„Földi bodza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés
kis bővítés, formázás (a Schönfelder-könyv nekem nincs meg, a laptörténet alapján jegyzeteltem)
19. sor:
| commonscat = Sambucus ebulus
-}}
[[Fájl:Gyalogbodza.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Gyalogbodza]] terméseTermése]]
 
A '''földi bodza''' vagy '''gyalogbodza''' vagy népiesen '''borzag''' ''(Sambucus ebulus)'' a [[pézsmaboglárfélék]] ''(Adoxaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[bodza (növénynemzetség)|bodza]] ''(Sambucus)'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó, Magyarországon őshonos növényfaj. RokonaitólA másik két hazai bodzafajtól, a [[fekete bodza|fekete]]- és a [[fürtös bodza|fürtös bodzától]] eltérően nem [[cserje]], hanem magaskórójú [[lágyszárú]]lágy szárú növény.|lágy Erdőszéleken, útszéleken található meg, őshonos [[Európa|Európábanszárú]] (Észak-Európa kivételével), [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]]évelő és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikábannövény]].
 
== JellemzőiAlaki jellemzői ==
Legfeljebb 2&nbsp;m magas lágyszárú, sarjtelepeket alkot. Kopasz szára hengeres, barázdált, többnyire egyszerű. [[levél (botanika)|Lomblevelei]] összetettek, páratlanul szárnyaltak, 5–13 levélkéből állnak. A levélkék alakja lándzsás, szélük finoman fűrészes, válluk ferde, a fonákuk sokszor pelyhes. [[Pálha]]leveleinek alakja lándzsás-elliptikus, emlékeztet a lomblevélkék alakjára. [[Virágzat]]a és [[termés]]e nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: fehér szirmú [[virág (botanika)|virágai]] lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. Virágai kétivarúak, kissé kellemetlen illatúak. Fekete, hárommagvú bengetermései (csonthéjas bogyótermései) vannak.<ref name="Schönfelder">{{schönfelder}}</ref><ref name="terra.hu">{{CitWeb|url=http://terra.hu/haznov/html/Sambucus.ebulus.html|aut=|tit=Növényi adatlap: Sambucus ebulus L. – Földi bodza|work=terra.hu|lan=hu|loc=Debrecen|red=TERRA Alapítvány|date=2011-03-28|accd=2019-06-15|form=html|aurl=|archd=}}</ref>
 
== Élettani jellemzői ==
[[Lágy szárú]], kellemetlen szagú [[évelő növény]]. [[levél (botanika)|Levelei]] összetettek, 5-13 fűrészes szélű levélkéből állnak. [[Virágzat]]a és [[termés]]e nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: [[virág (botanika)|virágai]] lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. A virágok kétivarúak, önmeddők, rovarbeporzásúak. [[Csonthéjas]], fekete hárommagvú bengetermései vannak.
[[Évelő növény]]. Magyarországon júniustól szeptemberig nyílnak virágai, amik önmeddők és rovarbeporzásúak.<ref name="Schönfelder"/><ref name="terra.hu"/>
 
== Előfordulása, élőhelye ==
== Hatóanyagok ==
Erdőszéleken, legelőkön, útszéli gyomtársulásokban található meg, őshonos [[Európa|Európában]] (Észak-Európa kivételével), [[Kis-Ázsia|Kis-Ázsiában]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]].<ref name="Schönfelder"/><ref name="terra.hu"/>
A [[gyökér]]ben és a [[termés]]ben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.
 
== Felhasználása ==
=== Élelmiszernövény ===
LekvártÉrett készítenekbogyóiból belőlelekvárt készítenek, illetve Nógrád megyében pálinkát főznek belőle.<ref name="Póczos 2018">{{Cite book|title=Póczos Sándor: Palócok pálinkája, a borzag, Salgótarján, 2018}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://www.nool.hu/kozelet/helyi-kozelet/borzag-a-palocok-palinkaja-2350085/|aut=Csongrády Béla|tit=A palócok abból is pálinkát főznek, amiből más nem: íme a borzag titka|work=nool.hu|lan=hu|loc=Budapest|red=Mediaworks Hungary Zrt.|date=2018-09-05|accd=2019-06-11|form=|aurl=|archd=}}</ref> Érett bogyójának vörös levét borfestésre, édesipari termékek színezésére használják.<ref>{{Cite book|title=Póczos Sándor: Palócok pálinkája, a borzag, Salgótarján, 2018}}</ref>
 
=== GyógyhatásaFestőnövény ===
Érett bogyójának vörös levét borfestésre, édesipari termékek színezésére használják.<ref name="Póczos 2018"/>
Korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves [[hányás]]t, [[hasmenés]]t okozhat. A [[homeopátia]] is felhasználja.
 
=== Gyógynövény ===
[[Gyógynövény]]ként korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves [[hányás]]t, [[hasmenés]]t okozhat. A [[homeopátia]] is felhasználja.<ref name="Schönfelder"/> A [[gyökér]]ben és a [[termés]]ben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserűanyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.<ref name="Schönfelder"/>
 
== A művészetekben ==
[[Petőfi Sándor]] ''Kutyakaparó'' című versének tizedik versszakában olvasható a növény ''gyalogbodza'' neve:
{{Idézet 3|…És amilyen maga ez a csárda, / Olyan a vidéke, / Körülötte a homokbuckáknak /Se' Se’ hossza, se'se’ vége. / A meztelen homokban alig teng / Egy-két gyalogbodza, / Mely fekete gyümölcsét nyaranként / Kedvetlenül hozza.…|Petőfi Sándor: ''Kutyakaparó''<ref>{{CitLib|aut=Petőfi Sándor|tit=Petőfi Sándor összes költeményei|loc=Budapest|red=Szépirodalmi Könyvkiadó|ann=1974|isbn=963-15-0043-8|url=http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/vs184701.htm|cap=Kutyakaparó|pag=|misc=(htm)|accd=2019-06-11|lan=hu|aurl=|archd=}}</ref>|900px|center||}}
 
[[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] ''[[A sipsirica]]'' című művében megemlíti a növényt a népies ''borzag'' nevén:
46 ⟶ 52 sor:
{{források}}
* Szigetvári Csaba: Bodza. Süvöltő. Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület lapja. XVI. évfolyam 2007/3. p.&nbsp;6–7.
* {{schönfelder}}
 
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:Mérgező növényekNövényfajok]]
[[Kategória:NövényfajokBodzák]]
[[Kategória:Magyarországon őshonos növények]]
[[Kategória:Évelők]]
[[Kategória:BodzákGyógynövények]]
[[Kategória:Mérgező növények]]
[[Kategória:Európa növényvilága]]
[[Kategória:Ázsia növényvilága]]
[[Kategória:Növényfajok]]