„Zsidó holokauszt Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2001:738:80F:D2FB:FD08:5EB0:B437:4EFC (vita) szerkesztését (oldid: 21138048) Címke: Visszavonás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
36. sor:
== 1942–1944-es időszak ==
[[Fájl:Buchenwald Slave Laborers Liberation.jpg|280px|bélyegkép|jobbra|[[Buchenwald]]i túlélők, köztük több magyar. A középső sorban balról a hetedik [[Elie Wiesel]], a későbbi [[Nobel-békedíj]]as író.]]▼
1942 márciusában Magyarország miniszterelnöke [[Kállay Miklós (politikus)|Kállay Miklós]] lett. Kállay el szeretett volna szakadni a németektől és kilépni a háborúból valamint elutasította a nácik zsidópolitikáját. Két évig tartó miniszterelnöksége alatt mindvégig ellenállt a német nyomásnak, így Európa többi részeivel ellentétben Magyarországon a zsidó lakosság biztonságban érezhette magát. A [[Kállay-kormány]] 1942-1943 folyamán összesen nyolc alkalommal állapodott meg a németekkel a külföldön élő magyar zsidók hazahozataláról. Kállayék azonban többnyire csak a vagyonos, ismert, vagy jó kapcsolatokkal rendelkező zsidóknak engedélyezték a hazatérést, a többséget a nácik deportálták.<ref>[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=2_2_4 Kállay-korszak 1942-1944] (holokausztmagyarorszagon.hu)</ref> Kállaynak viszont folyton bizonyítania kellett a németek előtt a zsidókkal szembeni negatív hozzáállását, ezért ezekben az időkben az [[Országgyűlés]] több zsidótörvényt is megszavazott.
67 ⟶ 68 sor:
=== Deportálás ===
[[Fájl:Zsidók Kistarcsán 1944-ben.jpg|bélyegkép|304x304px|Zsidók Kistarcsán 1944-ben]]
▲[[Fájl:Buchenwald Slave Laborers Liberation.jpg|280px|bélyegkép|jobbra|[[Buchenwald]]i túlélők, köztük több magyar. A középső sorban balról a hetedik [[Elie Wiesel]], a későbbi [[Nobel-békedíj]]as író.]]
A magyar „különbéke-tapogatózások” következményeként Hitler elrendelte, hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország megszállásának a tervét. Március 15-én [[Adolf Hitler|Hitler]] tárgyalásra hívta Horthyt melynek következményeként, a német nyomás hatására, Horthy megígérte, hogy nem ad parancsot az ellenállásra, meneszti Kállayt és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. Cserében Hitler megígérte, hogy a megszállás csak átmeneti lesz. Március 19-e hajnalán a német csapatok bevonultak Magyarországra, Horthy pedig kinevezte miniszterelnökké az addigi [[berlin]]i nagykövetet, [[Sztójay Döme|Sztójay Dömét]].
79 ⟶ 80 sor:
[[Fájl:Breendonk071.jpg|240px|bélyegkép|jobbra|Deportáltakat szállító vagon [[Belgium|Belgiumban]]]]
[[Fájl:Kőszeg Holokauszt kiállítás 2011.JPG|240px|bélyegkép|jobbra|Holokauszt utazó kiállítás [[Kőszeg]]en 2011-ben]]▼
A deportálás menetrendje:
* I. [[budapest]]i csendőrkerület ([[Pest megye]] és [[Budapest]] agglomerációja): június 30–július 3.
* II. [[székesfehérvár]]i csendőrkerület: július 11–16.
95 ⟶ 96 sor:
=== A deportálás leállítása ===
▲[[Fájl:Kőszeg Holokauszt kiállítás 2011.JPG|240px|bélyegkép|jobbra|Holokauszt utazó kiállítás [[Kőszeg]]en 2011-ben]]
A nemzetközi nyomás és a megváltozott katonai helyzet hatására [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] [[1944]]. [[június 26.|június 26-ára]] koronatanácsot hívott össze, melyen javasolta a deportálások beszüntetését. Ennek ellenére Sztójay miniszterelnök és Jaross Andor belügyminiszter sikerrel szabotálta Horthy szándékait. Baky azt tervezte, hogy július elején több ezer csendőrt a fővárosba vezényelnek, és akár a kormányzó akarata ellenére is deportálják a budapesti zsidóságot. A csendőrök budapesti feltűnése azonnali cselekvésre késztette Horthyt, aki attól félt, hogy puccsot terveznek ellene. A hozzá hű fővárosi és a vidékről Budapestre rendelt páncélos alakulatok [[Koszorús Ferenc]] ezredes irányítása alatt vérontás nélkül távozásra kényszerítették a csendőrséget.
| |||