„Samas” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Dj (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
'''Samas''' (<font size="+1">𒀭𒌓</font> <sup>[[dingir|d]]</sup>UD, <sup>d</sup>''šamšu'') a [[Babilon|babilóni]] és [[Asszíria|asszír]] nap- és igazságisten [[akkád nyelv]]ű neve. A [[sumerek|sumer]] [[Utu]]nak felel meg. Egy sokszor előforduló jelzője a <sup>d</sup>nimin-du vagy <sup>d</sup>nimin-taba. Ez a 40-es számmal kapcsolatos összetétel a „du” szó sok jelentése miatt homályos értelmű, talán csak szójáték, vagy utalás valamire, hiszen Utu és [[Ninurta]] is ugyanezt a jelzőt kaphatja. A „taba” (= társ), vagy „tab-ba” (= növény) változat sem sokkal érthetőbb, annak ellenére, hogy napistenként a növényekkel nyilván kapcsolatban állt. Állandó jelzői között ([[epitheton ornans|epitheton]]) van a ''bēl dīnim'' (az igazság ura) és a ''bēl bīrim'' (a jóslatok ura).
Neve napot jelent. Érdekesség, hogy a sumer ud szó egyszerre jelenti a nap időegységet és a Nap égitestet is, miközben e fogalmaknak az akkádban már külön megfelelőik voltak (''immu'' és ''ūmu''), de mindkettőt az ud-jellel írták. Rokona az azonos jelentésű arab ''samsz'' (شمس) és héber ''semes'' (<big>
Babilóniában a napkultusz két fő központja [[Szippar]] (ma [[Abu Habba]]) és [[Larsza]] (ma Szenkera). A fő szentély neve mindkét helyen [[É (templom)|e<sub>2</sub>]]-barra (vagy e<sub>2</sub>-babbara, azaz [[Ébabbar]], a Ragyogó vagy Fehér Ház. A szippari templom volt a leghíresebb, de Samasnak minden nagyobb városban – [[Babilon]], [[Ur]], [[Mári|Mari]], [[Nippur]], [[Ninive]] – állt temploma. A [[Gilgames-eposz]] is említi.
|