„Elektrofil” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
oktettszabály kötőjel nélkül irandó + zöld linkek kékítése |
||
1. sor:
Az '''elektrofil'''ek általában pozitívan töltött részecskék, melyek az elektronban gazdag centrumokhoz vonzódnak. A [[kémia|kémiában]] az elektrofil (szó szerint ''elektronkedvelő'') olyan [[elektron]]okhoz vonzódó [[reagens]], amely a kémiai reakcióban egy [[nukleofil]]lel egy [[elektronpár]] befogadása révén [[kémiai kötés|kötés]]t létesít. Mivel az elektrofilek elektront vesznek fel, ezért Lewis-savak (lásd [[sav-bázis elméletek]]). A legtöbb elektrofil vagy pozitív töltésű részecske, vagy parciális pozitív töltésű atom található benne, esetleg elektronhiányos atommal rendelkezik (melynek nincs elektronoktettje).
Az elektrofileket a nukleofilek elektronban leggazdagabb része támadja meg. Szerves kémiai szintézisekben gyakran előforduló elektrofilek a [[kation]]ok, például H<sup>+</sup> és NO<sup>+</sup>, poláris semleges molekulák, mint a HCl, alkil-halogenidek, [[savhalogenidek]] és [[karbonil]]vegyületek, polarizálható semleges molekulák, mint a [[klór|Cl<sub>2</sub>]] és [[bróm|Br<sub>2</sub>]], [[oxidálószer]]ek, például szerves persavak, az
==Szerves kémia==
11. sor:
===Halogénaddíció===
Ezek alkének és elektrofilek, többnyire halogének között játszódnak le (halogén addíciós reakció). A jellemző reakciók közé tartozik a brómos vízzel történő [[titrimetria|titrálás]], mellyel meghatározható a [[kettős kötés]]ek száma. Például az [[etilén|etén]] és bróm reakciójában [[1,2-dibrómetán]] keletkezik:
:C<sub>2</sub>H<sub>4</sub> + Br<sub>2</sub> → BrCH<sub>2</sub>CH<sub>2</sub>Br
| |||