Valójában a semleges nemű főnevek egyes számban alakilag a hímneműekre, többes számban pedig a nőneműekre hasonlítanak. Csak többes számban van egyes főneveknek a semlegesnemre jellemző [[toldalék]]uk, ''-uri'', amely a [[Latin nyelv|latin]] semlegesnemű ''-ora'' toldalékból származik, és egyébként egyes nőnemű főnevek is ezt kapják. A melléknevek és a determinánsok egyes számban hímnemben egyeznek, többes számban pedig nőnemben a semlegesnemű főnevekkel, pl. '''''un''' lucru'' ’egy dolog’ (hímnemű névelővel), '''''două''' lucruri'' ’két dolog’ (nőnemű [[Számnév|számnévvel]]).<ref name="bidu_324">Bidu-Vrănceanu 1997, 324. o.</ref>
Egyes nyelvekben toldalékkal együtt [[tőhangváltás]] is kifejezi a többes számot. Ilyennek sok esete van például a románban: ''carte'' ’könyv’ vs. ''cărți'' ’könyvek’ ([[magánhangzó]]- és [[mássalhangzó]]-váltás).<ref name="bidu_177"/>
A románban is vannak pontos megfelelőik a ''ki?'' és a ''mi?'' névmásoknak, de csak egyes számúak:
[[Szótő]]beli változás toldalék nélkül is kifejezheti a többes számot. Ez a belső [[flexió]]nak nevezett jelenség jellemző olyan flektáló nyelvekre, mint például az arab: ''kitab'' ’könyv’ vs. ''kutub'' ’könyvek’.<ref name="eifring_31">Eifring – Theil 2005, 2. fej., 31. o.</ref> Néhány szó esetében ez a módszer megvan az [[angol nyelv]]ben is, pl. ''man'' ’férfi’ vs. ''men'' ’férfiak’.<ref name="eifring_5">Eifring – Theil 2005, 4. fej., 5. o.</ref>
'''''Cine''' este acolo?'' ’Ki van ott?’, ''Pe '''cine''' ai invitat la cină?'' ’Ki(ke)t hívtál meg vacsorára?’, '''''Cui''' ai oferit flori?'' ’Ki(k)nek adtál virágokat?’, ''Florile '''cui''' sunt aici?'' ’Ki(k) virágjai vannak itt?’ ~ '''''Ce''' este acolo?'' ’Mi van ott?’, '''''Ce''' ai cumpărat?'' ’Mit vásároltál?’, ''Cu '''ce''' te îmbraci diseară?'' ’Mit veszel fel ma este?’<ref>Cojocaru 2003, 87–89. o.</ref>
[[Mondattan]]i eszköze az élő ~ élettelen mgkülönböztetésnek egyes esetekben a [[Tárgy (nyelvészet)|tárgyas]] [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] különböző szerkesztése. Az élő tárgyat a ''pe'' [[elöljárószó]] előzi meg, és utal rá a neki megfelelő és a vele nemben, számban és esetben egyeztetett hangsúlytalan személyes névmás, szemben az élettelen tárgy ezek nélküli szerkestésével:
A szám jelzésének mértékében különbség van a [[Francia nyelv|francia]] és a többi újlatin nyelv között, ugyanis a franciának az a sajátossága, hogy már csak kivetelesen fejezi ki a főnevek és a melléknevek többes számát ezek alakjával a beszédben, bár a [[helyesírás]] megköveteli a valamikor kiejtett toldalékot. Ezért a számok kifejezését többnyire a [[névelő]]k alakja fejezi ki, pl. '''''l’'''enfant'' ’a gyerek’ vs. '''''les''' enfants'' ’a gyerekek’.<ref name="dubois_325"/>
:'''''Îl''' caut '''pe''' profesorul de matematică'' ’A matmatika tanárt keresem’ (szó szerint ’*Őt keresem a matematika tanárt’), ''L-am văzut aseară '''pe''' Radu'' ’Láttam az este Radut’ (szó szerint ’*Őt láttam … Radut’), ''Îl plimbi tu '''pe''' Rex?'' ’Megsétáltatod te Rexet?’ (szó szerint ’*Őt sétáltatod te Rexet?’) ~ ''Am citit articolul'' ’Elolvastam a cikket’, ''Visez Parisul zi şi noapte'' ’[[Párizs]]ról álmodozom éjjel-nappal’.<ref>Cojocaru 2003, p34–35. o.</ref>
Egy másik ellentét csak részleges, ugyanis csak a hínemű és a nem tipikus végződésű nőnemű tulajdonnevekre vonatkozik az összes többi főnévvel szemben. Csak az előbbiek esetében kerül a birokos és [[részes eset]]ű végartikulus névelői pozícióba: '''''lui''' Ion'' ’Ionnak’, '''''lui''' Mimi'' ’Miminek’, '''''lui''' Popescu'' ’Popescunak’<ref name="cojocaru_38">Cojocaru 2003, 38. o.</ref> ~ ''pomu'''lui''''' ’a (gyümölcs)fának’, ''scaunu'''lui''''' ’a széknek’,<ref>Cojocaru 2003, 34. o.</ref> ''Mari'''ei''''' ’Mariának’.<ref name="cojocaru_38"/>
Az ige is nyelvtől függően többé-kevésbe kifejezi azt a számot, amely az [[Alany (nyelvészet)|alanyéval]] egyezik, nagy mértékben pl. a magyarban vagy a szláv nyelvekben, valamivel kisebb mértékben pl. a franciában, és kis mértékben pl. az angolban. Az ige terén a magyar és a flektáló nyelvek között hasonlóság van abban az értelemben, hogy nem csak a számot fejezik ki az ige ragjai:
* {{hu}} ''látom'' – egyes szám, az alany első személye, a határozott tárgy harmadik személye vs. ''látjuk'' – többes szám, az alany első személye, a határozott tárgy harmadik személye;<ref>Bokor 2007, 257. o.</ref>
* {{cnr}} ''čitaćeš'' ’olvasni fogsz’ vs. ''čitaćete'' ’olvasni fogtok’;<ref>Čirgić 2010, 126. o.</ref>
* {{ro}} ''porț'''i''''' ’viselsz’ vs. ''purta'''ți''''' ’viseltek’ (tőhangváltások is);<ref name="bidu_177"/>
* {{fr}} ''tu chantes'' [ʃɑ̃t] ’énekelsz’ vs. ''vous chantez'' [ʃɑ̃'te] ’(ti) énekeltek’, de ''il chante'' [il'ʃɑ̃t] ’énekel’ – ''ils chantent'' [il'ʃɑ̃t] ’énekelnek’;<ref>Delatour 2004, 120. o.</ref>
* {{en}} ''he/she plays'' ’játszik’ vs. ''they play'' ’játszanak’, de ''I play'' ’játszom’ – ''we play'' ’játszunk’, és ugyanaz a [[Jelen idő (nyelvészet)#Az angol nyelvben|''present simple'']] alak az összes többi egyes és többes számú személyben.<ref>Eastwood 1994, 76. o.</ref>
A románban megfigyelhető a semlegesnem elsőbbsége halmozott mondatrésszel való egyeztetéskor. Például, ha az alaptag két élettelent megnevező hímnem egyes számú főnévből áll, a melléknév semlegesnem többes számban egyezik vele, mintha semlegesneműek lennének a tagjai: ''Ochiul și obrazul sunt '''umflate''''' ’A szem és az orca dagadtak’.<ref name="bidu_246"/>
Egyes nyelvekben, amelyekben toldalék fejezi ki a számot, ez nem szuffixum, hanem [[Toldalék#A prefixum|prefixum]]. Például a [[szuahéli nyelv]]ben az egyes és a többes számot különböző prefixumok jelzik: '''''m'''toto'' ’gyerek’ vs. '''''wa'''toto'' ’gyerekek’.<ref name="eifring_31"/>
=== A spanyol nyelvben ===
Olyan nyelv is van, amelyben az többes számot úgy fejezik ki, hogy elvonják az egyes számú alak utolsó mássalhangzóját. Ilyen a [[dél-szudán]]i [[nílus-szaharai nyelvcsalád]]ba tartozó ''murle'' nyelv: ''nyoon'' ’bárány’ vs. ''nyoo'' ’bárányok’.<ref name="eifring_31"/>.
A spanyolban csak nyomai vannak meg az alakilag kifejezett semlegesnemnek, mégpedig a határozott névelő, a személyes és a mutató névmások terén.
A többes szám egyik, a szó alakjának a változtatása nélkül történő jelzése például a [[tagalog nyelv]]ben található, a szó elé tett [[Partikula|partikulával]]: ''bato'' ’kő’ vs. ''mga bato'' ’kövek’.<ref name="eifring_5"/>
A semlegesnémű határozott névelő ''lo'', ellentétben az ''el'' (hn.) és a ''la'' (nn.) névelőkkel, például olyan főnevesített melléknevekkel, amelyek elvont fogalmakat neveznek meg: '''''lo''' bueno y '''lo''' malo'' ’a jó és a rossz’.<ref>Kattán-Ibarra și Pountain, 15. o.</ref>
Egy másik ilyen eszköz a szó megkétszerezése, mint a [[maláj nyelv]]ben: ''anak'' ’gyerek’ vs. ''anak-anak'' ’gyerekek’.<ref name="eifring_5"/>
A semlegesnemű névmások meg nem határozott konkrét élettelenekre és nem nélküli entitásokra, valamint megnyilatkozásra utalnak:
Nyelvtől függően a szám jelzése többé-kevésbé redundáns lehet, azaz ugyanannak a tartalmi egységnek a száma egynél többször van kifejezve. Ez például arra vonatkozik, hogy egy főnév száma egyszer a főnéven van kifejezve (esetleg kétszer, toldalékkal és tőhangváltással), és esetleg még egyszer vagy többször egyeztetés útján a [[Determináns (nyelvészet)|determinánsán]] (esetleg egynél több determinánsán) és/vagy melléknévi jelzőjén/jelzőin. Ebben a román mondatban például nyolcszor jelzett ugyanannak a tartalmi egységnek a többes száma: ''Cărțile cele noi ale profesorului sunt primele cu acest subiect'' ’A tanár új könyvei az elsők ebben a témában’ (tőhangváltások az alanyban, az alany toldaléka, az alany határozott artikulusa, az alany melléknévi jelzője, a jelző [[Névelők és névszók a román nyelvben#A mutató névelő|mutató névelő]]jének az alakja (''cele''), a birtokost megnevező szó [[Névelők és névszók a román nyelvben#A birtokos névelő|birtokos névelő]]jének az alakja (''ale''), a [[kopula]] alakja, az [[állítmány]] névszói részének az alakja)<ref name="bidu_177"/>. Ugyanakkor a magyar megfelelőjében kétszer van jelezve ugyanaz a többes szám.
* egyes szám harmadik személyű személyes névmás: ''ello'' (sn.) ~ ''él'' (hn.), ''ella'' (nn.) ’ő’;<ref name="kattan">Kattán-Ibarra și Pountain, 14. o.</ref>
* mutató névmások:
** ''esto'' (sn.) ~ ''este'' (hn.), ''esta'' (nn.) ’ez’: ''¿Podrías poner '''esto''' allí?'' ’Oda tudnád-e tenni ezt?’;<ref>Kattán-Ibarra și Pountain, 100. o.</ref>
** ''eso'' (sn.) ~ ''ese'' (hn.), ''esa'' (nn.) (köztes mutató névmások) „ez/az”: ''Lo suspendieron en matemáticas. '''Eso''' me extraña'' ’Megbuktatták matematikából. Ez meglep’;<ref name="kattan"/>
** ''aquello'' (sn.) ~ ''aquel'' (hn.), ''aquella'' (nn.) ’az’: ''Recuerdo muy bien '''aquello''''' ’Nagyon jól emlékszem arra’.<ref>Kattán-Ibarra și Pountain, 246. o.</ref>
A ''ki?'' és a ''mi?'' névmások megfelelői csak egyes számúak:
Redundancia abból is eredhet egyes nyelvekben, hogy ugyanazt a mondatrészt kétszer fejezik ki, ugyanakkor főnévvel vagy [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlyos]] névmással, és neki megfelelő rá utaló hangsúlytalan személyes névmással. Francia példa: '''''Ces filles, elles''' croient au père Noël'' ’Ezek a lányok hisznek a Télapóban’ (szó szerint ’Ezek a lányok, ők hisznek…’).<ref name="dubois_325"/>
:''¿'''Quién''' escucha más atentamente?'' ’Ki hallgat nagyobb figyelemmel?’;<ref>Kattán-Ibarra și Pountain 2003, 28. o.</ref>
:''¿'''Qué''' quieres?'' ’Mit akarsz?’<ref>Kattán-Ibarra și Pountain 2003, 49. o.</ref>
=== A francia nyelvben ===
A magyarban egyéb szempontokból is kisebb mértékű a többes szám kifejezése, az egyes számú alak használata miatt olyan esetekben is, amelyekben a szó jelentése többes számú:
* páros vagy többes testrészeket megnevező [[birtokos személyjel]]es főnév: ''Piszkos a '''kezed''''';<ref>Szende – Kassai 2001, 37. o.</ref>
* több mint egy darabot kifejező jelzős főnév: ''három füzet'', ''Hány '''könyvet''' vettél?'';<ref>Szende – Kassai 2001, 59–60. o.</ref>
* melléknévi jelző: '''''híres''' írók'';<ref>Szende – Kassai 2001, 408. o.</ref>
* egyes [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusokban]] megszámlálhatatlanokként felfogott főnevek: '''''Virággal''' díszítjük a termet''.<ref>H. Varga 2012, 89. o.</ref>
A [[Francia nyelv|franciában]] nincsenek még nyomai sem a semlegesnemnek, de vannak olyan névmások, amelyek csak vagy majdnem csak élettelenekre utalnak.
== Csak egyes számú és csak többes számú főnevek ==
A ''ki?'' és a ''mi?'' névmásoknak több megfelelőik vannak:<ref>Delatour 2004, 227–228. o.</ref>
A szám kategóriájával rendelkező nyelvekben a megszámlálhatatlan főneveknek is van szokásosan vagy egyes számú, vagy többes számú alakjuk. Egyeseknek mindkét alak megvan, de nem azonos kontextusokban.
:'''''Qui / Qui est-ce qui''' veut venir avec moi ?''<ref>A második alak nyomatékosabb. o.</ref> ’Ki akar velem jönni?’ – élő [[Alany (nyelvészet)|alany]];
:'''''Que''' se passe-t-il ? / '''Qu’est-qui''' se passe ?'' ’Mi történik?’ – élettelen alany;
:'''''Qui''' invites-tu à dîner ? / '''Qui est-ce que''' tu invites à dîner ?'' ’Kit hívsz meg vacsorára?’ – élő tárgy;
:'''''Que''' lis-tu ? / '''Qu’est-ce que''' tu lis ?'' ’Mit olvasol?’ – élettelen tárgy;
:''Quoi ?'' ’Mi?’ – élettelenre utaló [[mondatszó]];
:''Je ne sais pas '''ce qui''' est dans la boîte'' ’Nem tudom, mi van a dobozban’ – élettelen alany [[Függő beszéd|függő kérdésben]];
:''Il a demandé '''ce que''' c’était'' ’Azt kérdezte, hogy mi volt az’ – névszói [[állítmány]] élettelen [[névszó]]i része függő kérdésben;
:''Il m’a demandé à '''quoi''' s’intéressait mon fils'' ’Azt kérdezte tőlem, hogy mi iránt mutat érdeklődést a fiam’ – elöljárós élettelen [[határozó]].
Vannak a franciában csak élettelenre utaló mutató névmások is, amelyek bizonyos [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusokban]] élőkre utaló 3. személyű hangsúlyos személyes névmásokkal állnak ellentétben: ''Je pense à '''ceci/cela/ça''''' ’Erre gondolok’ ~ ''Je pense à '''lui''''' ’Rá gondolok’.<ref>Kalmbach 2017, [http://research.jyu.fi/grfle/234.html 234. o].</ref>
Az anyagnevek általában, egyes elvont főnevek és egyes tulajdonnevek csak egyes számúak:
* {{hu}} ''homok'', ''víz''<ref name="varga_90">H. Varga 2012, 90. o.</ref>.
* {{fr}} ''le vin'' ’a bor’;<ref name="dubois_325"/>
* {{ro}} ''făină'' ’liszt’, ''lapte'' ’tej’, ''curaj'' ’bátorság’;<ref name="bidu_177"/>
* {{en}} ''wood'' ’fa’ (anyagnév), ''air'' ’levegő’, ''anger'' ’düh’;<ref>Bussmann 1998, 1080. o.</ref>
* {{bs}} ''duhan'' ’dohány’, ''šećer'' ’cukor’, ''Bosna'' ’[[Bosznia]]’.<ref name="jahic">Jahić 2000, 192–193. o.</ref>
Két olyan személyes névmás is van, ''en'' és ''y'', amelyek elvben élettelenekre utalnak, ellentétben bizonyos kontextusokban 3. személyű hangsúlyos személyes névmásokal:<ref>Kalmbach 2017, [http://research.jyu.fi/grfle/264.html 264. o].</ref>
A csak többes számú főnevek többnyire konkrétak:
:''Il parle sans arrêt de son voyage → Il '''en''' parle sans arrêt'' ’Folyton az utazásáról beszél’ → ’Folyton arról beszél’ ~ ''Il parle sans arrêt de son frère → Il parle sans arrêt '''de lui''''' ’Folyton a fivéréről beszél’ → ’Folyton róla beszél’;
* {{hu}} ''javak'', ''gázművek'', ''Amerikai Egyesült Államok'';<ref>H. Varga 2012, 91. o.</ref>
:''Tu penses souvent à ton voyage ? – Oui, j’'''y''' pense'' ’Gyakran gondolsz az utazásodra? – Igen, gondolok rá’ ~ ''Tu penses souvent à ton frère ? – Oui, je pense '''à lui''''' ’Gyakran gondolsz a fivéredre? – Igen, gondolok rá’.
* {{fr}} ''les ciseaux'' ’az olló’, ''les obsèques'' ’temetési szertartás’;<ref name="dubois_325"/>
* {{ro}} ''moaște'' ’ereklye’, ''zori'' ’virradat’, ''tăieței'' ’metélt tészta’;<ref name="bidu_177"/>
* {{en}} ''scissors'' ’olló’, ''measles'' ’kanyaró’, ''the Alps'' ’az Alpok’;<ref>Bussmann 1998, 914. o.</ref>
* {{bs}} ''naočari'' ’szemüveg’, ''vrata'' ’ajtó’, ''Karpati'' ’Kárpátok’.<ref name="jahic"/>
=== Az angol nyelvben ===
Megszámlálható és megszámlálhatatlan között nincs éles határ. Egyik vagy másik ilyen főnév nyelvtől függően tartozhat az előbbi osztályhoz vagy az utóbbihoz. Például az [[orosz nyelv]]ben a ’borsó’-nak megfelelő ''горох (goroh)'' szó csak egyes számú, mint a magyarban, de az angolban nem az, lehet azt mondani, hogy ''a pea'' ’egy borsószem’<ref>[http://www.smg.surrey.ac.uk/features/morphosyntactic/number Kibort – Corbett 2008]. o.</ref>. Az előző példák között is vannak ilyenek, mint az angol ''scissors'' és a francia ''ciseaux'' ’olló’ vagy a közép-délszláv ''vrata'' ’ajtó’.
Az [[Angol nyelv|angolban]] van élettelenre utaló egyes szám harmadik személyű személyes névmás, két, hímnemű, illetve nőnemű élőre utaló mellett:
Egyazon nyelvben egyes főneveket bizonyos kontextusokban megszámlálhatatlanokként fognak fel, másokban megszámlálhatókként:
:''I like that game. '''It''''s great fun'' ’Szeretem azt a játékot. Nagyon vicces’ ~ ''I like Steve. '''He''''s great fun'' ’Kedvelem Steve-et. Nagyon vicces’, ''I like Helen. '''She''''s great fun'' ’Kedvelem Helent. Nagyon vicces’.<ref>Eastwood 1994, 236. o.</ref>
* {{hu}} ''homok'' „nisip” – szokásosan megszámlálhatatlan vs. ''murvás homokok'' – [[szaknyelv]]ben megszámlálható;<ref name="varga_90"/>
* {{en}} ''much cake'' ’sok sütemény’ – anyagként felfogottan megszámlálhatatlan vs. ''a cake, many cakes'' ’egy sütemény, sok sutemény’ – darab(ok)ként felfogottan megszámlálható;<ref>Crystal 2008, 120. o.</ref>
* {{ro}} ''bunătate'' ’jóság’ – elvont főnévként megszámlálhatatlan vs. ''bunătăți'' ’finomságok’ – konkrét főnévként megszámlálható;<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 331. o.</ref>
* {{hr}} ''brašno'' ’liszt’ – szokásosan megszámlálhatatlan vs. ''Sva pšenična '''brašna''' nisu ista'' ’A búzalisztek nem mind egyformák’ – szaknyelvben megszámlálható.<ref name="baric_100">Barić 1997, 100. o.</ref>
A ''ki?''-nek és a ''mi?''-nek a megfelelői megvannak ebben a nyelvben is, csak egyes számban:<ref>Eastwood 1994, 29. o.</ref>
== Gyűjtőnevek ==
:'''''Who''' is organizing the trip?'' ’Ki szervezi az utazást?’;
:'''''What''' happens next?'' ’Mi következik?’
A vonatkozó névmások közül egy csak élőre utal, kettő pedig csak élettelenre:<ref>Eastwood 1994, 356–357. o.</ref>
A gyűjtőnevek egyes számú alakúak, de egyforma tárgyak [[halmaz]]át nevezik meg. Egyes nyelvekben, mint a magyar, többes számú alakjuk is van, amellyel több azonos halmazt neveznek meg. Olykor a szó pontosítja a halmazhoz tartozó tárgyak számát (pl. ''kvartett, évtized, évszázad''), máskor ez határozatlan. Határozatlan halmazt nevezhetnek meg tőszók is, és egyetlen tárgyat megnevező tőszavakból képzett szavak is.<ref name="bidu_109">Bidu-Vrănceanu 1997, 109–110. o.</ref>
:''The ball went to Jones, '''who''' scored easily'' ’A labda Joneshoz került, aki könnyedén berúgta a gólt’;
* {{hu}} ''csapat''; képzettek: ''fenyves'', ''lakosság'';<ref>Bokor 2007, 222. o.</ref>
:''We got on the first bus '''that''' came'' ’Az elsőként érkező buszra szálltunk fel’ (szó szerint ’*Felszálltunk az első buszra, amelyik jött’);
* {{fr}} ''meute'' ’falka’ (pl. farkasoké), ''essaim'' ’raj’ (rovaroké); képzettek: ''chênaie'' ’tölgyes’, ''cerisaie'' ’cseresznyéskert’;<ref>Dubois 2002, 91. o.</ref>
:''The first bus, ''''which''' came after five minutes, was a seven'' ’Az első busz, amelyik öt perc után jött, a hetes volt’.
* {{ro}} ''grup'' ’csoport’, ''stol'' ’madárraj’; képzettek: ''aluniș'' ’mogyorós’, ''țărănime'' ’parasztság’;<ref name="bidu_109"/>
* {{en}} ''herd'' ’csorda’, ''cattle'' ’szarvasmarhák, jószág’, ''people'' ’nép, emberek’;<ref>Bussmann 1998, 200. o.</ref>
Ugyancsak élőség ~ élettelenség szerint különböznek az egyes szám harmadik személyű birtokos determinánsok. Ezek a birtokos nemére utalnak, ha élő, illetve arra, hogy élettelen:
A közép-délszláv diarendszer nyelveiben vannak a fentiekhez hasonló gyűjtőnevek, amelyeket többes számba lehet tenni (pl. {{hr}} ''momčad'' ’legénység’, ''momčadi'' ’legénységek’), és olyanok is, amelyeket nem lehet, és más nyelvekben többes számű főneveknek felelnek meg, pl. ''cvijeće'' ’virágok’, ''perje'' ’tollak, tollazat’.<ref name="baric_100"/>
:''Nigel looked at Jemima and put '''his''''' (hn.) ''hand on '''her''''' (nn.) ''arm'' ’Nigel ránézett Jemimára és rátette kezét ennek karjára’<ref>Eastwood 1994, 214. o.</ref>;
:''Each town has '''its''' own mayor'' ’Mindegyik városnak van saját polgármestere’.<ref>Eastwood 1994, 197. o.</ref>
Közel áll a gyűjtőnév fogalmához az általános jelentésű főnév fogalma. Az ilyen szokásosan egyes számban tárgynak egyetlen példányát nevezi meg, de egyes kontextusokban halmazt képvisel egyes számban. Többes számba is tehető a mondat jelentésének változása nélkül:
* {{fr}} ''L’homme est mortel'' ’Az ember halandó’;<ref>Dubois 2002, 434. o.</ref>
* {{ro}} ''Pompierul nu lasă focul nestins'' ’A tűzoltó nem hagyja eloltatlanul a tüzet’;<ref>Avram 1997, 110. o.</ref>
* {{en}} ''The bat is an interesting creature'' ’A denevér érdekes lény’.<ref>Crystal 2008, 209. o.</ref>
== Egyeztetési kérdések ==
A számbeli egyeztetés alaki, értelmi vagy közelségi. Olykor lehetséges az alaki is, és az értelmi vagy közelségi is.
=== Az állítmány egyeztetése ===
Az állítmány és a halmozott alany közötti egyeztetésre is érvényes a fenti megállapítás:
* {{hu}} ''A füzetek, a ceruzák, a könyv a helyén '''van/vannak'''?'';<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 377. o.</ref>
* {{fr}} ''Leur condition et l’état du monde les '''força''' d’être toujours en armes'' – ’Mivoltuk és a világ állapota arra kényszerítette őket, hogy mindig fegyverben legyenek’ ([[Anatole France]]);<ref>Grevisse – Goosse 2007, 556. o.</ref>
* {{ro}} ''Nici mama, nici tata nu '''a/au''' venit'' (egyes vagy többes számú állítmány) ’Se édesanyám, se édesapám nem jött el’;<ref>Bărbuță 2000, 248. o.</ref>
* {{en}} ''Bread and butter '''was''' all we had'' ’Csak kenyerünk és vajunk volt’;<ref>Eastwood 1994, 192. o.</ref>
* {{hr}} ''Ove godine '''poharala je''' tuča i suša silno vinograde'' ’Az idén a jégverés és az aszály erősen tönkretette a szőlőültetvényeket’.<ref>Barić 1997, 426. o.</ref>
A csak többes számú főnévvel az egyeztetés szokásosan alaki, tehát többes számú, de azokkal a főnevekkel, amelyek egyetlen egységes fogalmat neveznek meg, egyes nyelvekben alaki, másokban értelmi:
* {{hu}} ''Az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztásra '''készül''''' (értelmi egyeztetés);<ref>H. Varga 2012, 95. o.</ref>
* {{en}} ''The United States '''has''' reacted angrily'' (értelmi egyeztetés) ’Az Egyesült Államok haragosan reagált’;<ref name="eastwood_197">Eastwood 1994, 197. o.</ref>
* {{fr}} ''Les États-Unis '''ont accueilli''' 50 millions de touristes étrangers en 2005'' (alaki egyeztetés) ’Az Egyesült Államok 50 millió külföldi turistát fogadott [[2005]]-ben’.<ref>Karakai 2013, 20. o.</ref>
Az egyes számú gyűjtőnévvel is az egyeztetés lehet alaki vagy értelmi. Például a román ''stol'' ’madárraj’ szóval olykor alaki az egyeztetés, pl. ''Un stol de ciori '''trecu''' [...] deasupra noastră'' ’Varjúraj haladt el […] felettünk’ ([[Alexandru Vlahuță]]), máskor értelmi: ''Un stol de păsări se '''roteau''' deasupra nucului'' ’Madárraj körözött a diófa felett’ ([[Dumitru Matcovschi]])<ref>Bărbuță 2000, 246. o.</ref>. Az angolban egyes gyűjtőnevekkel kötelező az értelmi egyeztetés: ''Some cattle '''have got''' out into the road'' ’Néhány marha kiment az útra’.<ref name="eastwood_197"/>
Olyan nyelvekben, amelyekben egyetlen személy udvarias megszólítása is többes szám második személyben történik, az állítmány egyeztetése alaki, azaz többes számban történik. {{fr}} '''''Entrez''', Madame'' ’Jöjjön be, asszonyom!’<ref>Grevisse – Goosse 2007, 512. o.</ref> A névszói állítmány kopulája is többes számban egyezik, de a névszói rész egyes számban, ha az alany egyetlen személy:
* {{fr}} ''Êtes-vous '''content''', Monsieur ?'' ’Elégedett-e Ön, uram?’, ''Madame, vous êtes '''la patronne''''' ’Asszonyom, Ön a főnök’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 544. o.</ref>
* {{hr}} ''Vi ste već odavna '''lovac'''?'' ’Ön már régóta vadász?’<ref>Barić 1997, 447. o.</ref>
A románban kétszeres az egyeztetés hiánya, mivel a ''dumneavoastră'' ’ön(ök)’ névmás alakilag egyes számú, de több személyt is képvisel. Vele a kopula mindig többes számú, a névszói rész pedig szám és nem szerint értelmileg egyezik: ''Dumneavoastră sunteți '''mulțumit''''' (hn.) / '''''mulțumită''''' (nn.) / '''''inginer''''' / '''''ingineră''''' ’Ön elégedett / mérnök’, ''Dumneavoastră sunteți '''mulțumiți''' / '''mulțumite''' / '''ingineri''' / '''inginere''''' ’Önök elégedettek / mérnökök’.<ref>Avram 1997, 166. o.</ref>
=== A jelző és a determinánsok egyeztetése ===
A magyar nyelvben kevesebbek ezek egyeztetésének az esetei, mint a többi itt említett nyelvben. A melléknévi jelző nem egyezik alaptagjával, de a melléknévi [[értelmező]] igen: ''A ceruzá'''k''', a piros'''ak''' már elfogytak''.<ref>[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123205.htm Balogh 1999]. o.</ref>A determinánsok közül csak az ''ez'' és az ''az'' mutató determinánsok egyeznek a [[szószerkezet]]ükbeli főnévvel, pl. ''Az'''ok'''ról a könyv'''ek'''ről beszélünk''.<ref>Szende – Kassai 2007, 88. o.</ref>
Az angolban sem érinti az egyeztetés a melléknévi jelzőt és a névelőket: '''''small''' bottles'' ’kis palackok’, '''''stolen''' bottles of whisky'' ’lopott viszkisüvegek’,<ref name="eastwood_178">Eastwood 1994, 178. o.</ref> '''''the''' exhibition'' ’a kiállítás’, '''''the''' exhibits'' ’a kiállított tárgyak’.<ref>Eastwood 1994, 198. o.</ref> A többi determináns közül nem egyeztetik a birtokost sem ('''''our''' neighbour'' ’szomszédunk’, '''''our''' neighbours'' ’szomszédjaink’),<ref>Eastwood 1994, 213. o.</ref> csak a mutatót: '''''this''' carpet'' ’ez a szőnyeg’ – '''''these''' flowers'' ’ezek a virágok’, '''''that''' colour'' ’az a szín’ – '''''those''' hills'' ’azok a dombok’.<ref>Eastwood 1994, 213. o.</ref>
A többi itt említett nyelvben a melléknévi jelző és a determinánsok, beleértve a névelőket (azokban a nyelvekben, amelyekben vannak) egyeznek az alaptagjukkal:
* {{fr}} '''''des''' enfants '''blonds''''' ’szőke gyerekek’ – a ''des'' határozatlan névelő és a jelző (az utóbbi csak írásban);<ref>Delatour 2004, 29. o.</ref>
* {{ro}} ''prietenii (cei) scumpi'' ’a drága barátok’– az ''-i'' határozott artikulus, a ''cei'' fakultatív mutató névelő és a melléknévi jelző;<ref name="avram_117"/>
* {{cnr}} ''Komšija je prodao '''dvije''' kuće'' ’A szomszéd két házat adott el’ – a ''dvije'' ’két’ melléknévként használt [[tőszámnév]].<ref>Čirgić 2010, 281. o.</ref>
În aceste limbi se pune și problema acordului cu substantive sau pronume coordonate între ele. Acesta poate fi la plural sau singular prin atracție, uneori fiind obligatoriu primul tip, alteori al doilea, existând și cazuri când ambele sunt posibile. Exemple în română: ''valea și dealul '''împădurite''''' (acord după formă obligatoriu), ''fratele și sora '''mea''''' (acord prin atracție obligatoriu), ''temperatură și umiditate '''stabilă''''' sau ''temperatură și umiditate '''stabile'''''<ref>Avram 1997, p. 358.</ref>.
Ezekben a nyelvekben főnevekkel kifejezett halmozott mondatrész jelzője, valamint determinánsai olykor többes számban vannak, máskor közelségi egyeztetés miatt egyes számban. Olykor kötelező az egyik típusú egyeztetés, máskor a másik, megint máskor mindkető lehetséges.
A franciában ezek majdnem mindig csak írásban jelennek meg, ezért nincsenek szigorú szabályok: ''la chevelure et la barbe '''blanches''''' (többes számban) ’a fehér haj és szakáll’,<ref>Grevisse – Goosse 2007, 554. o.</ref> ''l’inquiétude et la souffrance '''universelle''''' (egyes számban) ’az egyetemes nyugtalanság és szenvedés’.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 556. o.</ref>
A románban hallható is az egyeztetés: ''valea și dealul '''împădurite''''' (többés számban kötelező) ’az erdőkkel borított völgy és domb’, ''fratele și sora '''mea''''' (egyes számban kötelező) ’fivérem és nővérem’, ''temperatură și umiditate '''stabilă''''' (egyes számban) vagy ''temperatură și umiditate '''stabile''''' (többes számban) ’stabil hőmérséklet és nedvesség’.<ref>Avram 1997, 358. o.</ref>
=== Az állapothatározó egyeztetése ===
A magyarban a melléknévvel kifejezett állapot[[határozó]] fakultatívan egyezhet számban a [[Tárgy (nyelvészet)|tárggyal]]: ''Őket vidámaknak/vidámnak látom''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 355. o.</ref>
Az itt említett indoeurópai nyelvekben is vannak az ilyen állapothatározónak megfelelő [[mondatrész]]ek, amelyek egyeznek más mondatrésszel:
* {{fr}} :''Elle est considérée comme '''incapable''' d’une telle action'' ’Képtelennek tartják őt ilyen cselekedetre’ (szó szerint ’Ő van tartott mint képtelen…’) – Az ''incapable'' melléknév az ''elle'' ’ő’ alannyal egyezik.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 265. o.</ref>
* {{ro}} ''Ea trece '''indiferentă''' prin mulțime'' ’(A nő) közönyösen szeli át a tömeget’ – Az ''indiferentă'' ’közönyös’ melléknév az ''ea'' alannyal egyezik.<ref>Avram 1997, 346. o.</ref>
* {{sr}} ''Naši su '''prvi''' stigli na cilj'' ’A mieink elsőkként értek célba’ – A ''prvi'' ’elsők’ [[sorszámnév]] a ''naši'' alannyal egyezik.<ref>Klajn 2005, 233. o.</ref>
=== A forikus elemek egyeztetése ===
A nyelvben vannak ún. anaforikus (visszautaló) és kataforikus (előreutaló) elemek, amelyek megkétszereznek egyes főnévvel vagy névmással kifejezett mondatrészeket, egyúttal egyezve ezekkel. Ilyen például a személyes névmás:
* {{fr}} '''''Moi''', je le ferai'' ’Én majd megteszem’ vagy ''Je le ferai, '''moi''''' ’Majd megteszem én’ – előreutalás, illetve visszautalás az alanyra;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 847. o.</ref>
* {{ro}} ''La câți '''le''' dai premii?'' ’Hánynak adsz díjat?’ – visszautalás a részeshatározóra.<ref>Avram 1997, 376. o.</ref>
== Jegyzetek ==
* {{ro}} Avram, Mioara. ''Gramatica pentru toți'' (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. {{ISBN|973-28-0769-5}}
* Balogh{{hr}} JuditBarić, Eugenija ''et al.'' [httphttps://wwwvk.c3.hucom/~nyelvor/period/1232/123205.htm A jelző és az értelmező.doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''MagyarHrvatska Nyelvőrgramatika''.] (Horvát 1999grammatika). 2. szkiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {hr{ro}} BarićBidu-Vrănceanu, EugenijaAngela ''et al.'', [https://vkwww.comacademia.edu/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f75110986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''HrvatskaDicționar gramatikageneral de științe. Științe ale limbii''] (HorvátTudományok grammatika).általános 2szótára. kiadásNyelvtudományok). ZágrábBukarest: ŠkolskaEditura knjigaștiințifică. 1997. {{ISBN|953-0973-40010440229-13}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {ro{en}} BărbuțăBussmann, IonHadumod ''et al(szerk.'') [httpshttp://www.academiae-reading.educlub/20778968bookreader.php/12_Gramatica_uzuala_a_limbii_romane142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''GramaticaDictionary uzualăof aLanguage limbiiand româneLinguistics''] (ANyelvi románés nyelvnyelvészeti mindennapi grammatikájaszótár). ChișinăuLondon – New York: LiteraRoutledge. 20001998. {{ISBN|99750-74203-29598005-50}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{rocnr}} Bidu-VrănceanuČirgić, AngelaAdnan ''et– al.''Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://wwwfr.academiascribd.educom/10986209doc/87525919307118991/gramatika-DSLcrnogorskoga-Dictionarjezika-de-Stiinte-Ale-Limbiipdf ''DicționarGramatika generalcrnogorskoga de științe. Științe ale limbiijezika''] (TudományokA általánosmontenegrói szótára.nyelv Nyelvtudományokgrammatikája). BukarestPodgorica: EdituraMontenegró științificăOktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 19972010. {{ISBN|973978-9940-9052-4402296-32}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* Bokor{{en}} József.Cojocaru, SzóalaktanDana. A. Jászó Anna (szerk.) [http://frseelrc.scribd.comorg:8080/docgrammar/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribdmainframe.jsp?nLanguageID=5 ''ARomanian magyar nyelv könyveGrammar'']. 8.(Román kiadásgrammatika). Budapest: TrezorSEELRC. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 254–292. o.2003 (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* Bokor{{en}} József.Crystal, SzófajtanDavid. A. Jászó Anna (szerk.) [httphttps://franekawarnapendidikan.scribdfiles.wordpress.com/doc2014/12546334504/Aa-magyardictionary-nyelvof-konyve#scribdlinguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A magyarDictionary nyelvof könyveLinguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 86. kiadás. Budapest:Blackwell TrezorPublishing. 20072008. {{ISBN|978-9631-81444051-195296-59}}. 197–253. o. (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{enfr}} BussmannDelatour, HadumodYvonne (szerk''et al.)'' [httphttps://wwwvk.e-reading.clubcom/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdfdoc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''DictionaryNouvelle ofgrammaire Languagedu and Linguisticsfrançais''] (NyelviÚj ésfrancia nyelvészeti szótárgrammatika). London – New YorkPárizs: RoutledgeHachette. 19982004. {{ISBN|02-20301-98005155271-0}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Crystal, David. [https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Delatour, Yvonne ''et al.'' [https://vk.com/doc162499119_346275411?hash=b28373417f2c851f9d&dl=1b19e003a744437413 ''Nouvelle grammaire du français''] (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. {{ISBN|2-01-155271-0}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{en}} Greenberg, Marc L. [http://www.seelrc.org:8080/grammar/pdf/compgrammar_slovene.pdf ''A Short Reference Grammar of Standard Slovene''] (A sztenderd szlovén nyelv rövid grammatikája). Kansasi Egyetem. 2006 (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* H. Varga Márta. [http://epareal.oszkmtak.hu/0010052461/001881/00066/pdf/136107141105.pdf AAz magyarélő szókészlet~ hiányosélettelen paradigmájú főnevei:kategória anéhány pluraleeurópai tantumoknyelvben]. ''Magyar nyelvőrNyelvőr''. 20122017. 1. sz. 88–9633–49. o. (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{bsfr}} JahićKalmbach, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, IsmailJean-Michel. [http://bihresearch.jyu.fi/pubgrfle/pdf/gramatika-bosanskoga-jezikaaccueil.pdfhtml ''GramatikaLa bosanskogagrammaire jezikadu français langue étrangère pour étudiants finnophones''] (A bosnyákfrancia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). Zenica:1.5. Domváltozat. štampeJyväskylä-i Egyetem. 20002017. {{ISBN|978-951-39-4260-1}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* Kálmánné{{en}} BorsKattán-Ibarra, IrénJuan – A.Pountain, JászóChristopher AnnaJ. Az egyszerű mondat. A. Jászó Anna (szerk.) [httphttps://fryeclaeys.files.scribdwordpress.com/doc2010/12546334512/Amodern-magyarspanish-nyelv-konyve#scribdgrammar.pdf ''Modern Spanish Grammar. A magyarpractical nyelv könyveguide''] (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kézikönyv). 82. kiadás. BudapestLondon / New York: TrezorRoutledge. 20072003. {{ISBN|9780-963203-8144-1942831-5}}. 345–436. o. (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* Karakai{{sr}} ImreKlajn, Ivan. [http://frantanjelenagolubovic.elteweebly.hucom/dokkuploads/Karakai.nyelvtan2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''FranciaGramatika nyelvtansrpskog magyaroknakjezika'']. 6.(A kiadás.szerb Legutóbbinyelv frissítésgrammatikája). Belgrád: 2013Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. december2005. 2{{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{en}} KibortRounds, Anna – Corbett, Greville GCarol. [http://www.smgreadersstuffz.surrey.ac.ukcom/featuresdownloads/morphosyntacticebooks/number Number] (A szám),Language%20Books/Hungarian%20-%20Essential%20Grammar.pdf ''GrammaticalHungarian: an FeaturesEssential InventoryGrammar''] (NyelvtaniMagyar kategóriákalapvető táragrammatika). SurreyLondon Morphology/ Group.New Surrey-iYork: EgyetemRoutledge. 20082001. {{ISBN|0-203-46519-9}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
* {{en}} Silverstein, Michael. Hierarchy of Features and Ergativity (Grammatikai kategóriák hierarchiája és ergativitás). Dixon, R. M. W. (szerk.) ''Grammatical categories in Australian Languages'' (Grammatikai kategóriák [[ausztráliai nyelvek]]ben). Canberra: Austráliai Nemzeti Egyetem. 1976. 112–171. o.
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
* {{enfr}} RoundsSzende, CarolThomas – Kassai, Georges. [httphttps://wwwfr.readersstuffzscribd.com/downloadsdocument/ebooks372632620/Language%20Books/Hungarian%2022-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-%20Essential%20Grammar.pdf ''Hungarian:Grammaire anfondamentale Essentialdu Grammarhongrois''] (MagyarA magyar nyelv alapvető grammatikagrammatikája). LondonPárizs: /Langues New& York:Mondes – RoutledgeL’Asiathèque. 20012007. {{ISBN|0978-2-20391-46519525555-93}} (Hozzáférés: 2019. június 511.)
{{Portál|Nyelvészet}}
* {{fr}} Szende, Thomas – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés: 2019. június 5.)
| 