„Áram-védőkapcsoló” változatai közötti eltérés

Működése azon az egyszerű elven alapul, hogy [[Gustav Robert Kirchhoff|Kirchhoff]] [[Kirchhoff-törvények#A csomóponti törvény|csomóponti törvénye]] értelmében – általános 230 V váltakozóáramú hálózatot feltételezve – a fázisvezetőben folyó [[elektromos áram|áram]] értéke megegyezik a nullavezetőben folyó árammal. Amennyiben a fázisvezetőn folyó áram különbözik a nulla vezető áramától, akkor valahol szivárgás van, például testzárlatos a fogyasztó vagy megérintettünk egy feszültség alatt álló fémrészt (amely lehet például egy megsérült szigetelésű vezeték), így az áram egy része nem szabályos fogyasztói áramkörön, azaz nem a fázis- és nullaa vezetőknullavezető között halad{{jegyzet*|Hanem esetleg a kezelő testén át a föld felé.}}. Ebből adódóan az érintésvédelmi relé a fázis- és a nulla vezetékekben kialakult aszimmetriát érzékeli. A „''különbség miatt feltételezett hiba''” elvére épülő megoldás eredményeként, a relé nem „tud” az elfolyás okáról és helyéről, csak annak tényét érzékeli. Amennyiben ez az úgynevezett hibaáram a relére jellemző küszöbértéket meghaladja, a beépített elektromechanikus modul azonnal bontja a hálózatot.

Háromfázisú, 400 V-os hálózaton a fentiek úgy érvényesek, hogy normál üzemben a három fázisban folyó áram (vektoriális) összege megegyezik a nullavezetőben folyó árammal, és ezt az egyensúlyt figyeli az áram-védőkapcsoló. Ha I₁+I₂+I₃≠I_n, akkor a föld felé folyik az áram, ezért a relé kiold. Ebből következik, hogy egy háromfázisú ÁVK nem helyettesíthető 3 darab egyfázisúval, mert mindhárom leoldana.