„Szabálysértés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: 1968. évi I. törvény
17. sor:
A bűncselekmények súly szerinti kategorizálását az 1810. évi napóleoni büntető törvénykönyv vezette be (bűntett, vétség, kihágás). Magyarországon a súly szerinti tagolást a Csemegi-kódex honosította meg. Az 1878. évi Btk. a „bűntett” és a „vétség” kettős kategóriáját vezette be, majd ehhez társult az 1879. évi Kihágási büntető törvénykönyv.
 
Ez a hármas felosztás 1950-ig létezett. Az 1950. évi Btá. (1950. évi II. törvény) a vétségi kategóriát megszüntette és a bűncselekményeket bűntett és kihágás szerint különböztette meg. Az 1955. évi 17. tvr. szüntette meg a kihágás intézményétjogintézményét isés megszüntettea éskihágási helyettebíráskodást; a közigazgatásikihágások jogiegy jogsértésekrészét intézményét:a bűncselekményekhez, más részét pedig a szabálysértésekszabálysértésekhez sorolta. Ez azt is eredményezte, hogy a szabálysértés a kategóriáját[[közigazgatás]] vezettetárgykörébe bekerült.
 
A következő állomást az '''1968. évi I. törvény''', valamint az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet képezte.
 
A szabálysértésekről szóló '''1968. évi I. törvény''' 1. §-a szerint valamely tevékenységet vagy mulasztást (együtt: cselekmény) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nyilváníthat szabálysértéssé. E törvény 15. § (2) bekezdése kimondta, hogy szabálysértés nem állapítható meg akkor, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.