„Hajós Alfréd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1)
Nincs szerkesztési összefoglaló
94. sor:
{{Érem infobox/eredmény|ezüst|[[Művészeti versenyek az 1924. évi nyári olimpiai játékokon|1924, Párizs]]|építészet}}
}}
'''Hajós Alfréd''' (eredetileg ''Guttmann Arnold''; [[Budapest]], [[1878]]. [[február 1.]] – Budapest, [[1955]]. [[november 12.]])<ref>Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 700/1955. folyószáma alatt.</ref> [[magyarok|magyar]] [[mérnök|építészmérnök]], [[Úszás|gyorsúszó]], [[Labdarúgás|labdarúgó]], [[játékvezető (labdarúgás)|labdarúgó-játékvezető]], [[Újságírás|újságíró]], a [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányainak listája|magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya]], az első magyar [[Olimpiai játékok|olimpiai]] bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.
 
== Élete ==
Budapesti szegény [[zsidók|zsidó]] családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. 1899 októberében egyéves, önkéntes, tiszthelyettes képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez.<ref>"BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ. A 6-os vártüzérezred 1899-ben szolgált egyévi önkéntesei 32 éves bajtársi találkozót rendeztek. Az akkor szolgált 28 önkéntes közül 11 a világháborúban elesett. Megjelent a találkozón 16 volt önkéntes, köztük: dr. Alföldy Lajos kúriai biró, Fejér Lajos, '''Hajós Alfréd''', Ritter Mór és Grósz Alfréd építészmérnökök; Lenkey Géza tüzérezredes, Vas Leó és Endrényi Ferenc. A bajtársi összejövetelen melegen ünnepelték Hann Henrik O.T.I. főtanácsost, az önkéntesiskola 32 év előtti kiképzőtisztjét." – Forrás: Magyar Országos Levéltár 'K' szekció; Magyar Országos Tudósító, 1931. június 22. Tizenkettedik kiadás, 12 óra 40 perc; Hírek rovat.</ref> Miután a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetemen]] oklevelet szerzett, [[Alpár Ignác]] irodájában, majd [[Lechner Ödön]]nel dolgozott. [[1907]]-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben [[szecesszió]]s, majd [[eklektika|eklektikus]], később konstruktív, [[modern építészet|modern]] stílusban alkotott.
 
[[1908]]. [[április 30.|április 30]]-án [[Budapest VI. kerülete|Terézvárosban]] feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 473/1908. folyószáma alatt.</ref> Halálát specifikus tüdőbaj okozta.
 
== Sportolóként ==
115. sor:
 
=== Labdarúgó-játékvezetőként ===
Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, &nbsp;[[1897]]-től szükségből &nbsp;lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből [[1903]]-ban Budapesten az [[Magyar Labdarúgó-szövetség|MLSZ]] Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára [[1903]]-tól [[Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|NB I]]-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől [[1908]]-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.
<center>
{| {{széptáblázat}}