„Vagabonds of the Western World” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
34. sor:
Stuart Berman a ''Pitchfork'' kritikusa 7 ponttal jutalmazta a lehetséges 10-ből, hozzátéve, hogy egy egyre magabiztosabb és következetesen dolgozó zenekart mutat az album.<ref name="pitchfork"/>
Pete Pardo a ''Sea of Tranquility'' kritikusa maximális pontszámmal jutalmazt a lemezt, melyen elmondása szerint hangulatos [[blues-rock]], [[hard rock]] dalok hallhatóak, [[pszichedelikus rock|pszichedelikus]] és [[folk-rock|folk]] hatásokkal kiegészítve.<ref name="sea"/> Külön megemlítette a [[2010]]-es újrakiadás bónuszait is, az olyan számokat, mint a [[reggae]] stílusú ''Randolph's Tango'', a korai [[Nazareth (együttes)|Nazareth]]re hajazó ''Broken Dreams'', a [[Funk|funky]] hatásokat mutató ''Cruising in the Lizzymobile'', vagy a későbbi ''Suicide'' koncertfelvételét.<ref name="sea"/>
Az albumot ismét érdektelenség követte, a kislemezen is kiadott ''The Rocker'' csak az ír listákra került fel. Maga az album szintén nem került fel a listákra,<ref name="brooks"/>az egyre csalódottabbá váló Eric Bell pedig egy [[Belfast]]-ban<ref name="Thin Lizzy-rockerek.hu"/> adott koncert után elhagyta az együttest. Helyére [[Gary Moore]] került.
| |||