„Alfabetikus számírásrendszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Egységtörtek - új szakasz |
||
157. sor:
::[[File:285 en gotique2.png|285 en gotique2.png]] = '''285'''
Az etióp számírásban a számjel alatt és felett levő vonal mutatja, hogy az numerikus értékkel bír, bár az etióp számírás az a kivétel, amelyiknél a számjelek nem a saját írásuk betűi. A szavak és számok elkülönítésének ez a gyakorlata náluk csak az i. sz. 15. századtól létezett.<ref>Ifrah: 246-247. old.</ref>
Az etióp számírás számjelei:
::{|class="wikitable" style="text-align:center"
181 ⟶ 183 sor:
===Betűsorrend===
A görög alfabetikus, a kopt, gót, héber, szír, örmény, grúz, glagolita és latin rendszerek mind felhasználják saját [[ábécé]]jük sorrendiségének az előnyét, a számok hozzárendelésénél követik írásuk betűsorrendjét. Viszont az arab [[abjad|abdzsad]] számírás esetén az arab, valamint a cirill számírásnál is a [[cirill ábécé|cirill betűk]]höz rendelt számértékek nem felelnek meg a szokásos betűsorrendnek. A fez számok és a zimám számírás egybeolvadt alfabetikus rendszerek, melyek két vagy több létező alfabetikus számírásrendszert ötvöznek, hogy egy új számírásrendszert hozzanak létre, melyben a számok sora egyik írásrendszer jelsorrendjéhez sem illeszkedik. Végül az etióp rendszernél az etióp numerikus jelek nem az etióp írás - [[Abjad#Ge’ez|Ge’ez]] – betűi, hanem a görög, ill. a kopt betűkből eredeztethetők.<ref>S. Chrisomalis 186. old. </ref>
==Törtek==
==Csillagászati törtek==▼
===Egységtörtek===
[[File:Greek minuscule numerals Cod.Const.Pal.Vet.f96r.svg|bélyeg| jobbra |300px|Görög alfabetikus számok [[Hérón|Alexandriai Hérón]] ''Metrikájá''nak kb.1100 körül született [[Bizánci Birodalom|bizánci]] kéziratában. Az első sor számai: "{{lang|grc|{{overline|͵θϡϟϛ}} δʹ ϛʹ}}", azaz "{{nowrap|9,996 + {{frac|4}} + {{frac|6}}}}". Ez [[minuszkula]] formában tartalmazza a három speciális jelet: [[szampi]] (ϡ), [[koppa]] (ϟ) és [[digamma]] (ϛ).]]
A törtek ábrázolására használták az egységtörteket. A görögök esetén a számjelet követő aposztróf (ʹ) jelölte, hogy az egységtörtként értelmezendő, azaz a számjel volt a tört nevezője; így pl. a '''γʹ''' egyharmadot, a '''δʹ''' egynegyedet jelölt.
Az egységtörtek additívak voltak – mint az egyiptomi törtek –, így például az 5⁄12 -et a következőképp ábrázolták:
:: '''δʹ ϛʹ = 1⁄4 + 1⁄6 = 5⁄12 '''
További példa az egységtörtekkel való számábrázolásra:
::'''{{lang|grc|{{overline|͵θϡϟϛ}} δʹ ϛʹ}} = {{nowrap|9,996 + {{frac|4}} + {{frac|6}}}}'''
▲===Csillagászati törtek===
[[File:P. Lund, Inv. 35a.jpg|bélyeg|jobbra|300px|A korai görög zéró jele (jobb alsó sarok) egy 2. századi papiruszon]]
A decimális rendszerek mellett az ókori és középkori csillagászok a csillagászati számításokban a törtekre külön [[hatvanas számrendszer|szexagezimális rendszer]]t használtak. Ebben kombinálva a hagyományos alfabetikus számírásokat a hatvanas alapú helyiértékes elvvel, melyet a görögök a babiloni csillagászoktól vettek át.
| |||