„Andor Éva (operaénekes)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hársfa (vitalap | szerkesztései)
Munkái
Javítások
1. sor:
{{egyért2|az operaénekesről|Andor Éva (egyértelműsítő lap)}}
{{más|Bandor Éva}}
{{Személy infobox
| név = Andor Éva
| típus = zenész
| kép =
| születési név = Prácser Éva
12. sor:
| alsablon =
}}
'''Andor Éva''' (eredeti neve: ''Prácser Éva'') ([[Budapest]], [[1939]]. [[december 15.]] – [[2014]]. [[május 16.]]<ref>[https://index.hu/kultur/2014/05/16/meghalt_andor_eva_operaenekes/ Meghalt Andor Éva operaénekes], index.hu, 2014. május 16.</ref>) [[Liszt Ferenc-díj]]as [[Magyarok|magyar]] opera-énekesnő ([[szoprán]]), [[Beosztás (felsőoktatás)|egyetemi docens, tanszékvezető tanár]].
 
==Életpályája==
Szülei: Prácser László és Tomán Gizella. Tagja volt [[Andor Ilona]]<ref>Andor Éva művésznevével, felfedezője és mentora munkáját ismerte el.</ref> kiváló karvezető és zenepedagógus gyermekkórusának, szinte naponta hallható volt a [[Magyar Rádió|rádió]] különféle gyermekműsoraiban. Ezek a közül a legismertebb címe: ''Miska bácsi levelesládája''.<ref>[http://www.tanszertar.hu/eken/2007_04/pm_0704.htm [[Padisák Mihály]] visszaemlékezése]</ref> 1958–1964 között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] hallgatója volt. 1965-ben kötött házasságot [[Vadász Gyula]] (1929-2010) Jászai Mari -díjas rendezővel. 1965–1972 között [[Berlin]]ben tanult Dagmar Freiwald-Lange professzornál. 1964-től az [[Magyar Állami Operaház]] magánénekesnője volt, 1987-ben a Donna Elvirával búcsúzott a színpadtól.1986-tól a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] ének tanszékén tanított, visszavonulásáig 2010-ig egyetemi docens. 1999-től 2005-ig megbízott, majd kinevezett tanszékvezető tanár.
[[Fájl:Andor Éva sírja.jpg|alt=|bélyegkép|533x533px|Sírja az Óbudai temetőben (22. parcella, 1. sor, 9. sírhely).]]
 
46. sor:
* Offenbach: Kékszakáll....Boulette
* Szokolay Sándor: Ecce homo....Lénió
 
== Magyar Rádió ==
 
* [[Kemény Egon]] - [[Erdődy János (író)|Erdődy János]]: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – [[Simándy József]]/[[Darvas Iván]], Pálóczi Horváth Ádám – [[Palócz László]]/[[Láng József (színművész)|Láng József]], Ámeli – [[László Margit]]/[[Domján Edit]], Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
 
==Díjai==