„Kiskinizs” változatai közötti eltérés

1 319 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Történet bővítése, események mondatokba foglalása. Pár apróbb módosítás, további tartalmak hamarosan.
(1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1))
(Történet bővítése, események mondatokba foglalása. Pár apróbb módosítás, további tartalmak hamarosan.)
 
== Története ==
Kiskinizs [Kinizs] nevét az oklevelek [[1245]]-ben említették először, '''''Kenys'''''ként. A két Kinizs nevű falu, Kis- és [[Nagykinizs]] a [[Hernád (folyó)|Hernád]] folyó két oldalán alakult ki. Az egyik abaúji várbirtok, a másik a [[Kinizs nemzetség]] fészke volt. A két Kinizs nevű település sorsa azonban egymástól elválaszthatatlan volt.
 
Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak.
 
1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt.
[[1246]]-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta.
 
Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-es években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal.
[[1256]]-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve.
 
1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is.
[[1270]]-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy [[Csehország]]ban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért.
 
Lakossága a két világháború között közép-és kisbirokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült.
[[1272]]-ben a Kinizsi család tagjainak [[Hernádkércs|kércsi]] birtokát említették.
 
Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában.
[[1282]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] király Guentyr-nek adta Léh földjét.
 
A 340 fős lélekszámú község népessége az 1970-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak és ez a folyamat mára már stagnál.
[[1300]]-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő [[Rád]] nevű birtokát.
 
Kiskinizs Juláról ''Gyulatelke,'' később pedig ''Szentjánoskinizs'' nevet is viselt.
 
== Népcsoportok ==
A település lakosságának 9895%-a [[Magyarok|magyar]], 25%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallja magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref>
 
== Népesség ==
4

szerkesztés