„A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról” változatai közötti eltérés

Gorbacsovnak a részleges csapatkivonásról szóló előző évi bejelentése után az 1989. március 2-3-án Moszkvában tárgyaló [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] miniszterelnök a saját elmondása szerint titokban megegyezett velea szovjet pártfőtitkárral a teljes kivonásrólcsapatkivonásról. A magyar kormányfő visszaemlékezése szerint a megállapodást nem hozták nyilvánosságra, hogy ne gyengítsék a Szovjetunió pozícióit az USA-val folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon.<ref>{{hiv-web |url=http://nol.hu/velemeny/ki-kuldte-haza-a-szovjeteket-1477719 |cím=Ki küldte haza a szovjeteket? |elérés=2017-06-13 |szerző=Király Zoltán |dátum=2014-08-02 |kiadó=nol.hu}}</ref> Ezt a megállapodást Németh Miklós visszaemlékezésén kívül sem magyar, sem szovjet források nem támasztják alá, szovjet részről a teljes csapatkivonás gondolatának felvetése először egy belső feljegyzésben, fél évvel később, 1989 októberében igazolható.<ref name="Bíró" />

A részleges csapatkivonás keretében 1989. április 25. és május 28. között a bejelentésnek megfelelően elhagyta Magyarországot a veszprémi 13. harckocsizó gárda-hadosztály{{jegyzet*|1=Sok helyen kiskunhalasiként említik, de az a bevagonírozás helye volt.}} ({{szám|10400}} katona, közel 300 harckocsi, 150 páncélozott harcjármű, valamint a szárazföldi tüzérségi technika 90%-a). Sárbogárdról és Debrecenből is kivonták a szovjet alakulatokat, de mindkét helyőrségbe telepítettek katonákat a Nyugat-Dunántúlról.<ref name="kronológia">{{hiv-web |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |cím=A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából / Kronológia, 1986–1992 |elérés=2014-12-01 |szerző=Burucs Kornélia |év=2009 |hónap=május-június |kiadó=História |archívurl=https://web.archive.org/web/20141206224838/http://www.historia.hu/userfiles/files/2009-056/SzBiro.pdf |archívdátum=2014-12-06 }}</ref>

Ebben az évben hivatalos és nem hivatalos formában több helyen is felvetették a további haderő-csökkentés kérdését. Március végén Gorbacsov és [[Grósz Károly]] elvi megállapodást kötött a részleges csapatkivonás folytatásáról, amit csak a júliusi moszkvai tárgyalás után hoztak nyilvánosságra. Május 16-án az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] Politikai Bizottsága arról tanácskozott, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete következő ülésén terjesszék elő a Magyarországon állomásozó szovjet haderő kivonásának ügyét. Grósz és [[Nyers Rezső (politikus)|Nyers Rezső]] a július 24–25-i moszkvai látogatásukon kérték a márciusi megállapodás megerősítését és a szovjet katonai létszám további csökkentését szorgalmazták, amivel a szovjet vezetés is egyetértett, de a teljes csapatkivonás lehetősége ekkor még nemekkor sem merült fel.<ref name="Bíró"/>