„Fraktál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
92. sor:
Ám Mandelbrotnak megvolt a saját kedvenc fraktálja, az a komplex síkalakzat, amit később róla neveztek el: a [[Mandelbrot-halmaz]]. Kutatásai során egy térképet szeretett volna készíteni, ami a maga jellegzetes matematikai módján az összes Julia-halmazt tartalmazta. A Mandelbrot halmaz szerkezetének mélyebb megértése azonban csak akkor kezdődött el, amikor sikerült számítógéppel megfelelő minőségű ábrát rajzolni róla.
 
Ez csak részben Mandelbrot érdeme, mégis később azt állította, hogy a Mandelbrot-halmazt egyedül fedezte fel. Kijelentéséből ízetlen nyilatkozatháború alakult ki arról, hogy kinek a felfedezése is valójában a Mandelbrot-halmaz. Az odamondogatásokból álló párbajban Mandelbrot ellenfelei sem kívánták tőle a felfedezést teljes egészében elvitatni, azonban kifogásolták, hogy másokat teljesen kirekeszt még a lábjegyzetben való megemlítésből is. A rosszmájúbb vélemények szerint Mandelbrot végül is alig fedezett fel valamit, a Mandelbrot-halmaz lényegében már Julia cikkeiben feltűnik. A még rosszmájúbbak azt is állították, hogy maga Gaston Julia sem fedezett fel semmi újat, hanem Fatou-halmazokkal foglalkozott, de meggyőzte a matematikusközösséget arról, hogy Fatou hozzájárulása jelentéktelen volt a témához. Még olyan vélemény is napvilágot látott, amely szerint a Mandelbrot-halmazt végül is már [[Riesz Frigyes]] magyar matematikus is felfedezte a század elején..<ref>Horgan, John: ''[http://www.scientificamerican.com/article/mandelbrot-set-1990-horgan/ Who Discovered the Mandelbrot Set?]'' (''Ki fedezte fel a Mandelbrot-halmazt''?) - ''[[Scientific American]]'' online, 2009-03-13. Hiv. beill.: 2014-07-06.</ref><ref group="mj">A kérdést azért is nehéz eldönteni, mert a tudományos elméletek komplex és egymásra épülő dolgok. Az, hogy egy gondolat mennyiben van kidolgozva, ezáltal melyik szerzőnél mondhatjuk, hogy nála már felfedezés, előtte pedig csak a dolgok előérzete, némiképp mindig szubjektív. A nagy felfedezések általában apró lépések egymásutánjai, és ezek összekapcsolódása sokszor csak utólag nyilvánvaló. Számos példa mutatja ezt: a [[Hélium]] mint elem kimutatása, a [[bakteriofág#A Twort-d'Hérelle jelenség és a prioritási vita|bakteriofágok]] felfedezése, a matematikában a nemeuklideszi geometria (veszekedéstől, sértődéstől sem mentes) vagy a differenciálszámítás (szintén prioritási vitába torkolló) megalkotása, vagy annak kérdése, hogy ki a modern, matematikai logika atyja (Frege, Russell, vagy épp Boole?).</ref>
 
=== Mandelbrot és a „fraktálgeometria” ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fraktál