„I. István magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis híján az egész Kárpát-medencére, helyenként pedig azon túl is |
→Belpolitikája: szinte az egész medencére, kivéve például a medence szélén lévő egyes, ma osztrák területeket, valójában még Bécs alja is ide tartozik |
||
123. sor:
[[Ajtony vezér]] a Maros vidéken építette ki erős törzsi államát. Ő Istvántól függetlenül vette fel a görög rítus szerinti kereszténységet, de nem élt a hit szabályai szerint, ugyanis egyszerre hét felesége is volt.
A király 1028-ban lépett fel Ajtony ellen. Szent Gellért legendája említést tesz István király és Ajtony konfliktusáról is. Ajtony a Maros vidékének ura volt.{{refhely|Curta 2001|40. o.|azonos=C40}} A konfliktust több történész az 1020-as évek végére teszi, habár Györffy és még néhányan egy évtizeddel korábbra datálják.{{refhely|Györffy 1994|142. o.|azonos=GY142}}{{refhely|Curta 2001|40. o.|azonos=C40}} Ajtony, akit a bizánciak segítettek hatalomra, vámot vetett ki a sóra, amit a Maroson szállítottak a királynak.{{refhely|Györffy 1994|101. o.}} A király hadsereget küldött ellene Csanád vezetésével, Ajtony pedig elesett a csatában.{{refhely|Curta 2001|142|azonos=C142}} Birtokán megszervezték Csanád megyét a régi központjával mint megyeszékhellyel, amit szintén a győztes hadvezérről neveztek el.{{refhely|azonos=C142}} Élére [[Csanád (nemzetségős)|Csanádot]], Doboka fiát állította, aki győzelmet aratott a marosvári nagyúr felett, és ő maga vetett véget a törzsfő életének és államának. A területen újabb püspökség, a [[Szeged-Csanádi egyházmegye|marosvári]] (ma Szeged-Csanádi) létesült. Ide a király Gellértet iktatta be püspöknek 1030-ban.{{refhely|Thoroczkay 2001|62. o.}} Ezzel a győzelemmel lezárult az uralkodása alatti belháborúk kora, és István ténylegesen is szinte az egész [[Kárpát-medence|Kárpát-medencére]] kiterjedő ország ura lett.{{refhely|Kristó Szent István Király/Harc és béke a törzsfőkkel}}
István király alapozta meg a megyerendszert,{{refhely|Engel 2001|40–41. o.|azonos=40-41}} aminek megyéi terület alapú igazgatási egységek.{{refhely|azonos=Kristó24}} A megye élén királyi tisztségviselő, ispán állt.{{refhely|azonos=40-41}} A megyék központja egy-egy vár, amelyek legtöbbje akkoriban földvár volt,{{refhely|Györffy 1994|119. o.|azonos=GY119}} de néhány, mint Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém kőből épült.{{refhely|Engel 2001|41. o.}} Az egyházi szervezetet is ez alapozta meg.{{refhely|azonos=GY119}} A körülöttük létesült települések lakói ide jártak vásárra vasárnaponként, így a megyeszékhelyek fontos gazdasági központokká váltak.{{refhely|azonos=GY119}}
| |||