„Margit híd” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bajor kifli (vitalap | szerkesztései)
Bajor kifli (vitalap | szerkesztései)
35. sor:
== Története ==
=== Előzmények ===
[[Fájl:Margít híd a Várból 1876 körül.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A Margit híd a Várból 1876 körül]]
[[Fájl:Margit-híd 1901.jpg|bélyeg|200px|Képeslap 1901-ből]]
Az 1870. évi X. törvénycikk rendelte el a Margit híd megépítését, melynek alapján nemzetközi tervpályázatot hirdettek meg a híd megtervezésére és kivitelezésére. Ezt megelőzően azonban szükség volt a megfelelő jogi, műszaki és pénzügyi feltételek előteremtéséhez. A beruházás műszaki és pénzügyi oldalával kapcsolatban nem merültek fel problémák, mivel a két évtizeddel korábban átadott [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] példaként szolgált arra, hogy hidat építeni gazdaságpolitikailag is indokolt, valamint hasznos és egyben kifizetődő munka.
 
Az 1870. évi X. törvénycikk rendelte el a Margit híd megépítését, melynek alapján nemzetközi tervpályázatot hirdettek meg a híd megtervezésére és kivitelezésére. Ezt megelőzően azonban szükség volt a megfelelő jogi, műszaki és pénzügyi feltételek előteremtéséhez. A beruházás műszaki és pénzügyi oldalával kapcsolatban nem merültek fel problémák, mivel a két évtizeddel korábban átadott [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] példaként szolgált arra, hogy hidat építeni gazdaságpolitikailag is indokolt, valamint hasznos és egyben kifizetődő munka.
[[Fájl:Margít híd a Várból 1876 körül.jpg|bélyegképbalra|jobbrabélyegkép|200px240px|A Margit híd a Várból 1876 körül]]
[[Fájl:Margit-híd 1901.jpg|bélyeg|200px240px|Képeslap 1901-ből]]
Nehézségek merültek fel azonban jogi területen, mégpedig a következő okok miatt: a Lánchíd magánvállalkozás részeként készült el, mely [[Sina György]] bankár részvénytársaságának tulajdonát képezte, és koncessziós alapon épült fel. Költségeit a vámfizetési kötelezettség fedezte, mely az összes, hídon áthaladó gyalogosra és járműre kiterjedt, a vámszedésből befolyó jövedelem pedig a részvénytársaságot illette. Ugyanakkor szerepelt egy kikötés is a szerződésben, melyet az [[Országgyűlés]] az 1840. évi XXXIX. törvénycikkel együtt hagyott jóvá, ennek értelmében pedig a hídtól 1-1 magyar [[mérföld]]ön belül (kb. 8 km) másik híd nem lett volna építhető a Lánchíd forgalomba helyezésétől számított 90 évig a Dunán. 1936-ban járt volna le ez a kötelezettség, ugyanis akkori becslések szerint ennyi idő után lett volna szükség Budapesten egy újabb hídra, azonban a város fejlődése a vártnál jóval nagyobb méreteket öltött.