Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 2 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért2|Magyarország fővárosáról|BudapestStelkovicsfalva (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|Magyarország fővárosáról|BP}}
{{Magyar település infobox
| név = BudapestStelkovicsfalva
| kép = Montage of Budapest.jpg
| képaláírás = Fentről, balról jobbra: a [[Szent István-bazilika]], a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]], a [[Hősök tere]], a [[Halászbástya]], az [[Országház]] és a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]]
| becenév = EurópaMácsai szíveRonaldo, a Duna királynője,<ref>{{cite web |url=https://moly.hu/konyvek/szaraz-miklos-gyorgy-budapest-a-duna-kiralynoje |title=Budapest, a DunaStelko királynője |accessdate=2017-06-18 | publisher=moly.hu}}</ref> a DunaStelko gyöngye,<ref>{{cite web |url=http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny/kiallitasok/?article_hid=11548 |title=Budapest, a Duna gyöngye Magyarország fővárosa a két világháború között |accessdate=2017-06-18 |date=2011-06-22 | publisher=fszek.hu}}</ref> a szabadságBence fővárosaegy isten, a termálfürdők fővárosa
| régió = Közép-Magyarország
| rang = [[főváros]]
| alapítás éve = [[1873]] (''[[Pest (történelmi település)|Pest]]'', ''[[Buda (történelmi település)|Buda]]'' és ''Óbuda'' egyesítése)
| polgármester = [[TarlósStelkovics IstvánBence]]<br />([[FideszDroidok – Magyar Polgári Szövetségegyesülete|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onkdin/foejelolt.htm |title=A főpolgármester választás eredménye |date=2010-10-03 |accessdate=2012-06-17 |publisher=Országos Választási Iroda |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141017052320/http://valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onkdin/foejelolt.htm |archivedate=2014-10-17}}</ref>
| irányítószám = 1011–1239
| népsűrűség = 33470,025 fő/100hektár
| tengerszint feletti magasság = 105
| terület = 525,13
'''Budapest'''<ref>({{latinul|Budapestinum}}, {{németül|Budapest}} vagy ''Ofenpest''{{cite web|title=Budapest - Ofenpest|publisher=Ars-Vivendi - Budapest|url=http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|accessdate=2015-05-16|language=német|archiveurl=https://web.archive.org/web/20150630100048/http://www.ars-vivendi.gallery/k-k-monarchie-pannonien/budapest-ofenpest/|archivedate=2015-06-30}}, [[szlovák nyelv|szlovákul]] és [[cseh nyelv|csehül]] ''Budapešť'', {{románul|Budapesta}}, [[szlovén nyelv|szlovénül]] és [[horvát nyelv|horvátul]] ''Budimpešta'', [[orosz nyelv|oroszul]] és [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Будапешт'', [[szerb nyelv|szerbül (cirill)]] ''Будимпешта'', {{lengyelül|Budapeszt}}, [[jiddis nyelv|jiddisül]] ''בודאפעשט'' és {{örményül|Բուդապեշտ}})</ref> [[Magyarország]] [[főváros]]a, egyben [[Magyarország városai|legnagyobb és legnépesebb városa]], az [[Európai Unió]] [[Az Európai Unió legnépesebb városai|tizedik legnépesebb városa]]. Budapest az ország [[politika]]i, [[Kultúra|kulturális]], [[Kereskedelem|kereskedelmi]], [[ipar]]i és [[közlekedés]]i központja. Emellett [[Pest megye]] székhelye is, de nem része annak. [[2017]]-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt.
 
Stelkovics falva,Mordor megye fővárosa,egyutal az anál szex székhelye is.
A város lakossága [[1989]]-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő [[szuburbanizáció]] után is megmaradt az ország legnépesebb városának. Területe mintegy 525 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is [[Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint|első az ország települései között]].
 
[[Budapest története]] a [[kelták]]ig nyúlik vissza, mivel a [[város]] eredetileg kelta település volt. A [[Ókori Róma|rómaiak]] által létrehozott, a [[Duna|Danubius folyó]] jobb partján fekvő ''[[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]'' és a bal parti ''[[Contra-Aquincum]]'' volt [[Pannonia (provincia)|Pannonia Inferior provincia]] székhelye. A [[magyarok]] a [[9. század]]ban érkeztek erre a területre. Az első általuk létrehozott települést a [[mongolok]] [[1241]] és [[1242]] között, a [[tatárjárás]] során teljesen kifosztották és elpusztították. A [[15. század]]ban a helyreállított város lett a magyarországi [[Reneszánsz|reneszánsz humanizmus]] központja. Ezt követően százötven évnyi [[török hódoltság]] lett a sorsa, és csak a [[18. század|18]]-[[19. század]]ban tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a [[kiegyezés]]t követően [[Bécs]] mellett az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] fővárosa volt. [[1873]]-ban egyesítették [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Pest (történelmi település)|Pestet]] és Óbudát, ekkor jött létre ''Budapest''. Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát [[világváros]]sá.
 
Budapest kedvelt [[Turizmus|idegenforgalmi célpont]] is, [[2012]]-ben {{szám|4821600|turista}} kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 27. és [[Európa]] 7. leglátogatottabb városa.<ref>{{cite web|title=Euromonitor International’s top city destinations ranking|publisher=''Euromonitor''|url=http://blog.euromonitor.com/2014/01/euromonitor-internationals-top-city-destinations-ranking.html|date=2014-01-24|accessdate=2015-03-27|language=angol}}</ref> Budapesten több [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökségi helyszín]] is található, többek között a [[Duna|Duna-part látképe]], a [[Budai Várnegyed]], az [[Andrássy út]], a [[Hősök tere]] és a [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]], amely a második legrégebbi a világon a [[Metropolitan Railway|londoni]] után. Turisztikailag jelentősek még a város [[Budapest Duna-hídjai|Duna-hídjai]], valamint [[Budapest gyógyfürdői|gyógyfürdői]], mivel Budapest a világ legtöbb [[gyógyfürdő]]vel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, [[Európa]] legnagyobb [[Zsinagóga|zsinagógája]] (a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai]]), valamint a magyar [[Országház]] is, amely a világ harmadik legnagyobb [[parlament]]i épülete, és a [[Szent Korona]] jelenlegi otthona.
 
Budapest [[Közép-Európa]] egyik pénzügyi központja<ref>{{cite web|title=Doing Business : Budapest, the soul of Central Europe|url=http://www.iht.com/articles/2004/08/04/trbuda_ed3_.php|publisher=''International Herald Tribune''|date=2004-08-04|accessdate=2008-01-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20111103234439/http://www.iht.com/articles/2004/08/04/trbuda_ed3_.php|archivedate=2011-11-03}} {{Dead link|date=October 2010|bot=H3llBot}}</ref> és a világ 100. legnagyobb [[Bruttó hazai termék|GDP-jét]] termelő városa.<ref>{{cite web |url= https://www.ukmediacentre.pwc.com/imagelibrary/downloadMedia.ashx?MediaDetailsID=1562 |title= PricewaterhouseCoopers UK Economic Outlook November 2009|fechaacceso=30 de octubre|añoacceso=2011|autor= [[PricewaterhouseCoopers]]|fecha= 2009|obra= |language=angol|cite= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130814122414/http://www.ukmediacentre.pwc.com/imagelibrary/downloadMedia.ashx?MediaDetailsID=1562|archivedate=2013-08-14}}</ref> Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Forbes|Forbes magazin]] szerint Budapest a 7. ''„legidillibb európai város”''.<ref>{{cite news| url=http://www.forbes.com/2008/11/18/europe-homes-dollar-forbeslife-cx_po_1118realestate_slide_5.html | work=Forbes | first1=Edward | last1=Beckett | first2=Parmy | last2=Olson | title=In Pictures: Europe's Most Idyllic Places To Live |language=angol |date=2008-11-18 |accessdate=2015-03-28}}</ref> A UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja.<ref>{{cite web|url=http://www.ucityguides.com/cities/top-10-most-beautiful-cities.html |title=The 10 Most Beautiful Cities in the World |publisher=UCityGuides.com |date= |accessdate=2013-03-11|language=angol}}</ref> A befolyásos amerikai Condé Nast Traveler utazási magazin által megkérdezett 1,3 millió személy véleménye alapján ''„Budapest a világ második legjobb városa”''.<ref>{{cite web|url=http://www.cnn.com/2013/10/16/travel/cn-traveler-top-cities/index.html |title="The world's best city is..." |publisher=Condé Nast Traveler |date= |accessdate=2015-03-27|language=angol}}</ref> A magyar főváros továbbá egyike [[Európa]] 10 legkedveltebb bevásárlóvárosának az [[The Economist|Economist magazin]] kutatásai szerint, ugyanis itt található [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Kelet-Európa]] legtöbb [[Pláza|bevásárlóközpontja]].
 
== Etimológia ==
Névtelen felhasználó