|
Magyarországon 1910-ben alakult meg a Turáni Társaság (alcímében Magyar Ázsiai Társaság), amely a keleti gyökerek kutatásával a nemzettudatot kívánta erősíteni. A Turáni Társaság katalizátora volt a két világháború közötti Távol-Kelet iránti érdeklődésnek. Tudós tagjainak – [[Cholnoky Jenő]] geográfus, [[Ligeti Lajos]] nyelvész, [[Felvinczi Takács Zoltán]] művészettörténész és mások – kelettel kapcsolatos kutatásai a korszak tudományos élvonalába tartoztak.<ref>FAJCSÁK Györgyi: Keleti Művészeti Kiállítás. Keleti magángyűjtemények, kínai tárgyak a két világháború között Budapesten. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. 34. 2009.http://epa.oszk.hu/02100/02120/00034/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_34_185.pdf</ref>
Bár a turanizmus szerepe a szélsőjobb ideológiák kifejlődésében elhanyagolható volt,<ref>"While Turanism was and remained little more than a fringe ideology of the Right, the second orientation of the national socialists, pan-Europaism, had a number of adherents, and was adopted as the platform of several national socialist groups." JANOS, Andrew C.: ''The Politics of Backwardness in Hungary'', 1825-1945. 1982. p.275.</ref> a második világháború utáni kommunista-szocialista korszakban nacionalista jellege miatt megbélyegezték és tiltották. A turanista mozgalom egyes vélemények szerint mindenféle népet egybe boronált a koreaiaktól a párthusokon, a törökségen, az amúgy máig ismeretlen nyelvű hunokon át a magyarokig.<ref>[http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3339&id=260425 Sárközy Miklós: A párthusok]</ref> Azonban a turanizmus sem tudományos irányzatként, sem népszerű mozgalomként nem volt egynemű és egységes. Több tudományos elképzelés, elmélet is született a magyarság múltjával kapcsolatban, ezek az elméletek pedig kidolgozottságukban és tudományos színvonalukban jelentős eltéréseket mutatnak és olykor egymásnak is élesen ellentmondó állításokat tettek. Épp ezért nem lehet és nem is szabad az egész irányzatot egységesként kezelni, hisz csak egyetlen dolog volt, amiben mindannyian megegyeztek; a magyarok büszkék lehetnek ázsiai gyökereikre és örökségükre, mert olyan örökség ez, ami megőrzésre méltó.
A turanista mozgalom egyes vélemények szerint mindenféle népet egybe boronált a koreaiaktól a párthusokon, a törökségen, az amúgy máig ismeretlen nyelvű hunokon át a magyarokig.<ref>[http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3339&id=260425 Sárközy Miklós: A párthusok]</ref> Azonban a turanizmus sem tudományos irányzatként, sem népszerű mozgalomként nem volt egynemű és egységes. Több tudományos elképzelés, elmélet is született a magyarság múltjával kapcsolatban, ezek az elméletek pedig kidolgozottságukban és tudományos színvonalukban jelentős eltéréseket mutatnak és olykor egymásnak is élesen ellentmondó állításokat tettek. Épp ezért nem lehet és nem is szabad az egész irányzatot egységesként kezelni, hisz csak egyetlen dolog volt, amiben mindannyian megegyeztek; a magyarok büszkék lehetnek ázsiai gyökereikre és örökségükre, mert olyan örökség ez, ami megőrzésre méltó.
Egyes vélemények szerint, a turanizmus különböző rokonságelméleteinek terjesztése negatívan befolyásolta az első világháború előtti Európának a Magyarországról és a magyar népről kialakított képét és képzeteit. Egyesek véleménye szerint a turanizmus kisebb részben még a trianoni békeszerződés megfogalmazására is kihatott - természetesen a determinánsabb főbb gazdasági geopolitikai érdekek mellett - rasszista alapú, de sikeres "érveket" adva a korabeli román és cseh és szlovák politikusok kezébe, melyek igyekeztek elhitetni a politikaformáló nyugati közvéleménnyel, hogy az európiai népektől teljesen eltérő, „idegen” sárga mongoloid nagyrasszba tartozó turáni magyarok elnyomják a területükön élő tehetségesebb kulturált „fehér és európai” szláv és román népcsoportokat.<ref>[http://www.digitaljournal.com/article/273638]</ref> Ma is széles körben élő a tévhit, hogy a turáni népek tisztán mongolid származásúak lennének, ma már inkább az europo-mongoloid kifejezést használják a modern antropológiában, utalva arra, hogy a kaukázusi (fehér) nagyrassz és a mongoloid nagyrassz keveredéséről van szó.<ref>András Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép: bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe (Balassi Kiadó, 1997) 132.oldal LINK: https://books.google.hu/books?id=UKQMAQAAMAAJ&q=europo+mongoloid&dq=europo+mongoloid&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwihmKGK1YXfAhUEU1AKHdkxCGkQ6AEIKjAA</ref>
Azonban a történelmi Magyar Királyság feldarabolása gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, mert része volt a Brit Birodalom és Franciaország Németország meggyengítésére és elszigetelésére vonatkozó stratégiai elképzeléseinek. (E tekintetben fontos emlékeztetni Sir Halford John Mackinder (1861–1947) brit földrajztudós magterület-elméletére,<ref>SZILÁGYI István: A földrajz a történelem kulcsa. In: Magyar Tudomány. Vol. CLXXII. 2011/11 http://epa.oszk.hu/00600/00691/00095/pdf/mtud_2011_11_1362-1372.pdf</ref> amely már a 19. század utolsó harmada óta jelen volt a brit politikai gondolkodásban.)
==Eredete, fejlődése==
===Az ugor–török háború===
[[Bugát Pál]] magyar orvos, nyelvújító 1844-ben kezdett el finnül tanulni, mivel foglalkoztatta a magyar nyelv rokonsága. 1846-ban azzal a kéréssel fordult a Magyar Tudós Társasághoz, hogy adjon neki anyagi támogatást a finn éslapp nyelv tanulmányozásához és támogassa egy hosszabb útját. Kérelmét eztán a Helytartótanácshoz kellett benyújtania, amely 1846. június 9-én anyagi támogatás nyújtásával végül engedélyezte Bugát Pál tervét. Végül a tervezett északi tanulmányút elmaradt, aminek okát az utókor nem tudta felkutatni. <ref>KAPRONCZAY Károly: Magyar-baltikumi orvosi kapcslatok. In: Kapcsolatok Magyarország és Európa más részei között a tudományok, a technika és az orvoslás történetében (a 2001. évi ankét anyaga) 2002. 171-174. o. http://real-eod.mtak.hu/6253/1/Tanulmanyok_2002_38_Kapronczay_Magyar_baltikumi_orvosi_kapcsolatok.pdf</ref>
Az első felelős magyar kormány kinevezte őt Magyarország főorvosává. A kormánnyal tartott Debrecenbe is, és közreműködött a honvédelmi bizottság munkájában. A szabadságharc bukása után bujdosott, megfosztották minden rangjától, tisztségétől, a katedrájától és a nyugdíjától is. Végül kegyelmet kapott. Idejét Budán töltötte, többnyire nyelvészeti búvárkodással, tanulta a finn és a török nyelvet, kertészkedett, és orvosi gyakorlatot is folytatott. Közéleti visszatérését csak 1861-ben engedélyezték.<ref>BŐSZE Péter, KAPRONCZAY Károly: Bugát Pál munkássága. In: MAGYAR ORVOSI NYELV, 13 (2). 104-123. o. http://real.mtak.hu/19480/1/MONY_2013_02_Bugat__Bosze__u_103755.273549.pdf</ref>
Bugát Pál elsőként szorgalmazta 1846-ban finn tanszék felállítását a pesti egyetemen. A pesti egyetem az 1863/64. tanévben [[Toldy Ferenc]] dékánsága idején fordult a Helytartósági Tanácshoz finnugor tanszék létesítése ügyében. Az osztrák kormányt képviselő Helytartósági Tanács a kérést elutasította.<ref>BERECZKI Gábor: Hunok Svájcban és egy lépéstévesztés. In: Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére. 1998. 173-177. o. https://core.ac.uk/download/pdf/51306996.pdf</ref><ref>[http://www.tte.hu/egyezzunkki/3x_fodor.pdf Fodor István: Idegen hatalmak kényszerítették-e ránk a "finnugor elméletet"?]</ref>
Vámbéry amellett érvelt, hogy a türk nyelvek és a magyar közti nagyszámú hasonlóság e nyelvek és népek közös ázsiai eredetére mutat. Vámbéry rámutatott, hogy a finnugor és az altaji nyelvek számos tekintetben erősen hasonlóak. (A feltűnő mértékű tipológiai hasonlóságot ellenfelei sem vitatták.) Ráadásul a magyar nyelvben nagyszámú (legkevesebb 300-400) ősi török eredetű szó található, és még ennél is sokkal több jó vagy elfogadható török etimológiával. Az ilyen mérvű hasonlóság mögött pedig többnek kell állnia egyszerű szókölcsönzésnél.
|
