Édesapja, Kalmár Ákos [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok]] megyében járásbíró, édesanyja a történelmi Czebe család leszármazottja. A gimnázium első két osztályát a [[Podolin|podolini]] [[piarista]] gimnáziumban (1910–1912), és [[Debrecen]]ben végezte. Mivel a katonai pályát ambicionálta [[Nagyvárad]]on a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában is tanult. 19 éves korában jelentkezett a [[Vígszínház]] fiatal énekeseket kereső felhívására. [[Stefanidesz Károly]] [[kolozsvár]]i színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai [[Georg Anthes|Anthes György]], [[Hilgermann Laura]] és Makai Mihály voltak. [[1923]] és [[1925]] között a Színészképző iskola hallgatója. Az [[Budapesti Operettszínház|Operettszínház]] segédszínésznek, később a kaposvári és pécsi társulat [[bonviván]]nakként szerződtette. A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Kazinczy utca sarkán álló Ostende - 1100 vendéget fogadni tudó - kávéházban. Itt fedezte fel a [[Columbia Records|Columbia Gramafon Társaság]] képviselője és [[1932]]-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karrierje. Rendszeresen vendégszerepelt [[London]]ban,<ref>többek között, 1937-ben a Rajkó zenekarral aratott nagy sikert</ref> [[Párizs]]ban, [[Berlin]]ben és [[Bukarest]]ben is. A kor legnagyobb slágereit lemezre énekelte, gyakran szerepelt a rádióban is. Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az [[1935]]-ben készült "Szent Péter esernyője" c. film, melyben [[Básti Lajos]] énekhangjaként két dalt is énekel. [[1936]]-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták. A háború után kényszerű okokból - [[Weygand Tibor]]hoz hasonlóan - pályafutása megszakadt. A Budapesti Szerelőipari Vállalatnál helyezkedett el mint hegesztő és köszörűs. Munkájáért még [[Sztahanovista mozgalom|sztahanovista]] kitüntetést is kapott. [[1954]]-től énekelhetett ismét. Állandó fellépőhelye a [[krisztinaváros]]i Márványmenyasszony étterem lett. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, a rádióban tartósan "indexre" került. [[1968]]-ban egy operáció miatt elveszítette hangját, többé már nem énekelhetett. A „[[Tangó (tánc)|Tangókirályként]]” is aposztrofált énekessel '''több mint ezer'''<ref>{{Cite web |url=http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/a-tangokiraly-kalmar-pal-regenyes-elete |title=Saly Noémi: A tangókirály - Kalmár Pál regényes élete |accessdate=2016-04-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160424150406/http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/a-tangokiraly-kalmar-pal-regenyes-elete |archivedate=2016-04-24 }}</ref> lemezfelvétel készült.
1989-ben a Hanglemezgyártó Vállalat kiadott egy, húsz számot tartalmazó válogatás lemezt. A szerkesztésben még közreműködött, de a megjelenést már nem érhette meg.<ref>QUALITON - LPM 10247. Szerkesztő: Sághi István</ref>
