„Tömegmédia” változatai közötti eltérés

Az emberek nem mindig vannak tudatában annak, hogy a tömegmédián keresztül manipulálhatják őket és nem mindent szabad elhinni, mert az információt könnyen átfogalmazhatják. Tehát az innen szerzett tudást fenntartásokkal kell kezelni. Óhatatlan azonban, hogy ez az információ egyfajta önmegerősítő folyamaton megy keresztül, mikor több forrásból is hasonló híreket hallunk. Kétségbevonhatóként kellene kezelni az információkat, azonban mégis igazodunk hozzá és építünk rá.

 

A tömegmédia legkorábbi változatának az ókori drámák előadásait tarthatjuk, hiszen ez volt az első alkalom, amikor az "adás" egy nagyobb közönséghez szólt.

 

A XX. század végén megjelent az [[internet]], ahol az információk könnyedén elérhetőek a weboldalakon keresztül. A média ezen formája szinte beláthatatlan távlatot nyitott a tömegkommunikáció történetében.

 

Mindennapi kommunikációnk egyre inkább ráutalt a tömegmédiára. Ez a változás alapvetően a társadalmi környezetünk átalakulásában keresendő. A korábbi zárt kisközösségek nagy intimitást nyújtottak, még a mai kapcsolatokra jellemző bonyolult szerveződés nehezíti az eligazodást az információk rengetegében. Ebben a megváltozott helyzetben rá vagyunk utalva, hogy a tömegmédia által nyújtott tudósításokra, hírekre hagyatkozzunk. Két alapvető következménye van ezen megváltozott helyzetnek: egyre több az embereket kiszolgáló információ vesz körül minket, ami segítheti a tájékozódást, ugyanakkor ezen információk ellenőrzésére egyre kevesebb esélyünk van. A hagyományos zárt közösségek esetében van lehetőség, hogy meggyőződjünk az információ hitelességéről, azonban a tömegmédiából származó információk ellenőrzése többnyire egy másik tömegmédiából származó forrás segítségével történik, ami (sokszor) nem biztosít kellő hitelességet. Kijelenthetjük, hogy a tömegmédia önállósul és kiterjedt szerepe van, nem csak a tájékozódásban, hanem az emberek világról kialakított képét is meghatározza. "A tömegmédiában való jelenlét alapvetően kijelöli, hogy az emberek mely társadalmi kérdéseket érzékelik közügyekként, s abban is szerepe van a tömegmédiának, hogy az általa tálalt, társadalmilag relevánsnak tűnő kérdésekről milyen álláspontok rajzolódnak ki. A nyilvánosság tehát ezer szálon átszőtt a tömegmédia valóságkonstrukciója által "<ref>{{Cite web |url=https://vigilia.hu/regihonlap/2010/11/bognar.html |title=Bognár Bulcsu: Tömegmédia, manipuláció, közösség |accessdate=2018-10-15 |work=vigilia.hu}}</ref> A tömegmédia tehát társadalmilag is egyre jelentősebb szerepet tölt be, így nem meglepő, hogy számos kritika is megfogalmazódik a jelenséggel kapcsolatban. A tömegmédia gyakran szenzációs, figyelmet megragadó információkkal operál, míg az ilyen jegyekkel nem rendelkező de releváns információk nem kapnak annyi figyelmet a médiában. Továbbá előfordul az egyes nagyobb hatású események közvetítése esetén, az összefüggések leegyszerűsítése, ami torzíthatja annak megítélését, így az esemény megértését. Lance Benett a 21. századi tömegmédia kritikája szerint, csak ritkán fordul elő, hogy egy csoport (ami méreténél fogva tömegnek van címkézve) ugyanazon híreket ugyanazon tömegmédia médiumán keresztül figyelje. Gyakrabban fordul elő, hogy egy csoport különböző forrásokból tájékozódik és így úgymond újra "feltalálják" a tömegmédiát. A hitelesség és relevancia fenntartását szolgáló szűrők azonban a korábbi médiumok esetében bizonyultak hatékonynak, így a tömegmédia változásának megfelelően a szűrés új formáit kell kialakítani.

 

Niklas Luhmann a '''tömegmédia''' kifejezés alatt mindazon társadalmi intézményeket érti, melyek a kommunikáció terjesztéséhez a sokszorosítás eszközeit alkalmazzák. Ezek közé tartoznak a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképészeti, vagy elektronikus másolási eljárások, ill. az elektronikus média.