„Szerkesztő:Niza/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Niza (vitalap | szerkesztései) |
Niza (vitalap | szerkesztései) |
||
11. sor:
Kezdetben [[Görög ortodox|görög-ortodox]] vallásúak voltak. Hatalmuk a 16. században teljesedett ki, amikor áttértek a [[római katolikus]] vallásra. [[1623]]-ban római szent birodalmi hercegi rangot kapva a német fejedelmek rangjára emelkedtek. [[1788]]-ban magyar mágnási méltóságot, majd [[1805]]-ben magyar honfiúsítást (indeginátust) nyertek, így a magyar országgyűlés főrendiházának is az örökös tagjai lettek. Érdemeikre tekintettel a honfiúsítás nem díj ellenében történt.<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=80500006.TV |title=1805. évi VI. törvénycikk. Herczeg Csartorinszky Ádám magyar honfiuvá fogadtatik. |accessdate=2019-05-28 }}</ref>
A család királyi ambícióit [[Kazimierz Czartoryski]] ([[1674]]-[[1741]]) ébresztette fel, aki négy gyermekével, Michał, August, Teodor és Konstancja Czartoryskival megalapította a Familia politikai frakciót. Mozgalmuk Michał és August vezetésével vált igazán elismertté és erőssé [[II. Ágost lengyel király|II. Ágost]] lengyel király ([[1697]]-[[1706]] és [[1709]]-[[1733]]), valamint [[I. Szaniszló lengyel király|I. Szaniszló]] ([[1704]]-[[1709]] és [[1733]]-[[1736]]) uralkodásának az idején. A testvérek befolyásának csúcspontja [[III. Ágost lengyel király|III. Ágost]] ([[1734]]-[[1763]]) uralkodására esett. Erős szövetségesük volt sógoruk, Stanisław Poniatowski is, akinek fia [[II. Szaniszló Ágost lengyel király|II. Szaniszló Ágost]] ([[1764]]-[[1795]]) néven uralkodott. A Familia által követelt reformok egy részét az 1764. évi konvokációs szejm elfogadta.<ref>A konvokáció azt jelenti, hogy többségi döntés érvényesült, nem a [[liberum veto]] szerinti egyhangú szavazás. A Czartoriskiak államreformjának ez volt az egyik fő eleme.</ref>
[[1801]]-ben [[Izabela Czartoryska]] irányításával Puławyban felépítették a [[Szibüllák temploma (Puławy)|Szibüllák templomát]], Lengyelország és egyben Közép-Európa első múzeumát. Ez lett az alapja a krakkói [[Czartoryski Múzeum]]nak. A gyűjtemény a 13-18. századi európai festészet alkotásait tartalmazza, többek között [[Leonardo da Vinci]] [[Hölgy hermelinnel]] című képét. Gyűjtötték az ókori művészet, az európai és az iszlám kézművesség darabjait is. A múzeumot [[1876]]-ban az emigrációban élő [[Władisław Czartoryski]], Izabela unokája Párizsból [[Krakkó]]ba telepítette.
| |||