„Frankenstein” változatai közötti eltérés

A cselekmény egy keretelbeszélésbe ágyazódik, amely Victor Frankenstein kémiával és matematikával foglalkozó tehetséges genfi ifjú utolsó útját meséli el. A [[narrátor]] Walton kapitány, aki a mű elején és végén bukkan fel.

 

 

A lény fázik és fél, nem érti az őt körülvevő világot – „az eredendő bűn nélküli” lény Frankenstein köpenyében elbújik a bajor erdőkben. Egy kis család életének lesz néma kísérője, tanul tőlük és a szívébe fogadja őket, amikor biztos benne, hogy nem láthatják őt, igyekszik megkönnyíteni az életüket kivételes fizikumával.a Hosszas tépelődést követően felfedi magát az emberek előtt, reméli, hogy befogadják, ők azonban megrémülnek tőle és elkergetik. Életútját további tragédiák és megalázások szegélyezik, s egy gyilkosságot is elkövet, bár akaratlanul. Végül a köpeny zsebében talált notesz segítségével felkeresi teremtőjét, hogy a szeretetéért-kegyéért folyamodjon. Frankenstein beleegyezik, hogy egy női lényt alkosson neki, aki a társa lehet magányában, de később megmásítja az ígéretét és félbeszakítja a munkáját.

== Keletkezésének körülményei ==

 

 

Mary ötlete egy rémálom, vagy lidércnyomás hatására fogant, amelyben egy „istentelen” tudományt tanulmányozó sápadt diákot látott térdelni a dolog mellett, amit összeállított.<ref>''(the pale student of unhallowed arts kneeling beside the thing he had put together.)''</ref>

* Sokan, akik csak hallomásból ismerik a művet úgy hiszik, hogy Frankenstein a szörny neve, holott az Victor vezetékneve. A lény valójában nem kapott nevet. Felváltva illették a „teremtmény” (the creature), a „gonosz lélek-ördög” (the fiend), a „démon” (the dæmon) és a „nyomorult” (wretch) kifejezésekkel.

* A különböző feldolgozásokban elveszett a mű filozófiai mondanivalója, a magányt és a kirekesztettséget elemző lélektana és a német „Bildungsromannak” nevezett regény sajátossága és a lényt, mint lélektelen zombit mutatják be (ennek ellenére a [[Boris Karloff]] főszereplésével készült filmfeldolgozásokban a színész játékával képes visszaadni a lény kitaszítottságát és képes egyfajta sajnálatot ébreszteni a nézőben). A Bildungsroman különös hangsúlyt helyez arra, hogy a szereplő (lelki) fejlődését szoros kapcsolatba hozza műveltsége gyarapodásával. Például mikor a rém a német falucska egyik csűrjében lapulva lassacskán megérti a „vendéglátói” világát. Előbb a puszta szavakat sajátítja el (a szörny első felfogott szavai az emberi világból ''apa, Felix, Agatha),'' majd az átszűrődő felolvasások révén maga is szert tesz egy olyan kultúrára (többek között megismeri Milton ''Elveszett paradicsom''át), amit alkotójától sosem kapott volna meg. Érzelmei párhuzamos fejlődést mutatnak: a szörny megszereti a családot és segíteni akar nekik.

 

== Adaptációk ==