„Csemernye” változatai közötti eltérés

Fényes Elek szerint ''" Varanó-Csemernye, tót falu, Zemplén vgyében,, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2189 hold, mellyből belsőség 156 h., szántó 1382 h., rét 651 hold, s ebből 14 4/8 telek és 48 zsellér utáni urbériséget kivéve, a többi majorság. Földje lassan emelkedett parton homokos, a gabona minden nemeit megtermi; különösen sok és hires káposzta termesztetik; rétjeit a Tapoly árja rendesen elönti. Ezelőtt a lakosok szép csikókat is neveltek. Lakja 610 r. kath, 430 görög kath., 20 evang., 100 zsidó. A falu végén a Vehéczi patak a Tapolyba szakad, mellyen vámhid áll. Van itt kőből épült g. kath. anyatemplom, r. kath. kápolna, derék épületjei gr. Barkóczy János, gr. Forgács, Vladár Tamás, Matyasovszky Boldizsár földesuraknak, 3 szeszgyár, 3 állásos vendégfogadó, 1 bőrgyár, 1 vizimalom. – E helységhez tartozik Lomnyicza puszta, mellyben 9 h. belsőség, 1137 hold szántó, 327 hold rét, 41 hold nyires erdő. E puszta földje fekete homok, s olly termékeny, hogy Zemplén felső részében e határhoz egyik sem hasonlitható. Birják szinte az emlitett uraságok, és még igényt tartanak hozzá Sós Pál örökösei."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼

Zemplén vármegye monográfiája szerint ''"Csemernye, tót kisközség a Tapoly-völgyben. Van 219 háza és 1469, nagyobbára gör.-kath. vallású lakosa. Azelőtt Varannó-Csemernye volt a neve. Postája, távírója és vasúti állomása Varannón van. Első birtokosául 1402-ben Rozgonyi Lászlót ismerjük, de egy évvel később az Eödönffiek is szerepelnek. 1487-ben a Rozgonyiak Lapispataki Miklós alispánnak adják zálogba. Az 1598-iki összeírás Putton Mátyást és Báthory Istvánt említi birtokosaiul. Ez időben a csicsvai vár tartozéka volt. 1658-ban gróf Draskovich Miklós és neje, Drugeth Borbála részüket Károly Ádámnak és nejének, Thököly Máriának zálogosítják el. Azután mindvégig a homonnai uradalomhoz tartozik és a Barkóczyak lesznek az urai, de egy része a gróf Forgách, Máriássy, Vladár, Soós, Schramb, Rozgonyi, Malonyay, Hazuga és Vitéz családok birtoka. Most csak gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka és gőzmalma. A faluban két templom van. A róm. kath. templom 1830 körül, a gör. kath. pedig 1814-ben épült. Ide tartoznak Polovina- és Ortási majorok és Lomnicza-puszta, mely utóbbi hajdan község volt és a Rákóczy-féle mozgalmak alatt pusztult el. Szintén a csicsvai vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1663-ban a községben a pestis dühöngött. Csemernyén van a körjegyzőség székhelye is, Diószeghy János főszolgabíró csinos lakásával és parkjával."''<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>▼

[[1920]]-ig [[Zemplén vármegye]] [[Varannói járás]]ához tartozott. [[1970]]. [[július 1.|július 1]]-én csatolták Varannóhoz.▼

[[1910]]-ben 1478,többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.▼