„Szelfi” változatai közötti eltérés

 

{{lektor}}

 

== Története<ref>http://www.cam.usf.edu/InsideART/Inside_Art_Enhanced/Inside_Art_Enhanced_files/6D.Art_at_Arm's_Length_(2014_article).pdf</ref> ==

Önfotókat már a fotográfia őskorában is készítettek. Az első szelfit [[Robert Cornelius]] amerikai fotográfus készítette [[1839]] őszén, [[Philadelphia|Philadelphiában]]. Családjának a Chestnut Streeten álló boltja mögött állította fel fényképezőgépét. Kezét mellkasán összefogva, kissé komor arccal várta ki az exponálás idejét, mely nem sokkal volt több mint egy perc. Ez a kép lehetett Cornelius első sikeres fotója, legalábbis erre utal a negyedlemez nagyságú dagerrotípia hátoldalán az alkotó megjegyzése: „A valaha készült legelső fénykép. 1839”.<ref>{{cite web|url=http://fototortenet.blogspot.hu/2012/06/az-elso-onarckep.html|title=Az első önarckép|work=Fotó-történet blog|date=2012-06-28|author=-s-|accessdate=2015-01-02}}</ref><ref>{{cite book|chapter=Photographic Material|author=Carol Johnson|title=Gathering History: the Marian S. Carson Collection of Americana|year=1999|pages= 100|language=angol}}</ref>

 

== Elterjedése ==

A fényképek készítését a digitális technológia világméretű elterjedése nagyban megkönnyítette – ma már nemcsak fényképezőgéppel, videofelvevővel, hanem akár tablettel vagy okostelefonnal is készíthetők képek. A szelfi készítője tehát egyre kevesebb anyagi kockázatot vállal önmaga megörökítése esetén is. Egyes közösségi oldalak (pl. [[Facebook]], [[Instagram]]) az önfotók publikációjának kifejezetten kedveznek.

 

 

== Szelfik és a pszichológia ==

Pszichológiai szempontból az a legérdekesebb, hogy a selfie milyen erőteljes reakciókat vált ki az emberekből. A média például kifejezetten erős kritikával szemléli a jelenséget, gúnyt űzve a viccesebbnél viccesebb selfie-készítő segédeszközökből, vagy a selfie „tinilányos” jellegéből.