„Freyja” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A cikk átfogalmazása, kibővítése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Freya by Johannes Gehrts.jpg|thumb|Freyja - Johannes Gehrts (1901)]]
{{más|Freja (keresztnév)}}
'''Freyja''', (Freja, Fröja, jelentése "úrnő") a [[Szerelem (érzelem)|szerelem]], [[szexualitás]], [[szépség]], [[termékenység]], [[arany]], [[háború]], [[halál]] és [[Seidr]] (varázslat) Ván istennője a skandináv mitológiában. A Ván tengeristen, [[Njörd]] leánya, fivérével, a hasonló szerepkörrel bíró Frey istennel együtt azok közt a Ván istenek közé tartozik, akik az Áz-Ván háború lezárásával vendég-túszként Ázgárdba költöztek. Számos egyéb néven is ismert, többek közt, mint ''Gefn, Hörn, Mardöll, Skjálf, Sýr, Thröng, Thrungva Nafnaþulur, Valfreyja és Vanadís''. Alakja gyakran felbukkan az [[Edda-énekek]]<nowiki/>ben. Házastársa Odr, akinek hosszú távollétében egyszer aranykönnyeket sír, és akivel közösen két lányuk van, [[Hnoss]] (Drágakő) és Gersemi (Kincs). A [[Verses Edda]] csupán Hnosst említi, [[Gersemi]] a ''Heimskringla'' költeményben bukkan fel. Fivéréhez hasonlóan maga is birtokol egy aranysertéjű
A Verses Edda erről így beszél:<poem>
10. sor:
maga választja nap mint nap,
másik felét Ódin.
</poem>Szépsége révén Frejya gyakran a istenekkel hadakozó óriások (
A Ragnarököt, az istenek alkonyát követően Freyja életben marad, átmentve a szerelmet és a szépséget a kedvesség és szeretet istene, [[Baldr|Baldur]] által kormányzott új világba.
16. sor:
== Személye körüli elméletek ==
Egyes nézetek szerint azonos Gullveiggel (Gullveig nevének jelentése ''Aranymámor, Aranyvágy,'' újászületése után Heid, azaz ''Ragyogó'' néven szerepel), a Ván varázslónővel, aki Ázgárdba érkezik, és akit az Ázok háromszor ölnek meg és égetnek el, ám mindahányszor újból feltámad. Mivel Freyja a varázslat istennője is, nem lehetetlen, hogy a kivételes képességű [[völva]] (északi varázslónő, sámánasszony) tulajdonképpen Freyja. Mivel a varázslat mellett az istennő hatásköre az aranyra is kiterjed, Gullveig neve kapcsolatot sejtet a két mitikus alak közt.
A Freyja szekerét húzó macskák feltehetően nem házi macskák, hanem [[Norvég erdei macska|erdei macskák]], esetleg [[Hiúz|hiúzok]].
Egyes feltételezések szerint Freyja gyermekeinek apja Odin, az istennő férjének neve, Odr pedig az ő nevének egy változata.
Alakja sokban emlékeztet [[Frigg]] istennőre (a tollas sólyomöltözet Frigg tartozéka is), ezért a mitológusok jó része azt a nézetet vallja, hogy a kettő egy eredetibb egységes alaknak különfejlődése. Egy másik, figyelemreméltó nézet szerint Freyja csak a viking korszak költői alkotása, és nem egyéb, mint Frey istennek a költők alkotta nőnemű megfelelője, aki idővel kiszorította a nálánál régibb Frigget.
|