„Fogadalmi oltár (Óbuda)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Kiegészítés, pontosítás
31. sor:
A különálló szobrokat [[1819]]-ben egy [[oltár]]szerű talapzaton háromosztatú szoborcsoporttá építették egybe az akkori Csorda utca {{jegyzet|1836-ban Csordás utca, ma Vörösvári út.}} – Erzsébet utca {{jegyzet|Az 1750-es években kialakított zsellérutca Zichy Miklósné Berényi Erzsébetről, illetve védőszentjéről kapta a nevét. 1875-től Majláth utca, ma a Szentendrei út eleje. Akkortájt a Szentendrei utca a mai Hídfő utca – Harrer Pál utca vonalán haladt észak felé.}} – Tavasz utca – Új utca {{jegyzet|1874-től Pacsirta utca, majd Pacsirtamező utca.}} – Föld utca találkozásánál kialakult tér közepén. A tér később a szoborcsoport legismertebb szentjéről kapta a ''Flórián'' nevet.{{refhely|L. Gál Éva 1979|137. old.}}
 
AAz [[20.1919-es századmagyar–román háború]] elejénután a vaskorláttalmegszálló körbevettcsapatok építményaz máralakokat erősen zavarta a forgalmatmegrongálták, azezért [[19191928]]-esban magyar–románrestaurálták. háború]]Erre utána pedigcélra a megszállószékesfőváros csapatokközgyűlése aza alakokat1755/1927 erősenkgy. megrongáltáksz. határozatával 1928-ra {{szám|13600}} pengőt különített el. Tekintettel arra, ezérthogy a vaskorláttal körbevett építmény a [[192820. század]]-ban elején már erősen zavarta a szoborcsoportotforgalmat, elbontottákráadásul útjában volt a tervezett óbudai hídnak is, sszinte csupánfolyamatosan napirenden volt lebontása és áthelyezése. A sajtóban több változatban is terjesztett hír miatt hitték később és lelhető fel több forrásban, hogy a 1928-ban elbontott fogadalmi oltárból csupán Flórián szobrotszobra helyeztékkerült elvissza a térentérre, de már egy másik helyenhelyre, s a többitrossz állapotban lévő többi alakot a [[Budapesti Történeti Múzeum]] raktárába szállították.{{refhely|Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja (1)}} AzValójában a szoborcsoport mindvégig a helyén maradt, erről számos, az [[1930-as évek|1930-as]], [[1940-es évek]]ben végénkészült fénykép tanúskodik. [[1937]]. [[szeptember 30.|szeptember 30]]-án egy elmebeteg (vagy annak vélt), önmagát egy újpogány szekta hívének valló óbudai cipészmester felmászott a szoboregyüttesre, s baltával leütötte a középen könnyen elérhető Borromeo Szent Károly és a vele szemben térdeplő angyal fejét.{{jegyzet|{{CitPer |szerző= |cím= |alcím= |periodika=Magyarság |év=1937 |hónap=10 |nap=02 |évfolyam=18 |szám=224 |oldal= |egyéb=}}}} A megcsonkított szobrok restaurálására Hűvös László szobrászt kérték fel.{{jegyzet|Hűvös (Hirschel) László (Budapest, 1883. július 3. – New York, 1972 v. 1973) gyógyszerész, szobrászművész}} A szoborcsoportot [[1949]]-ben az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] építésével kapcsolatos átépítések során, abontották Flóriánel szobrotvégleg isés elbontottákszállították be követtea társaitBudapesti aTörténeti Múzeum kőtárbakőtárába.{{jegyzet|A közhiedelemmel ellentétben nem ezt a Flórián szobrot helyezték át az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia-templom elé. A szintén Zichy Miklós és neje megrendelésére, Nepomuki Szent János szobrával együtt 1752-ben készült Bebo-alkotás 1790 óta áll jelenlegi helyén; akkor helyezték oda eredeti helyéről, a Határ utcából (ma: Nagyszombat utca).}}
 
Az [[Budapest III. kerülete|óbudai]] „Braunhaxler” Német Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület a ''Szentháromság fogadalmi emlékmű'' Szentlélek téri sikeres helyreállítása után, [[2001]]-ben kezdeményezte a szoborcsoport ismételt felállítását.{{refhely|A „Braunhaxler” Egyesület tájékoztatója}} A helyi önkormányzat támogatásával a megmaradt szobordarabokat a Budapesti Történeti Múzeum engedélyével [[2003]]-ban szállíttatták el a [[Kiscelli Múzeum]] Kőtárából. Restaurálásukat Fekete Attila okl. restaurátor, [[Kontur András]] [[szobrászművész]], a középső rész rekonstrukcióját pedig Markolt György és felesége, M. Gémes Katalin szobrászművészek végezték. Borromei Szent Károly szobra annyira rossz állapotban volt, hogy teljesen újra kellett faragni.{{jegyzet|E tényt a többitől eltérő színével is jelzik.}}
45. sor:
[[Fájl:Philip Neri - Votive altar in Óbuda part3.jpg|bélyegkép|jobbra|203 px|<center>[[Néri Szent Fülöp]] szobra.]]
[[Fájl:COA Zichy - Votive altar in Óbuda part4.jpg|bélyegkép|jobbra|203 px|<center>A [[Zichy család|Zichyek]] címere.]]
A talapzat bal oldaláról 215 cm magas, 68×63 cm-es téglalap alapú, ívelt oldalú oszlop emelkedik; széles alsó részén a [[Zichy család]] [[dombormű]]vű [[címer]]e látható, melyen ötágú [[Grófi korona|grófi koronából]] kitűnő [[Agancs|szarvasagancsok]] [[Kereszt (heraldikacímertan)|keresztet]] fognak körül. Az oszlop törzsét [[puttó]]fejes felhők koszorúzzák. Tetején Szent Flórián áll, felhőben; magassága 205 cm.{{jegyzet|A föléje magasodó zászlót is beleértve.}} A bajuszos, szakállas alak [[Ókori Róma|római]] katonai ruhát visel, fején [[Sisak (fejfedő)|sisak]]. Tekintete enyhén balra, előre irányul, bal lábával kissé előre lép. Bal karjával feje fölé magasodó [[zászló]]t ölel át, melynek selyme részben a vállán nyugszik. Jobb kezével egy nyeles dézsából vizet önt attribútumára,{{jegyzet|Isteneket, szenteket jelképező, velük együtt ábrázolt tárgy, amely alapján azonosítani lehet őket.}} a lába melletti, combközépig érő lángoló emeletes házra. Az oszlop alatti oltárrész közepén vörös gránit emléktábla, vésett, latin nyelvű fogadalom-felirattal. Készítésének és eredeti felállításának éve: [[1758]].
{|{{széptáblázat}}
!Felirat