„Dunaföldvár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
94. sor:
==== Evlia Cselebi utazása Belgrádból Budára 1663. ====
''"Földvár vára.'' [[I. Lajos magyar király|Lajos magyar király]] építette. Azután 936. évben (1529-1530) [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán khán]] elfoglalta és fejlődötté tette. Buda területén a [[pasa]] magánjövedelmű birtoka ''(khász)'' és helytartóság. Ennek a vára is a folyó partján igen magas hegyen fekvő, nagyon erős és szép vár. A Duna mentén ennél erősebb ''palánka'' nincs. Köröskörül háromszoros tömésfal építkezésű palánka ez, melyet két igen mély árok vesz körül. Két helyen nagyon erös fa-kapuja van, melyek egyike a keleti irányba néző ''Kicsiny kapu''. Az árok fölött fából egy pavilonja van, mely megtekintésre érdemes ''londsa''; a várszolgák valamennyien itt üldögélnek és a Duna rakodópartját nézegetik. A várbeli nép e kapun át viszi be a Duna vizét. A másik kapuja nyugoti irányban a külső városra nyíló ''Nagy kapu''. Ennek az árka fölött fahíd van. A vár négy szögletén lévő igen erős tornyokban ''sáhi'' és ''zárbuzán'' ágyúk vannak. Benn a várban deszkazsindelyes ház és egy templomból átalakítotot ''Szulejmán khán dsámi'' van. E dsámival összefüggőleg az ég csúcsáig emelkedő, négyszögletes, erős építkezésű szép torony van, mely kilátáshely levén, onnan az összes síkságok és víztócsák partjai három ''konak''
Egészen a csúcsán négy darab kitűnő ágyú van, sőt azon felűl e tornyon van még Szulejmán khán dsámijának magas deszkaminaretje is. E toronyban őrzik a parancsnoknak és a kétszáz várkatonának értékes tárgyait."
106. sor:
Lakosai szép szabadsággal éltek még 1848 előtt, mert földjeiket szabadon adhaták, veheték: minden termesztményeikből csak tizedet adtak; a házhelytől 2 ft., mesteremberek 3 ft. 48 kr. fizettek, egyéb uri adózásuk nem volt. Mesterembereinek száma negyedfélszázra felrug. Négy országos, valamint két hetivására (szerdán és szombaton) népesek szoktak lenni.
Legrégibb birtokosai Földvárnak a szent Benedek szerzetesei voltak, s már 1199-ben birták. Később ennek birtokából kiesvén, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] 1494-ben Péter kalocsai érseknek ajándékozá bizonyos kárpótlás fejében; majd pedig mint jövedelmes apátsággal hol egy, hol más egyházi személy jutalmaztatott meg koronás fejedelmeinktől. Igy 1732-ben Mednyánszky László esztergomi kanonok volt apát, s ennek köszönhetik a földváriak eredetileg szabadságaikat. Mednyánszkyt követte József hassiai tartománygróf, ki Földvár kiváltságait ujra megerősítette. Utolsó apátja herczeg Damstadt ágostai püspök vala. Végre József császár által a pesti k. egyetemnek adatott, melly mostan is birja."
==== Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. KÖTET 1897. ====
114. sor:
"Dunaföldvár, nagyk[özség]. a Duna jobbpartján. Tolna v[ár]m[megye]. D.-i j[árás].-ban, (1910) 12 069 magyar lak., a járási [[Szolgabíró|szolgabírói]] hivatal székhelye, van járásbírósága, telekkönyvi hatósággal, adóhivatala, közjegyzősége, Szt.-Ferenc-rendi szerzetháza ; húsfogyasztási és tejértékesítő szövetkezet, téglagyár részvénytársaság, 3 takarékpénztára, népbankja, vasúti és gőzhajóállomása, posta- és távíróhivatala, telefonállomása. D. feje azon uradalomnak, mely a budapesti tudományegyetemé. Lakói földmívelést, ipart, gyümölcstenyésztést s halászatot űznek. Jelentékeny a borkereskedés és szőlőkivitel is.
Az itteni Benedek-rendi (Szt. Ilonáról címzett) apátságot II. Béla király [[Annamatia|Anamatia]] római állomáshelyén alapította. A kolostor közvetlenül az esztergomi érsek hatósága alá rendeltetett. 1119-ben [[Imre magyar király|Imre király]] a bencéseknek adományozta D.-t, akik azt 1494-ig bírták. 1499-ben [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király Péter kalocsai érseknek adományozta az apátságot; a török uralom idején elpusztult és a császáriak által erdőül használt romjait [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] hadvezére, [[Bottyán János|Bottyán]] 1705. hiába ostromolta, míg végre a császári hadsereg onnan kivonatván, a kurucok által elfoglaltatott. Az Ilona-apátsági templom helyébe br. Mednyánszky László esztergomi kanonok és D.-i apát 1725. új templomot építtetett ; ugyan mint tulajdonos a várost többrendbeli szabadalommal ruházta fel, melyeket utódja, József hesszeni őrgróf és apát is megerősített.
[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 1769-ben az apátság fekvő birtokait a [[Nagyszombati Egyetem|nagyszombati egyetemnek]] adományozta s így kerültek azok a budapesti egyetem birtokába. Az apátság fennmaradt csonkatornyát 1903. lebontották. D. határa 11 683 hektár."
== Építészet ==
| |||