„Táncházmozgalom” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
3. sor:
Az első táncház ötlete a [[Budapest]]en működő [[Bihari Együttes]]től eredeztethető. Ők fedezték fel, hogy a nem megkomponált táncokat sokkal élvezetesebben adják elő a táncosok, mint a sokadszor előadott koreográfiát. Innen jött a gondolat, miszerint egy privát, csak a négy nagyobb budapesti táncegyüttes tagjait érintő táncházat kellene szervezni. Táncház viszont nincs élő, nem magnóról szóló zene nélkül. Így került képbe a [[Sebő Ferenc|Sebő]] – [[Halmos Béla|Halmos]] páros, akik addigra köztudottan a népi hangszeres zene elkötelezettjeivé váltak. 1972-ben egyedinek bizonyultak az országban, hiszen ők voltak az elsők, akik úgy nyúltak a népzenéhez, hogy annak Bartóki „tiszta forrását” igyekeztek szem előtt tartani úgy, hogy mindeközben mégis újat hozott az akkori ember számára.
Az első táncház megrendezésére [[1972]]. [[május 6.|május 6-án]] került sor a [[Liszt Ferenc tér]]en. [[Sebő Ferenc|Sebő Ferenc,]] [[Halmos Béla|Halmos]] Béla és Éri Péter szolgálta a „talpalávalót”, a Bihari Együttes pedig házigazdaként szerepelt. Ugyanakkor ez a táncház oly mértékben sikeresen végződött, hogy felkeltette az utcáról betérő emberek érdeklődését is. Ekkor nézeteltérés alakult ki: a Bihari továbbra is a privát, szakszerű táncházat szerette volna, míg [[Sebő Ferenc]], [[Halmos Béla]], [[Martin György|Martin]] György néptánckutató és [[Tímár Sándor]], a [[Bartók Együttes]] akkori vezetője jó ötletnek tartotta kinyitni az ajtókat, és beengedni a táncolni vágyókat. Így történt, hogy a Bartók Együttes ezek után átvette a táncházak szervezését, az azokon való oktatással együtt.
Néhány jellemző a „modern” táncházról, [[Halmos Béla]] tollából:
|