„Földi bodza” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
kis bővítés, formázás (a Schönfelder-könyv nekem nincs meg, a laptörténet alapján jegyzeteltem) |
||
19. sor:
| commonscat = Sambucus ebulus
-}}
[[Fájl:Gyalogbodza.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|
A '''földi bodza''' vagy '''gyalogbodza''' vagy népiesen '''borzag''' ''(Sambucus ebulus)'' a [[pézsmaboglárfélék]] ''(Adoxaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[bodza (növénynemzetség)|bodza]] ''(Sambucus)'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, Magyarországon őshonos növényfaj.
==
Legfeljebb 2 m magas lágyszárú, sarjtelepeket alkot. Kopasz szára hengeres, barázdált, többnyire egyszerű. [[levél (botanika)|Lomblevelei]] összetettek, páratlanul szárnyaltak, 5–13 levélkéből állnak. A levélkék alakja lándzsás, szélük finoman fűrészes, válluk ferde, a fonákuk sokszor pelyhes. [[Pálha]]leveleinek alakja lándzsás-elliptikus, emlékeztet a lomblevélkék alakjára. [[Virágzat]]a és [[termés]]e nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: fehér szirmú [[virág (botanika)|virágai]] lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. Virágai kétivarúak, kissé kellemetlen illatúak. Fekete, hárommagvú bengetermései (csonthéjas bogyótermései) vannak.<ref name="Schönfelder">{{schönfelder}}</ref><ref name="terra.hu">{{CitWeb|url=http://terra.hu/haznov/html/Sambucus.ebulus.html|aut=|tit=Növényi adatlap: Sambucus ebulus L. – Földi bodza|work=terra.hu|lan=hu|loc=Debrecen|red=TERRA Alapítvány|date=2011-03-28|accd=2019-06-15|form=html|aurl=|archd=}}</ref>
== Élettani jellemzői ==
[[Évelő növény]]. Magyarországon júniustól szeptemberig nyílnak virágai, amik önmeddők és rovarbeporzásúak.<ref name="Schönfelder"/><ref name="terra.hu"/>
== Előfordulása, élőhelye ==
Erdőszéleken, legelőkön, útszéli gyomtársulásokban található meg, őshonos [[Európa|Európában]] (Észak-Európa kivételével), [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]].<ref name="Schönfelder"/><ref name="terra.hu"/>
A [[gyökér]]ben és a [[termés]]ben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.▼
== Felhasználása ==
=== Élelmiszernövény ===
===
Érett bogyójának vörös levét borfestésre, édesipari termékek színezésére használják.<ref name="Póczos 2018"/>
=== Gyógynövény ===
▲[[Gyógynövény]]ként korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves [[hányás]]t, [[hasmenés]]t okozhat. A [[homeopátia]] is felhasználja.<ref name="Schönfelder"/> A [[gyökér]]ben és a [[termés]]ben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.<ref name="Schönfelder"/>
== A művészetekben ==
[[Petőfi Sándor]] ''Kutyakaparó'' című versének tizedik versszakában olvasható a növény ''gyalogbodza'' neve:
{{Idézet 3|…És amilyen maga ez a csárda, / Olyan a vidéke, / Körülötte a homokbuckáknak /
[[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] ''[[A sipsirica]]'' című művében megemlíti a növényt a népies ''borzag'' nevén:
46 ⟶ 52 sor:
{{források}}
* Szigetvári Csaba: Bodza. Süvöltő. Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja. XVI. évfolyam 2007/3. p. 6–7.
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
[[Kategória:
[[Kategória:Magyarországon őshonos növények]]
[[Kategória:Évelők]]
[[Kategória:
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Európa növényvilága]]
[[Kategória:Ázsia növényvilága]]
▲[[Kategória:Növényfajok]]
|