„Nagyboldogasszony-székesegyház (Kaposvár)” változatai közötti eltérés

A [[kaposvár]]i '''Nagyboldogasszony-székesegyház''' a [[Kaposvári egyházmegye]] katedrálisa, az ország egyik legnagyobb temploma. A [[Neoromán építészet|neoromán stílusú]] épület a város és a [[római katolikus egyház|katolikus]] hitközösség egyik jelképe, [[1886]]-ban készült el. Eredetileg [[plébánia]]templom volt, majd [[1993]]-ban a [[II. János Pál pápa]] által alapított [[kaposvári püspökség]] [[székesegyház]]a lett.

A mai Nagyboldogasszony-székesegyház megépülése nagy részben köszönhető a Markovics János kanonok indított és Ujváry Ferenc plébános által támogatott nagyszabású gyűjtési mozgalomnak, amelynek eredményeként a lebontott, már igencsak kicsinek bizonyuló templom helyén [[1886]] őszén [[Kovács Zsigmond (püspök)|Kovács Zsigmond]] veszprémi püspök felszentelhette a székesegyház jelenlegi épületét. Az építés pályaterveinek elbírálására már [[1883]] végén bizottságot hozott létre a Magyar Mérnök és Építész Egylet mű- és középítészeti szakosztálya. Az [[Ybl Miklós]]t és [[Steindl Imre|Steindl Imrét]] is tagjai között tudó bizottság úgy döntött, hogy a budapesti [[Tandor Ottó]] tervei alapján épülhet meg a templom. Az [[1885]]-ben kezdődő és egy évvel később befejeződő építkezés alatt a miséket hétköznapokon a szomszédos [[Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium|zárda]] kápolnájában mutatták be, vasárnapokon és ünnepeken pedig egy itt felállított sátorban. Ezt a helyet ''Fries Kerubina'', az irgalmas rendiek főnöknője egy kőkereszttel jelölte meg. A kereszt ma is látható a plébánia udvarán, felirata tanúskodik történetéről.<ref name="ker">{{cite web |url=http://kaposvarkereszt.atw.hu |title=Kaposvár kőkeresztjei, emléktáblái és egyéb gyűjtemények |accessdate=2013-03-10}}</ref>

[[1900]]-ban vezették be a templomba a villanyvilágítást, [[1927]]-ben az orgonáját javították, majd [[1931]]-ben megnagyobbították a sekrestyéjét, néhány év múlva pedig kívülről is rendbe hozták. [[1937]]-ben készült el [[Leszkovszky György]] festőművész alkotása a főbejárat fölötti fülkében: a képen a helyi plébános, a polgármester és a város lakossága ünnepélyesen felajánlja a templomot Krisztusnak és a Magyarok Nagyasszonyának. Egy évvel később, a Szent István-emlékév alkalmából a déli falon elhelyezték a Szent István-kutat, melyet [[Bory Jenő]] és [[Lamping József]] alkotott.

[[1958]]-ban új orgonát kapott a templom, majd [[1969]]-ben ismét teljes felújításon esett át az épület. [[1977]]-ben lebontották az áldoztatórácsot, így új liturgikus tér alakult ki.<ref name="k300"/> A [[plébánia]]templom [[1993]]-ban a [[II. János Pál pápa]] által alapított [[kaposvári püspökség]] [[székesegyház]]a lett. [[2003]]-ban helyezték el nyugati falán azt a vörös márványból készült emléktáblát, mely az itt szolgált neves papoknak állít emléket.<ref name="ker"/>

A templomszékesegyház a [[neoromán]] stílusjegyeket viseli magán, hossza 45,5 méter, szélessége 22 m. Főtornya a homlokzat közepén emelkedik a város fölé. Az épület sarkain további négy karcsú gúla található, a főhomlokzat két oldalán fiatornyok vannak, ezek a kóruslépcsőket rejtik. A főbejárat boltozata félkörívesen záródik, fölötte a templom megáldását stilizáló freskó található. Oldalfalain támpillérek sorakoznak, ezek között elnyújtott, szintén félköríves záródású ablakok találhatók.

AzA épületkatedrális [[Kaposvár]] szívében, a [[Kossuth tér (Kaposvár)|Kossuth téren]] található. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a székesegyházi plébániahivatal, a [[Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium]] és a [[Püspöki palota (Kaposvár)|püspöki palota]], szemben pedig a [[Városháza (Kaposvár)|Városháza]] és a [[Kapos Hotel]]. Két műemléki védettséget élvező szobor is helyet kapott a templom előtt: az egyik a [[Toponár]]ról, a [[Festetics-kastély (Toponár)|Festetics-kastély]] udvarából az 1970-es években átköltöztetett, a 18. század második feléből származó ''Rokokó Madonna'' (Mária-oszlop),<ref>{{cite book |author=L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán|title=Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv, 83. oldal |year=2013 |publisher=Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata|isbn=978-963-87678-5-1}}</ref> a másik pedig ''[[Nepomuki Szent János]] szobra''.