„Beszédhang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
A beszélők különbözőkként fogják fel azokat a beszédhangokat, amelyek [[Szókincs|lexikai]] és [[grammatika]]i jelentéseket különböztetnek meg.<ref name="eifring">Eifring – Theil 2005, 45–46. o.</ref> Ilyen hang olyan elvont nyelvi egységet képez, amely képviseli az összes konkrét megvalósulását, azokat a változatait, amelyek nem különböztetnek meg jelentéseket. Ilyen egységet nem a fonetika, hanem a [[fonológia]] tanulmányoz „[[fonéma]]” elnevezéssel. A fonológiában egy fonéma változatait „[[allofón]]ok”-nak nevezik.<ref>Crystal 2008, 361. o.</ref> A [[nyelvészet]]i munkákban a fonémákat és az allofónokat úgy különböztetik meg, hogy az előbbiek jeleit [[ferde vonal]]ak közé írják, az utóbbiakéit pedig szögletes [[zárójel]]be.<ref name="bussmann_888"/><ref name="eifring_44"/>
Például az [[angol nyelv]]ben a '''''p''''', '''''t''''' és '''''k''''' [[betű]]kkel írt mássalhangzókat hehezetesen ejtik ki olyan fonetikai kontextusban, mint [[szó]] eleje. Így valósulnak meg olyan szavakban, mint ''pin'' [pʰɪn] ’gombostű’, ''tin'' [tʰɪn] ’[[ón]]’ és ''kin'' [kʰɪn] ’rokon(ság)’, de /s/ után nem hehezetesek, pl. a ''spin'' [spɪn] ’forog’, ''sting'' [stɪŋ] ’szúr’ és ''skin'' [skɪn] ’bőr’ szavakban. Mivel nem különböztetnek meg jelentéseket, ezeket a változatokat a beszélők nem fogják fel különbözőkként, következésképpen a [pʰ], [p], [tʰ], [t], [kʰ] et [k] beszédhangok a /p/, a /t/, illetve a /k/ fonémák allofónjai.<ref name="eifring_44"/>
Két külöböző nyelvet tekintve ugyanaz a beszédhang lehet fonéma az egyikben, és csak allofón a másikban. Például a [[hindi nyelv]]ben a /pʰ/ és a /kʰ/ fonémák, nem mint az angolban. Eszerint egyes szavak, amelyek tartalmazzák őket, jelentésükben különböznek olyan szavaktól, amelyek csak abban különböznek az előbbiektől, hogy bennük /p/, illetve /k/ van /pʰ/ és /kʰ/ helyett. Azok a szavak, amelyek így különböznek ún. [[minimális pár]]okat alkotnak, pl. ''pāl'' /paːl/ ’gondját viseli vkinek/vminek’ ↔ ''phāl'' /pʰaːl/ ’kés éle’, ''kān'' /kaːn/ ’fül’ ↔ ''khān'' /kʰaːn/ ’bánya’.<ref name="eifring_44"/>
Beszédhang nemcsak a fonetikai vonásainak összességével lehet fonéma, hanem egyetlen fonetikai vonás a többitől eltekintve is lehet fonemikus, azaz jelentésmegkülönböztető. Ilyen egyes nyelvekben a hang időtartama,<ref name="dubois_437"/> mint a [[magyar nyelv]]ben, pl. ''örült'' ↔ ''őrült'' (magánhangzó időtartama szerinti ellentét), ''ülő'' ↔ ''üllő'' (mássalhangzó időtartama szerinti ellentét).<ref>Szende și Kassai 2007, 20–21. o.</ref>
== Jegyzetek ==
| |||