|
'''Mészáros Ferenc''' ([[Pered]], [[1897]]. [[december 1.]] - [[1972]]. [[május 19.]]) termelőszövetkezeti gépész, híres természetgyógyász, a „pitvarosi orvos”. A [[második világháború]] után felvidéki otthonából Magyarországra telepítették, ahol a [[szocializmus]] évtizedeiben ezreket gyógyított meg, miközben állandó rendőri-hatósági zaklatásnak és uszító sajtókampányoknak volt kitéve engedély nélküli orvoslás, [[kuruzslás]] miatt.
==Életútja==
Orvoscsaládba született, édesapja a fővárosban praktizált. Gyermekként és fiatal felnőttként számos [[betegség]]gel és [[Tünet|tünet]]tel küzdött. Tizenkét évesen [[Szívizomgyulladás|szívizomgyulladása]] volt, ami később gyenge szívműködést okozott. Huszonkét évesen [[Májgyulladás|májgyulladás]] jelentkezett nála sárgasággal, majd májműködési zavarok. Fiatal orvosként heti rendszerességgel gyötörték [[Migrén|migrénes]] rohamok úgy, hogy nem volt munkaképes, három éven keresztül pedig [[vesekövesség]], valamint [[neuraszténia]]. Miután áttért a [[vegetáriánus]] étrendre, e panaszaitól fél év alatt megszabadult.<ref name="OAR">{{cite web |url= |title=A reformétrendről. Új Magyarország |accessdate=2019-07-21 |author=Oláh Andor |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date=1994-03-07 |year= |month= |format= |work= |publisher= |pages=17 |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref>
== Élete ==
Egyetemi tanulmányait a [[Semmelweis Egyetem|budapesti orvosi egyetemen]] folytatta, de két évet a bölcsészkar magyar-francia szakán is hallgatott. [[1949]]-ben szerezte meg orvosi diplomáját.
Édesapja Mészáros Antal, édesanyja Kőrössy Judit volt. Nagyanyja és nagybátyja, Mészáros Henrik is foglalkozott népi gyógyítással és [[gyógynövény]]ek termesztésével. Hat elemit végzett és ipariskolát. Harcolt az orosz fronton, majd eljutott [[Németország]]ba, Amerikába és [[Olaszország]]ba. Több nyelven beszélt, így [[Olasz nyelv|olaszul]], [[Cseh nyelv|csehül]], [[Szlovák nyelv|szlovákul]] és [[Német nyelv|németül]], sőt [[Spanyol nyelv|spanyolból]] gyógyfüveskönyvet fordított, melyet az orvos-természetgyógyász [[Oláh Andor (orvos)|Oláh Andor]] rendelkezésére bocsátott.
[[1950]]-ben nősült, felesége és alkotótársa [[Kállai Klára]] volt. Családjukban hat gyermeket neveltek.
[[1945]]-ben magyar származása miatt kitelepítették [[Csehszlovákia|Csehszlovákiából]], ekkor érkezett „telepesként” a [[Pitvaros]] melletti apró [[Csanádalberti]]re, amelynek még saját vasútállomása sem volt. A hozzáérkezők csak Pitvarosig tudtak utazni, népszerű nevét innen nyerte. Vagyona négy kataszteri föld és egy parasztház volt. Feleségével három gyermeket neveltek. Egyik fiúk, Mészáros Endre orvosnak tanult, klinikai [[ideggyógyász]] lett. Ő - bár gyermekkorában a sok vádaskodás és vizsgálat miatt nem kedvelte az orvosokat - végül is nem fogadta el fenntartások nélkül apja ténykedését.
Pályafutását [[1951]]-ben a [[békéscsaba]]i kórházban kezdte. Kórbonctani és kórszövettani szakképesítést szerzett, és laboratóriumi, valamint kórbonctani orvosként dolgozott. [[1961]]-től [[Doboz]]on, majd [[1973]]-tól [[Szentendre|Szentendrén]] lett körzeti orvos, utóbbi helyen nyugdíjazásáig volt.
Feleségével aktív tagjai voltak a helyi [[Katolikus vallás|katolikus]] közösségnek. Előbb [[Kántor (foglalkozás)|kántor]], majd az egyházközség gondnoka lett. Feleségét [[1969]]-ben becsületsértés miatt 1000 Ft pénzbüntetésre ítélték, mivel megzavarva a csanádalberti templomban tartott nagymisét, megengedhetetlenül beszélt a plébánosról. Védekezésül az asszony azt hozta fel, hogy bár kérték az egyházi hatóságtól a plébános megfegyelmezését, de az ügyben nem történt semmi. Azt kifogásolta, hogy a papot gyakran lehetett látni a kertjében fürdőnadrágban dolgozni, illetve teli demizsonnal utazni az autóbuszon, továbbá, hogy [[Gyónás|gyónás]]i időben nem tartózkodott a templomban, hanem hobbijának élve a sertéseket fotózta a téesz istállójában.
Érdeklődési köre már az [[1950-es évek]] elején a természetes gyógymódok felé fordult. Nagy hatással volt rá a felesége, aki természetgyógyászati tanulmányokat folytatott, és akit e miatt [[1950]]-ben kizártak az orvosegyetemről. [[1953]]-tól [[Lükő Gábor]] folklórkutató biztatására bejárta [[Békés megye]] településeit, beszélt a [[Paraszt|paraszt]]i gyógyítókkal, és adatokat gyűjtött a betegségek népi elnevezéseiről, okairól és azok [[Gyógyítás|gyógyítás]]áról. Ettől kezdve sok cikke jelent meg a népi orvoslás és a természetgyógyászat témájában. Kutatta a külföldi szakirodalmat is, és orvosi praxisán belül egyre szélesebb körben alkalmazta a természetes gyógymódokat. [[1956]] októberében ismerkedett meg [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Mahátma Gandhi]] ''Egészségre vezérlő kalauz'' (A Guide To Health) című könyvével, ami ugyancsak döntőleg befolyásolta életútján.<ref name="OAR" />
Halálhírét egyedül az [[Új Ember]] közölte, a lap „rendkívüli talentummal megáldott kovács-lakatosnak” nevezte. Búcsúztatását május 22-én tartották. Hét pap temette és több falu népe kísérte utolsó útján. A katolikus mellett a református lelkész is gyászbeszédet mondott a más vallású hívek nevében.
[[1959]] márciusában orvos-szakértőnek hívták a [[Mészáros Ferenc (természetgyógyász)|Mészáros Ferenc]] falusi gyógyító elleni büntetőperbe, ami végül enyhe ítélettel zárult.<ref name="NPL">{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Valosag_1968/?pg=1421&layout=s |title=Summa cum laude (Riport egy legendás öregemberről). Valóság, 1968 (11. évf.) 11. szám. |accessdate=2019-07-17 |author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1968 |month= |format= |work= |publisher=Akadémiai Kiadó |pages= |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref> De maga is többször került összeütközésbe az állami és politikai rendszer, valamint a hivatalos orvostudomány képviselőivel. Tevékenységét kuruzslásnak, [[Babona|babonának]] minősítették, és hatósági eszközökkel zaklatták. Az újabb, [[1968]]-as [[Mészáros Ferenc-ügy]]ben többen követelték, hogy távolítsák el az orvosi pályáról. Később beköttette a rendőrségi eljárások során keletkezett idézéseit és kihallgatási jegyzőkönyveit, melyek vastag kötetet tettek ki. Egyik ilyen ügyében a feljelentés arról szólt, hogy a fiánál valaki meglátta [[Lin Jü-tang]] kínai bölcselő könyvét, mire vádolták meg, hogy [[maoista]] összeesküvést szervez. Egy másik eljárást vegetáriánus étrendje miatt indították ellene. A gyanúsítás alapja akkor az volt, hogy a hús nélküli étrend szemben áll a társadalmi szokásokkal, tehát társadalomellenes.<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNemzet_2002_05/?pg=367&layout=s |title=Bagoly mondja verébnek. Magyar Nemzet Magazin |accessdate=2019-07-21 |author=Végh Alpár Sándor |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date=2002-05-18|year= |month= |format= |work= |publisher= |pages=24 |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref>
Halála előtt nem sokkal [[VI. Pál pápa]] [[Apostoli áldás|apostoli áldás]]ban részesítette.
[[1983]] után minden energiáját a természetgyógyászatnak szentelte.<ref name="NM" /> A haláláig tartó évtized folyamán 22 kötete jelent meg. Életreform-klubot és természetgyógyászati egyesületet szervezett. [[1984]]-ben [[Török Szilveszter]]rel megalapította a ''Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesülete'' nevű szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet a [[természetgyógyászat]] ágaival foglalkozott, előadásokat és tanfolyamokat szervezett. Számos más hazai és külföldi természetgyógyász egyesület, illetve szervezet bizottsági és vezetőségi tagja volt. Munkájának egyfajta állami elismerése volt, hogy [[1991]]-től részt vehetett a természetgyógyászat jogi szabályozásának előkészítő, valamint a miniszter mellett működő Természetgyógyászati Szakmai Kollégium, továbbá a Magyar Természetgyógyászati Tanács munkájában.
Írásai magyarul kezdetben csak az [[Orvostörténeti Közlemények]] című lapban jelenhettek meg, melyet [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] szerkesztett. Cikkei ezért főleg külföldi lapokhoz kerültek, pl. a német Curare orvos-etnológiai szaklaphoz. Később a Természetgyógyászat, az Új Elixír, az Egészség és a Magyar Nők Lapja című újságokban publikált. [[1993]]-ban Török Szilveszterrel megalapította az ''Életerő'' című havilapot.
[[1994]]-ben távozott az élők közül.
== Munkássága ==
{{Idézet 2|„Ha valaki egyet kihúz a Dunából, azt meg kell dicsérni?... Aki százat kihúz, rendőrség, ügyészség, tárgyalás, rendőrség, ügyészség, minisztérium, orvosszakszervezet!... Hát köll ez nekem?”|Rádióriport, 1968.}}
A [[Trianoni békeszerződés|trianoni]] döntés után Csehszlovákiában, illetve utazásai során is gyógyított. Tudományának új lakóhelyén, Magyarországon is gyorsan híre kelt, leginkább [[Szeged]], [[Békéscsaba]], [[Gyula]], [[Mezőhegyes]], [[Mezőkovácsháza]], [[Dévaványa]] és a köztes falvak betegei keresték. Naponta 80-100 beteget látott el, ezért egy időben felmerült, hogy különvonatot vagy autóbuszjáratot kellene indítani Pitvarosra és Csanádalbertire. Gyakran hajnali háromkor kelt és tizenegy órakor feküdt, ami családi életét megnehezítette. A kényszerű és kellemetlen sorban állások miatt is sok volt a konfliktus a faluban, így amikor erősödtek ellene a hatósági zaklatások, előfordult, hogy a földjére szökött a betegek elől.
Módszerei a kirópraktika, a fitóterápia és a körömdiagnosztika voltak. Orvoskritikusai, így Farkas Károly professzor vagy az Orvosi Hetilap szerkesztői ezeket az eljárásokat szemfényvesztésnek, csalásnak, kuruzslásnak, babonának nevezték. Érdekes módon ugyanakkor maguk sem vették észre Mészáros többször is hangoztatott állítását, miszerint a betegek jó része „képzelt beteg”, akik leginkább törődést, odafigyelést igényelnek. Ezeknél a panaszok kézrátétellel, ártalmatlan teafőzetekkel vagy jó szóval is megszüntethetők. Mindazonáltal valódi gyógyító tevékenységet is végzett, amit a gyógyulást remélők ezrei, vagy a kutatóorvosként is működő Oláh Andor igazolt.
=== Filozófia ===
[[Lányi Gusztáv]] szerint Oláh „négy dimenziós ember” pszichológiája a „karácsonyista” paradigma folytatása, így [[Karácsony Sándor]] tanítványának és követőjének tekinthető olyanokkal egy sorban, mint [[Buda Béla]], [[Liska Tibor]], Lükő Gábor, [[Montágh Imre]], [[Sára Sándor]], [[Szépe György]], [[Vekerdi Béla]] és mások. Karácsony világlátása szerint a sajátos magyar észjárást transzcendens módon határozza meg az autonómia, melyet az alá-fölé rendeltségi hatalmi viszonyok elnyomnak. Tanításának középpontjában ezért a szabadság, a valóságos egyéni és társadalmi autonómia megvalósításának a kérdése állt. A transztendencia pedig nem egyszerű túlvilági kép volt az elméletében, hanem szolgálatot segítő, szabadságot növelő tényező.
[[1949]]-ben, [[1954]]-ben, [[1958]]-ban és [[1968]]-ban voltak jelentős bírósági, illetve sajtóügyei, melyekben súlyos megbüntetését követelték. 1968-ban rádióriport készült vele, mely után országos vihar kerekedett. A [[Mészáros Ferenc-ügy]] során Oláh Andor és a rádióriporterek, [[Rick Nóra]] és [[Gácsi Sándor]] példás megbüntetését követelték orvosok, orvosi és újságírói szervezetek.
Oláh elmélete szerint a természetesség, a tökéletesség, az énmegvalósítás és a társulás alapösztön-tendenciáinak szabadsága meghatározza az egyéni és közösségi tudat állandó gyarapodását, és képessé tesz a szükséges energialeadásra, azaz a munkavégzésre és a közösségre való hatásra. Ezt szem előtt tartva követte [[Pápai Páriz Ferenc]]et is, és propagálta reforméletmódjában a gyógynövények gyűjtését: „Hajoljatok le a földig és emelkedjetek az égbe utánuk!”<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Vilagossag1957_1989-1/?pg=44&layout=s |title=Autonómia és természetes észjárás: Karácsony Sándor és tanítványai reformtörekvéseiről. Világosság (30. évf.) 1. szám|accessdate=2019-07-17 |author=Lányi Gusztáv |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1989 |month= |format= |work= |publisher= |pages= |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref>
A kuruzslás vádja ellen az [[Alkotmány]] „9. pont második bekezdésébe” foglalt rendelkezéssel igyekezett védekezni, amit úgy idézett, hogy „minden embernek joga és becsületbeli kötelessége a legjobb tudása szerint dolgozni”.
=== Néprajz ===
A népi gyógyítás történetén belül leginkább a gyógyító ember [[Személyiség|személyiség]]ét, a népi [[Pszichoterápia|pszichoterápiát]] és a [[Pszichoszomatikus|pszichoszomatikus]] szemléletet kutatta.<ref name="NPL">{{cite web |url=http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-161.html |title=Néprajzi Lexikon. Oláh Andor |accessdate=2019-07-17 |author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1977-1982 |month= |format= |work= |publisher=Akadémiai Kiadó |pages= |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref> Kikövetkeztette a magyar népi orvoslás időbeli rétegeit, feltárta a [[17. század|17]]-[[18. század]]i elnyomó osztrák népegészségügyi intézkedések hatásait, a népi [[Gyógyszerészet|gyógyszertan]] és pszichoterápia alapvetéseit, valamint
bemutatta a népi specialistákat (pl. [[Csontkovácsolás|csontrakó]], [[Borbély|borbély]], kenő, füvesek, vadszőrszedő).<ref>{{cite web |url=http://apps.arcanum.hu/app/ethnografia/view/Ethnografia_1990_101/?pg=575&layout=s |title=Oláh Andor: „Újhold, új király!” A magyar népi orvoslás életrajza . Könyvismertetés. Ethnographia, 101. évf. |accessdate=2019-07-17 |author=Grynaeus Tamás |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year=1990 |month= |format= |work= |publisher= |pages= |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }}</ref> ▼
==Jegyzetek==
Feldolgozott tudományos anyaga a [[Néprajzi Múzeum (Budapest)|Néprajzi Múzeum]] etnológiai adattárába került.<ref name="NPL" />
{{források}}
==Források==
=== Táplálkozás, reformkonyha ===
▲bemutatta* a népi specialistákat (pl. [[Csontkovácsolás|csontrakó]], [[Borbély|borbély]], kenő, füvesek, vadszőrszedő).<ref>{{cite web |url= httphttps:// appsadtplus.arcanum.hu/ app/ethnografiahu/view/ Ethnografia_1990_101Valosag_1968/?pg= 5751421&layout=s |title= OláhSumma Andor:cum „Újhold,laude új(Riport király!”egy Alegendás magyaröregemberről). népi orvoslás életrajzaValóság, 1968 (11. Könyvismertetésévf. ) Ethnographia, 10111. évfszám. |accessdate=2019-07-17 |author= GrynaeusRick TamásNóra, Gácsi Sándor |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= 19901968 |month= |format= |work= |publisher= |pages= 86-99 |language= |doi= |archiveurl= |archivedate= |quote= }} </ref>
A táplálkozás kérdéseit nem elkülönítetten kezelte, hanem a napi életrenddel, az életcélokkal és a gondolkodásmóddal egységben. A vegetáriánus étrendet, [[Gyógyszer|gyógyszer]]ek helyett a [[Gyógynövény|gyógynövény]]eket, a rendszeres testmozgást, víz- és fénykúrákat, a tudatos pihenést és [[Relaxáció|relaxációt]], valamint a lelki gyakorlatokat és az önmegvalósító [[Személyiség|személyiségfejlesztés]]t emelte ki megvalósítandó ideaként.
{{Nemzetközi katalógusok}}
A reformkonyhában a nyers élelmiszer ([[zöldség]] és [[gyümölcs]]), az [[aludttej]], a [[kefir]] és a [[joghurt]], a [[Vöröshagyma|vöröshagyma]] és [[fokhagyma]], a [[Búzafű|búzafű]], [[Búzacsíraolaj|búzacsíra]] és [[Korpa|búzakorpa]], a [[mák]], a [[csicsóka]], valamint a [[szója]] és [[Alga|alga]] fogyasztását propagálta. A táplálkozásban a mértékletességet és a változatosságot követelte meg. A tradicionális [[Magyar konyhaművészet|magyar konyhát]] nagyra tartotta sokféle alapanyagáért és változatos, de nem túlzó [[Fűszer|fűszerezéséért]], azonban a 19-20. században egyhangúvá vált magyaros konyhát betegségforrásnak nevezte. Reformétrendjének alapja az a gondolat volt, hogy minden betegség okozati kapcsolatban áll a helytelen táplálkozással, ugyanakkor a betegség megelőzésében és gyógyításában is alapvető a reformétrend megvalósítása a húst tartalmazó vegyes étrend helyett. Természetes élet- és gyógymód-rendszerének elemei a következők voltak (kilenc osztatú kör):<ref name="OAR" />
[[Kategória:Természetgyógyászok]]
# Méregtelenítés
[[Kategória:1897-ben született személyek]]
# Reformétrend
[[Kategória:1994-ben elhunyt személyek]]
# Fitóterápia (növényi gyógymódok)
# Elemek (napfény, szél, víz)
# Mozgás
# Pihenés
# Jóga
# Lelkigyakorlatok
# Személyiségfejlesztés
|
