„Völsunga saga” változatai közötti eltérés

1200 körül több helyütt és több formában is megélénkül az érdeklődés a téma iránt, akkortájt írják le az orálisan megőrzött ''Edda-énekek''et, ekkor született az - izlandi feldolgozásoktól lovagkori szellemében teljesen eltérő - ''[[Nibelung-ének]]'', és Izlandon ekkor kezdték prózaelbeszélésbe átírni az addig versekbe formált tárgyat. (Ez a verset prózába átalakító tendencia a régi izlandi irodalom egyik legszembeszökbőbb sajátsága.) Minden ok megvan annak föltételezésére, hogy a jelen saga 1200-1220 között, ''[[Sigurðar saga Fáfnisbana]]'' (A Fáfnir-sárkányt megölő Sigurð története) címen egyszer már megíródott, hiszen 1200 körül [[Snorri Sturluson]] idézett belőle. A csak későbbről ránk maradt verzió főként abban térhet el az eredetitől, hogy lejegyzője már olvasta az 1240 körüli ''[[Þiðreks saga af Bern]]''-t.

Főhőse [[Sigurð]] (német nyelvterületen: Siegfried), aki neveltetésének hosszú története után, őse, [[Óðin]] főisten segítségével, megöli a kincset birtokló [[Sárkányok|sárkány]]t, majd a baljós ígéretű kinccsel benősül a burgund királyi házba, ahol sógorai irigységéből eléri a végzet, de nemcsak őt, hanem [[Attila hun király|Attilával]], majd a [[gótok|keleti gótokkal]] való későbbi konfrontációk után, magukat a [[burgundok]]at is.