Wikipédia

„Tamási” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
Javítás
1. sor:
{{egyért0|Ez a szócikk a Tolna megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: [[Losonctamási]] és [[Bakonytamási]].}}
{{Magyar település infobox
| név = Tamási
| kép = Tamási légifotó1.jpg
| képaláírás = Tamási légi fotója
| címer = HUN Tamási Címer.svg
| zászló = Flag of Tamási.svg{{!}}border
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Tolna
| járás = Tamási
| rang = [[város]]
| polgármester = Porga Ferenc ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZFidesz]]-–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M17/T096/tjk.html |title=Tamási települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-04 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
| irányítószám = 7090
| körzethívószám = 74
17 ⟶ 19 sor:
| KSH kód = 24563
}}
'''Tamási''' [[város]] [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Tamási járás]] központja.
{{egyért2|Tamásiról|Losonctamási}}
{{egyért2|Tamásiról|Bakonytamási}}
'''Tamási''' [[város]] [[Tolna megye|Tolna megyében]], a [[Tamási járás]] központja. A település már az őskorban is lakott volt, ezt a 3700 éves bronzkori leletek is bizonyítják, melyet a Várhegyen találtak. A település 1730-ban már mezővárosként szerepelt, 1984-ben ismét várossá nyilvánították. Legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, melyet 2011-ben újítottak fel.
 
== Fekvése ==
Tamási város [[Tolna megye]] északnyugati részén, a [[SomogySomogy–Tolnai-Tolnai dombság]] területén fekszik. A [[Kapos]] folyótól nyugatra eső kistájegységet [[Kelet-külső-somogyi -dombság]]nak nevezik, ettől keletre pedig a [[Sió]]-[[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvíz]] völgyéig a [[Tolnai-Hegyhát]] található. Tamási [[Külső-Somogy]] keleti felében van, a [[Koppány-völgy]]ben.
 
A Kelet-külső-somogyi dombság jellemzően enyhén hullámos felszínű, széles és viszonylag egyenes dombhátakkal rendelkező terület, amit jellemzően észak-déli irányú kis patakok völgyei tagolnak. A tájegységet egy markáns nyugat-keleti irányú törésvonal, a [[Nagy-Koppány patak]] völgye vágja ketté. A Nagy-Koppány völgyének legmélyebb része Tamásinál +106 mBf tengerszint feletti magasságú, míg a város déli részén a [[Kis-Likas hegy]] eléri a +247 mBf tengerszint feletti magasságot is.
28. sor:
A dombvidéki területek felszíni kőzete megfelelő mésztartalmú [[lösz]], melyeken kiváló termőképességű termőföldek alakultak ki. Tamási területén az átlagos [[aranykorona]] (AK) érték 28,5. A patakvölgyeket jellemzően egy-kétszáz méter széles öntéstalajú, vizenyős rétek illetve galériaerdők kísérik. A Nagy-Koppány menti településekre jellemző, hogy a patak jobb oldalán a településektől délre húzódó dombokon szőlőhegyek alakultak ki. Tamási kiemelkedően nagy szőlőhegyi területtel rendelkezik, ahol azonban egyre több lakóház és üdülőépület is megjelenik.
 
A térség vízhálózatát kisebb [[Patak (vízfolyás)|patakok]] jellemzik, melyeket a Nagy-Koppány – amely maga is tulajdonképpen patak – gyűjti össze, és vezeti [[Regöly]] külterületén a [[Kapos]]ba. A Kapos viszont Tamásitól északkeletre, [[Tolnanémedi]]nél ömlik a [[Sió]]ba. Tamási külterületén a vízfolyásokon számos mesterségesen felduzzasztott kisebb-nagyobb halastó található, főként a [[Gonozdi-patak]]on, a Szentmártoni patakon és a [[Cseringáti -patak]]on. A Regöly külterületén található Nagy-Koppány vizén felduzzasztott [[Pacsmagi -tó]]rendszer északi nyúlványa Tamási külterületét is érinti.
 
Tamási erdősültsége csak 17%, (2181 ha), azonban az erdők zöme a város déli részén összefüggő tömbben található, mely a [[Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.|Gyulaji erdő]]ség része.
35. sor:
 
== Története ==
[[Fájl:City Hall. - Tamási, Hungary.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Városháza]]
Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az [[őskor]]ban is ([[bronzkor|bronz-]] és [[vaskor]]) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. Ezt azok a 3700 éves bronzkori leletek is bizonyítják, melyet a Várhegyen találtak. A régészeti leletek tanúsága alapján a [[Római Birodalom|rómaiak]] korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé.
A [[középkor]]ban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és [[Tolna megye]] egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A [[Oszmán Birodalom|török]] terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a [[török hódoltság]] alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.▼
A [[középkor]]ban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és [[Tolna vármegye]] egyik jelentős mezővárosává fejlődött.
 
▲A [[középkor]]ban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és [[Tolna megye]] egyik jelentős mezővárosává fejlődött. Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. A [[Oszmán Birodalom|török]] terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna megye vidékét. A település a [[török hódoltság]] alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.
A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A [[Dél-Dunántúl]]on a meggyérült lakosság miatt [[németek|német]] bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A [[német nyelv|német ajkú]] népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.▼
 
▲A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A település 1730-ban már mezővárosként szerepelt az összeírásokban. A [[Dél-Dunántúl]]on a meggyérült lakosság miatt [[magyarországi németek|német]] bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A [[német nyelv|német ajkú]] népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.
A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például [[Dombóvár]] és [[Bátaszék]] városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A [[járási székhely]] szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásiba.▼
 
▲A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti[[vasút]]i fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például [[Dombóvár]] és [[Bátaszék]] városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A [[járási székhely]] szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek Tamásibaide.
A város fejlődése a két [[világháború]] között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az 1960-as évektől a [[szocialista]] [[vidékfejlesztés]] idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, ennek következtében városi címet nyert. Címerét [[Würtz Ádám]] rajzolta meg.▼
 
▲A város fejlődése a két [[világháború]] között lelassult, ezt a város építészeti arculata is tükrözi. Az [[1960-as évektőlévek]]től a [[szocialista]] [[vidékfejlesztés]] idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel[[lakótelep]]pel és új ipari üzemekkel bővült, ennekmelynek következtében 1984-ben városi címet nyert. Címerét[[Címer]]ét [[Würtz Ádám]] rajzolta meg.
 
==Népesség==▼
A település népességének változása:▼
{{népességdiagram}}▼
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3,3% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,6% (25,6% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=24563 Tamási] ''Helységnévtár''</ref>▼
 
== Gazdaság ==
Tamási kedvező mezőgazdasági[[mezőgazdaság]]i adottságú területen fekszik, ahol az [[agrár-gazdálkodás]] nagy múltra tekint vissza. A városban a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] eredményesen működött a [[termelőszövetkezet]] és az [[Állami Gazdaság]]. Azután a földterületek és a mezőgazdasági üzemek is mind magántulajdonba kerültek. A földnek mintegy 10%-a, emellett a nagyobb mezőgazdasági üzemek egy része (Központi major, Cseringátpuszta, Fornád, Adojánpuszta, Leokádipuszta) külföldi (német) érdekeltségű vállalkozások (Donauland, Tolnaland) kezébe kerültek. Jelenleg Tamásiban 9 mezőgazdasági [[korlátolt felelősségű társaság|kft.]], 2 [[betéti társaság|bt.]] és 3 [[gazdaszövetkezet]] működik. 100 ha feletti területen mintegy 20 egyéni és társas vállalkozás tevékenykedik.
 
A [[privatizáció]] nyomán nemcsak a gazdálkodó egységek felaprózódása következett be, hanem a legnagyobb baj az, hogy a mezőgazdasági [[vertikum]] is szétesett. A növénytermesztés vetésforgója, a takarmánytermelés, az állattartás, a trágyázás szorosan összefüggenek, viszont a kis területen gazdálkodó, illetve állatot nem tartó üzemeknél ezen egymásra-épülés megszűnik, monokultúrák alakulnak ki, ami a talajpusztulás fokozódásához vezet. További gond a kisüzemeknél a gépkapacitások hiánya, másutt feleslege, kihasználhatatlansága. A kistermelők kiszolgáltatott helyzetben vannak a terménytárolás, szárítás és értékesítés terén is.
60 ⟶ 69 sor:
 
A helyi élelmiszer-feldolgozó ipar hiányos szerkezetű és szűk kapacitású a térség mezőgazdasági termékeinek feldolgozásához. A Dámtej Kft. tejüzeme az egyetlen jelentős élelmiszeripari üzem, amelynek vezetése jelenleg éppen Tamási üzemének áttelepítését fontolgatja, ami a helyi foglalkoztatásra újabb csapást jelentene. Tamásiban két kisebb húsüzem működött. A helyben termelt hús többségét legközelebb [[Szekszárd]] és [[Kaposvár]] húskombinátjaiban lehet feldolgozni.
▲==Népesség==
▲A település népességének változása:
▲{{népességdiagram}}
 
▲A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3,3% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,6% (25,6% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=24563 Tamási] ''Helységnévtár''</ref>
 
== Nevezetességek ==
* [[Tamási termálfürdő]]: A város legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, ami [[Tolna megye]] jelentős fürdőhelyeinek egyike,. kútjátKútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius°C-fokonon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz [[nátrium-klorid|só-]], klorid-, [[hidrogén-karbonát]]-, [bróm]]-, [[fluor]]- és jódtartalma[[jód]]tartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van. 2011-ben újították fel.▼
* [[Esterházy-vadászkastély (Tamási)|Esterházy-vadászkastély]] ([[18. század]])
* Vadászmúzeum
* Tamási régészeti leletei között megtaláltató a [[római kor]]i [[Minerva]]-szobor, ami jelenleg [[Wosinsky Mór Megyei Múzeum|szekszárdi múzeum]]ban van kiállítva.
* [[I. Lipót]] katonai hadjáratai során Tamási kővárát is támadta.
* Nevezetes vadászerdejevadászerdejéhez, a '''Tamási vadasparkhoz''' a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra.
* Az [[1775]]-ben emelt [[Majsamiklósvár|Miklósvárat]] [[1819]]-ben átépítették.
* A [[gótikus]] művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. Szobrok kerültek a homlokzatfülkékbe a római katolikus templomban.
* A Rozália-kápolna ([[Barokk]] stílusú, más néven Kálvária-kápolna [[gótika|gótikus]] szentélye [[1542]]-ből való. Többször átépítették: a 18. században barokk, majd 1896-ban romantikus stílusban, berendezése viszont maradt az eredeti barokk.)
* Római katolikus templom ([[I. István magyar király|Szent István]] uralkodásának második felében került sor a templom építésének megkezdésére. [[Védőszent]]ül [[Szent Tamás apostol]]t kapta. Kétszeri átépítésen ment keresztül, ezek alkalmával megváltozott a patrónusa, és Szent István képe került a főoltárra, a korábbi védőszent képe egyik mellékoltárra került.)
▲* [[Tamási termálfürdő]]: Tolna megye jelentős fürdőhelyeinek egyike, kútját 1967-69 között fúrták 2272 méteres talpmélységig, vize 53 Celsius-fokon tör fel, a medencékben 36-38 Celsius-fokos. Hét medence várja az üdülni vágyókat. A strand területén több gyógy- és wellness-szolgáltatás üzemel. Igen magas a víz só-, klorid-, hidrogén-karbonát-, bróm-, fluor- és jódtartalma. Emiatt alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak ápolására. A fürdő önkormányzati tulajdonban van.
* Gyulaji erdő
* Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág
106 ⟶ 110 sor:
 
== További információk ==
* [httpshttp://www.facebooktamasi.comhu/tamasivaroshivatalos?ref=aymt_homepage_panel ATamási város facebookhivatalos oldalahonlapja]
* [http://www.tamasi.lap.hu/ Tamási.lap.hu] város– weboldala]Linkgyűjtemény
* [https://www.facebook.com/tamasivaroshivatalos?ref=aymt_homepage_panel A város Facebook-oldala]
* [http://tamasi.lap.hu/ Tamási.lap.hu]
* [http://www.tamasifurdoutazom.com/vendegvaro/tamasi Tamási Termálfürdőaz Utazom.com honlapján]
* [http://utazom.com/vendegvaro/tamasi Tamási az utazom.com honlapján]
* [http://www.tamasiszallas.hu/ Szállások Tamásiban]
* [http://terkepkalauz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=672&Itemid=99999999 Térkép Kalauz – Tamási]
117 ⟶ 120 sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=727 Légifotók Tamásiról]
* [http://www.tamasikerekparsport.hu/ Tamási Kerékpársport]
* [http://funiq.hu/tamasi Tamási a funiqFuniq.hu-n]
* [http://legyenkonyved.hu/kery/56_tamasi/index.html#/0 Kéry László: Az 1956-os magyar forradalom és előzményei a tamási laktanyában az Ungvárra deportáltak névjegyzékével]
 
{{Tolna megye települései}}
126 ⟶ 129 sor:
 
{{DEFAULTSORT:Tamasi}}
 
[[Kategória:Magyarország városai]]
[[Kategória:TolnaTamási| megye települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tamási”