„Tunguszkai esemény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép |
képek,kráter,magyarázatok |
||
1. sor:
[[Kép:Russia-CIA_WFB_Map--Tunguska.png|thumb|right|
==''Kráter''==
[[Kép:csalko_tó.jpg|thumb|right|400px|'''Csalkó-tó''']]
A Tunguz-eseménnyel kapcsolatban közel száz év alatt nem találtak krátereket, nemrégiben azonban felmerült egy lehetséges jelölt. A mintegy 300 méter átmérőjű Csalkó-tó 8 kilométerre észak-északkeletre fekszik a robbanás feltételezett epicentrumától. Egy igen mély, meredek falú, kúphoz hasonló alakú mélyedést tölt ki a víz, amelynek aljzata maximum 50 méterrel süllyed a pereme alá. A tónak nincs nyoma az 1908 előtti feljegyzésekben - igaz, a területről kevés leírás maradt fenn.<br>A térségben lévő egyéb tavak az örökké fagyott talaj miatt lapos aljzatú, sekély, meredek peremmel bíró alakzatok. A Csalkó-tó ezekhez képest meglepően mély. További furcsaság, hogy a tó kissé elliptikus alakú, amelyet nagyon lapos szögben becsapódó objektum is létrehozhatott.
10 ⟶ 14 sor:
==''Magyarázatok''==
Számtalan tudós számtalan teóriát dolgozott már ki, hogy megmagyarázza a tunguz jelenséget, de hogy pontosan mi történt majdnem száz évvel ezelőtt Szibériában, azt pontosan ma sem tudjuk.
===''Jégaszteroida''=== A rejtély soron következő magyarázatát tették közzé a krásznojárszki tudósok. Véleményük szerint, a tajgára egy jégaszteroida zuhant, amely fagyott vízből és szénhidrogén gázokból állt. [[Genagyij Bibin]] fizikus kutató szerint, a robbanás után 20 évvel a helyszínen talált összepréselt jégdarabok, amelyek éghető gázokat is tartalmaztak, nem az örök fagy birodalmából származnak, hanem az új hipotézisük bizonyítékai. A darabokra hullott aszteroida számára, a föld olyan volt, mint egy tüzes serpenyő, a jég gyorsan olvadt, és felrobbant. ===''Üstökös vagy sziklameteor''===
Egy tudományosan is megalapozott feltételezés szerint egy üstökös vagy sziklameteor robbant fel a Föld légkörében. A robbanás olyan apró darabokra szakította a meteort, amelyek már túlságosan kicsik voltak ahhoz, hogy észlelhető becsapódási krátert hozzanak létre, de meteor környezetre gyakorolt hatása így is igencsak ártalmas volt.<br>Tudósok kiszámolták, hogy a Tunguz-meteor akkora hőt termelt, hogy a légkörben lévő nitrogén és oxigén reakcióba léptek. Ez a reakció nitrogén-monoxidot (NO) hozott létre, a számítások szerint nagyjából 30 millió tonnát. A nitrogén-monoxid további reakciókban oxigénnel és vízzel salétromsavat képzett. A Tunguz-meteor által termelt 30 millió tonna nitrogén-monoxidból 63 millió tonna salétromsav keletkezett a légkörben.
|