„Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a pontosítás (nem kormányzó, hanem kormányzó elnök!) |
a →A Nyilatkozat kimondása és közzététele: pontosítás (nem kormányzóelnök vagy kormányzó-elnök, hanem kormányzó elnök!) |
||
7. sor:
[[Kossuth Lajos]]nak az [[1849]]. [[március 4.|március 4]]-i megalázó [[olmützi alkotmány]]ra született meg válaszként a ''Függetlenségi nyilatkozat''. Már [[április 12.|április 12]]-én előterjesztette tervét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, de annak tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. [[Kossuth Lajos|Kossuth]] azonban az [[országgyűlés]]től várt jelentős támogatást, így az [[április 13.|április 13]]-án tartott zárt országgyűlési ülésen indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] trónfosztását, ám ekkor még nem sikerült meggyőznie a képviselőket.
Az [[országgyűlés]] másnap, [[április 14.|április 14]]-én nyílt ülést tartott, melynek kezdetén egy román képviselő azt javasolta: a nagy ünnepélyességre való tekintettel ne a református kollégium nagytermében, hanem a Nagytemplomban üljenek össze. Miután a ház elfogadta az indítványt, [[Kossuth Lajos|Kossuth]] egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a [[Magyarország]] függetlenségének kimondásáról és a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az [[országgyűlés]] egyben
A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, [[április 19.|április 19-én]] ''A' magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata'' címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé, amelyet a magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendei és képviselői nevében báró [[Perényi Zsigmond (ugocsai főispán)|Perényi Zsigmond]], a felsőház másod-elnöke, [[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]], a képviselőház elnöke, és [[Szacsvay Imre (politikus)|Szacsvay Imre]], mint az országgyűlés jegyzője írtak alá.
| |||