Miután Gentben[[Gent]]ben és Párisban[[Párizs]]ban bevégezte tanulmányait, 1864.-ben a lüttichi[[lüttich]]i egyetemen az államtudományok tanszékére nevezték ki tanárul. A francia akadémiának volt levelező tagja, tagja a belga akadémiának sés a Cobdenklubnak.
GyönyörüLaveleye legnevezetesebb munkája, mely nevét Európa határain túl is hiressé tette: De la propriété et de ses formes primitives (1874, 4. kiad. 1891, angolra és németre is lefordítva). Gyönyörű kidolgozásban mutatja be, addig figyelemre nem méltatott gazdasági jelenségekre támaszkodva, hogy a tulajdon első alakja a köztulajdon (kollektivkollektív tulajdon), amelyre a szocialisták törekednek, s hogy a magántulajdon csak később alakult ebből. Laveleyenek különösen azon fejtegetései okoztak nagy örömet a szocialisták közt, amelyekben azt bizonyította, hogy ez a kollektivkollektív tulajdon ma is létezik az orosz «mir»-ben, a svájci «allmend»-ben és a jávai «dessza» formájában. (<ref>V. ö. Leroy-Beaulieu, Az új szocializmus és Miaskowski tanulmányait.) </ref>▼
Laveleye legnevezetesebb munkája, mely nevét Európa határian tul is hiressé tette:
De la propriété et de ses formes primitives (18764, 4. kiad. 1891, angolra és németre is lefordítva).
▲Gyönyörü kidolgozásban mutatja be, addig figyelemre nem méltatott gazdasági jelenségekre támaszkodva, hogy a tulajdon első alakja a köztulajdon (kollektiv tulajdon), amelyre a szocialisták törekednek, s hogy a magántulajdon csak később alakult ebből. Laveleyenek különösen azon fejtegetései okoztak nagy örömet a szocialisták közt, amelyekben azt bizonyította, hogy ez a kollektiv tulajdon ma is létezik az orosz «mir»-ben, a svájci «allmend»-ben és a jávai «dessza» formájában. (V. ö. Leroy-Beaulieu, Az új szocializmus és Miaskowski tanulmányait.)
