„Vörös Csillagkeresztes Lovagok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
===A rend Magyarországon===
[[Magyarország]]on is befogadták a Vörös Csillagkeresztes Lovagok rendjét az 1723. évi 46. törvénycikk alapján.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=72300096.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D24 1723. évi XCVI. törvénycikk a verescsillagos-keresztes ispotályosok rendjét Magyarországba s az ahhoz kapcsolt részekbe, az alábbirt rendekkel együtt befogadják], net.jogtar.hu</ref> Innentől fogva hazánkba is szert tehettek birtokokra. Kommendaturájuk eleinte [[Pozsony]]ban volt, majd 1770-től [[Buda (történelmi település)|Budán]] kapott helyett. [[Keresztély Ágost]] esztergomi érsek is szerepet játszott a megtelepedésükben, ő támogatta, hogy a rend Pozsonyban kórházat és szegényházat nyisson, ennek ellátására Prágából hívtak további rendtagokat. [[Götzel Ferenc]] házfőnők szerint már 1720-ban az országgyűlési befogadás is a prímásnak volt köszönhető.
A rendet Magyarországon lovagrendnek nem, csak ispotályos rendnek ismerték el, hasonlóan az 1672-ben Pozsonyban működő irgalmasokhoz. Feltételezések szerint a budai prépostság nem volt állandó összeköttetésben a pozsonyi főnökséggel, ugyanis ez esetben a hivatal betöltője egyik pozíciójának sem tudott volna teljes mértékben megfelelni.
| |||