„Tudományos szkepticizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
24. sor:
# Közbülső változók
 
A tudományos szkepticizmus egyik fő eszköze a teóriák szakszerű ellenőrzése, melyet alapvetően megfigyeléssel, illetve kísérletezéssel lehet véghez vinni.<ref>https://journalistsresource.org/tip-sheets/research/guide-academic-methods-critical-thinking-theory-overview-journalists</ref>. Mindkét metodológiát nagy elemszámú populáción elvégezve illetve [[esettanulmány]] alapján is lehet alkalmazni. Kísérleti tesztelés esetén a vizsgálatvezető mindig egy következtetést von le a teóriából. A vizsgálati elrendezés során a tesztcsoport kerül összevetésre egy kontrollcsoporttal, mely nem részesül a függő változót előidézni feltételező feltételekben. A kérdés mindig az, hogy az eredmény kongruens-e a kiindulási hipotézissel. Amennyiben igen, az erősíti kezdeti feltételezésünket egy teóriáról. Tudományos megfigyelés esetén a fő különbség az, hogy a vizsgálatvezető nem alkalmaz semmilyen külső hatást egy adott célcsoporton, hanem természetes módon hagyja a következményeket kibontakozni. Ha a beavatkozás nélküli következmények kongruensek a kezdeti feltételezésekkel, akkor a teória megerősítést nyer.
 
A [[statisztika]] tudományával sok kísérleti elrendezés állítható különböző állítások tesztelésére. Viszont amennyiben el is tudjuk utasítani nullhipotézisünket, a [[konfidenciaintervallum]] sosem adhat 100%-os bizonyosságot egy állítás igazságértékéről. Stephen Van Evera könyve<ref name=":0" /> felsorol négy különböző erősségű tesztet, mellyel a különböző állításokat ellenőrizni lehet: