„Kodály Zoltán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
nemzetgyűlési |
||
65. sor:
Első felesége, [[Sándor Emma]] (sz. Schlesinger Emma, zeneszerző és műfordító) halála (1958. november 22.) után 1959. december 18-án – két nappal 77. születésnapja után – újabb házasságot kötött a 19 éves [[Péczely Sarolta|Péczely Saroltával]].
A [[második világháború]]t követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. Az [[1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás|1945-ös nemzetgyűlési választásokat]] követően az alakuló [[Országgyűlés|Nemzetgyűlés]], mint kiemelkedő közéleti szereplőt kilenc másik személlyel együtt külön törvény alapján meghívta képviselőnek a parlamentbe, amit el is fogadott. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be, 1956-ban a [[Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa]] elnökévé választották.
1947-ben a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt. 1965-ben két hónapot töltött [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], és olyan régi és új emigránsokkal találkozott, mint [[Serly Tibor]] zeneszerző és [[Würtzler Arisztid]] hárfaművész. Külföldi útjain népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott [[Kossuth-díj]]at (1948, 1951, 1957). Az [[1956-os forradalom]] idején a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli elnöke volt. Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel ¾ 6-kor, szívroham következtében hunyt el Budapesten.
| |||