„Zsóry Gyógy- és Strandfürdő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
→‎Története: ajnár és idegenforgalmi fecsegés ki, tények maradnak
7. sor:
== Története ==
 
[[Zsóry Lajos]] [[1938]]-ban engedélyezte, hogy saját birtokán kőolajfeltáró fúrást végezzenek. A fúró nem hozott fel ugyan olajat, de [[1939]]. [[február 25.|február 25-én]] a fúrást végző emberek csodálkozására és öröméremeglepetésére, 875 m mélységből, [[triász]]kori víztárolóból [[gejzír]] módjára 30 méteres melegvízoszlop tört fel. A kút percenként előbb 3000 liter, majd három hét múlva már 5000 liter 68 °C-os vizet adott.
Zsóry Lajos kifizette a fúrás során földbe helyezett csövek ellenértékét, s így [[1940]]. [[január 1.|január 1-jétől]] palackozott formában hozhatta forgalomba az ásványvizet, majd [[1940]] [[július]]ában megnyitotta az első 35×18 méteres fürdőmedencét, amely most uszoda. Még ugyanabban az évben elkészítették a víz vegyelemzését és gyógyhatásainak vizsgálatát.
 
Ez a fürdő megérdemelten megőrizte, úgy tűnik végérvényesen, az akkori tulajdonos, ZSÓRY nevét, aki még abban az évben elkészíttette a víz vegyelemzését és gyógyhatásainak vizsgálatát.
A későbbi ismételt vizsgálatok is egyértelműen igazolták, hogy a mezőkövesdi ZSÓRY termálvíz értékes ásványvíz, nevezetesen [[kalcium]]-, [[magnézium]]-, [[hidrogén-karbonát]]os és [[nátrium-klorid]]os [[hévíz]], amely igen jelentős [[szulfid]]ion-tartalmánál fogva, a [[kén]]es gyógyvizek csoportjába tartozik. Gyógyhatását tekintve a gyógyvíz nemcsak Magyarország természeti kincseinek egyik legértékesebbike, hanem [[európa]]i viszonylatban is számottevő.
Az első fúrást az [[1960-as évek|1960]]–[[1970-es évek]]ben további három, majd [[1988]]-ban még egy követte. A kutak ellátják a jelenlegi 11 hektáron fekvő fürdőegységet, amely magába foglalja: