„Thomas Bayes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor:
 
== Élete ==
Thomas Bayes a londoni presbitériánus lelkész, Joshua Bayes fia volt, valószínűleg Hertfordshire -ben született. Egy előkelő szakadár sheffieldi családból származott. 1719-től az Edinburghi Egyetemen hallgatott logikát és teológiát. 1722-ben, amikor visszatért Edinburghba, segédkezett apjának a szakadár kápolna körül Londonban, mielőtt 1734 körül elköltözött volna Kentbe. Itt a Mount Sion kápolna lelkésze volt, egészen 1751-ig.
 
Thomas Bayes a londoni presbitériánus lelkész, Joshua Bayes fia volt, valószínűleg Hertfordshire -ben született. Egy előkelő szakadár sheffieldi családból származott. 1719-től az Edinburghi Egyetemen hallgatott logikát és teológiát. 1722-ben, amikor visszatért Edinburghba, segédkezett apjának a szakadár kápolna körül Londonban, mielőtt 1734 körül elköltözött volna Kentbe. Itt a Mount Sion kápolna lelkésze volt, egészen 1751-ig.
 
Életében két művet publikált, egy teológiait és egy matematikait:
* 1. ''Divine Benevolence, or an Attempt to Prove That the Principal End of the Divine Providence and Government is the Happiness of His Creatures'' (1731), magyarul ''Isteni Jóindulat, avagy egy Kísérlet Annak Bizonyítására, hogy az Isteni Gondviselés és Kormányzás Célja a Teremtményei Boldogsága''.
 
* 2. ''An Introduction to the Doctrine of Fluxions, and a Defence of the Mathematicians Against the Objections of the Author of the Analyst'' (kiadva 1736-ban névtelenül), magyarul ''Bevezetés Fluxions Doktínáiba és a Matematikusok Védelme az Elemző Írójának Tényei Ellen'', amelyben Isaac Newton számításainak logikus alapját védte meg George Berkeley, a The Analyst gondolataival szemben.
* 1. ''Divine Benevolence, or an Attempt to Prove That the Principal End of the Divine Providence and Government is the Happiness of His Creatures'' (1731), magyarul ''Isteni Jóindulat, avagy egy Kísérlet Annak Bizonyítására, hogy az Isteni Gondviselés és Kormányzás Célja a Teremtményei Boldogsága''.
 
Feltételezik, hogy Bayes-tBayest második művének köszönhetően választották meg a Royal Society tagjává 1742-ben, mivel életében nem publikált más matematikai témájú művet. Utolsó éveiben valószínűségszámítással foglalkozott. Stephen Stigler szerint akkor kezdte érdekelni a téma Bayes-tBayest, amikor Thomas Simpson 1755-ben írt művét tanulmányozta, de George Alfrad Bernard szerint de Moivre művei alapján kezdett el érdeklődni. Valószínűségszámítással foglalkozó írásainak és ténymegállapításainak kéziratakéziratát halála után kerültekadta kiadásraki barátja, Richard Price által.
* 2. ''An Introduction to the Doctrine of Fluxions, and a Defence of the Mathematicians Against the Objections of the Author of the Analyst'' (kiadva 1736-ban névtelenül), magyarul ''Bevezetés Fluxions Doktínáiba és a Matematikusok Védelme az Elemző Írójának Tényei Ellen'', amelyben Isaac Newton számításainak logikus alapját védte meg George Berkeley, a The Analyst gondolataival szemben.
 
1757-től kezdve betegeskedett, és 1761-ben Tunbridge-ben meghalt. A Bunhill Fridge temetőben, Londonban helyezték örök nyugalomra, ahol sok más szakadár is el van temetve.
Feltételezik, hogy Bayes-t második művének köszönhetően választották meg a Royal Society tagjává 1742-ben, mivel életében nem publikált más matematikai témájú művet. Utolsó éveiben valószínűségszámítással foglalkozott. Stephen Stigler szerint akkor kezdte érdekelni a téma Bayes-t, amikor Thomas Simpson 1755-ben írt művét tanulmányozta, de George Alfrad Bernard szerint de Moivre művei alapján kezdett el érdeklődni. Valószínűségszámítással foglalkozó írásainak és ténymegállapításainak kézirata halála után kerültek kiadásra barátja, Richard Price által.
1757-től kezdve betegeskedett és 1761-ben Tunbridge-ben meghalt. A Bunhill Fridge temetőben, Londonban helyezték örök nyugalomra, ahol sok más szakadár is el van temetve.
 
== [[Bayes-tétel]] ==