„A három bölcs majom” változatai közötti eltérés

Miközben a három majom Japánban a „rossz út figyelmen kívül hagyása” jelentést kapta, keleten korábban a „rossz dolgok be nem vallása”-ként lett értelmezve. Ennek a negatív jelentésváltozásnak köszönhetően a három majmot gyakran a polgári bátorság, illetve e feltétel nélküli hűség hiányának példájának tekintik. Wolfgang Mieder felhívja a figyelmet Lutz Röhrich 1957-es cikkére a Fabula-folyóiratban. Ebben megpróbál Archer Taylor egy kontextust teremteni a –  kora 14. században Angliában a [[Gesta Romanorum]]<nowiki/>ban lejegyzett- középkori latin mondásból. Röhrich azon a véleményen van, hogy ez egy bonyolult hagyománytörténet, mely során a japán és az ismert európai változat az idő során átfedésbe került. Az első angolnyelvűangol nyelvű utazók, akik a Három Majom Kóshin szentély köveit részletesen leírták, már 1884-ben megjelentek. Először 1901-től majd vázlatokkal  Basil Hall Chamberlain , ''Handbook for Travellers in Japan'' című könyvében. Rettentő gyorsan terjedt  Nikkótól [[Mekka|Mekkái]]<nowiki/>g, majd a nyugati turisták és a különböző ajándéktárgyaknak köszönhetően szerte a világban . Az eredeti vallási tartalmát egyre inkább elveszítette, egy 1927-es  angol postai katalógusból egyértelművé válik akkori értelmezése „ Ne szólj rosszat, ne láss rosszat, ne hallj rosszat.” Laut Mieder szerint a három majom csak a második világháború után került be először Németországba, közvetlen Japánból származtatták, így a modern angol lingua franca nélkül magyarázatot nyer hogy a német változatban ami a „ Nem lát, nem hal, nem beszél” eredetileg miért nem szerepel a „gonosz” szó úgy mint az angolban.