„Csatószeg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Molnos Sándor - Szamosközi Csilla: Gólyalábú Csatószeg - amelynek társszerzője vagyok + csatószegiként személyes ismeretek |
|||
45. sor:
Sorsa, társadalmi és gazdasági fejlődése, önkormányzatisága és hadi vállalkozásai szorosan összefüggnek a székely nemzetével, amelynek mai napig tagja. Ismert története során a különböző korok jellemző történései, eseményei Csatószeget is elérték: pusztított itt sáskajárás, árvíz és tűzvész, fosztogatott a labanc, betört a tatár, lakosságát pestis tizedelte. Mindeközben a különböző korok hatalmi kénye szerint fegyverrel és pénzzel is adózott, védte szabadságát, kereszténységét, hazáját. Lakosait nem kerülte el Mária Terézia madéfalvi vérfürdője (1764) sem, később pedig neves európai hadszintereken bizonyítottak: Necker-jobbpart (1795), Pottenbrunn (1805), Saint Croix (1813). Szabadságszeretetét, hűségét és elszántságát hosszú veszteséglista fémjelzi az 1848/49-es szabadságharcból, valamint az I. és II. világháborúból.
Gazdaságát a környékre jellemző szerény földművelés,
==Látnivalók==
63. sor:
*Itt született Dr. Kászonyi Alajos (1875-1946) katolikus egyházi vezető, a gyulafehérvári teológia rektora és a gyulafehérvári székesegyház kanonokja, valamint Csató József (1818-1870) pápai prelátus, tiszteletbeli kanonok, székelyudvarhelyi plébános, iskolaalapító.
*Itt halt meg Kolonics István (1826-1892) vajdasági származású híres orgonaépítő mester, akit a halál 199. orgonáján dolgozva érte Csatószegen, és végakarata szerint ide temették.
*Innen származtak és csatószegi előnevüket büszkén viselték [[Csató Pál]] (1804-1841)
== Testvértelepülés ==
| |||